A nyugati civilizáció a bíróságon

A nyugati civilizáció a bíróságon.

Miért kell figyelnünk Geert Wildersre?

Mivel a Geert Wilders ügy az előtárgyalási szakaszba lépett, a National Review Online a következő kérdéssel fordult a szakértőihez: Van valami törvényes oka annak, hogy Wilders bíróságon van? Mi a jelentősége egy ilyen tárgyalásnak, és mik a következményei?

Daniel Pipes

Daniel Pipes

Wilders azért van a bíróságon, mert Hollandiának nincs Első kiegészítése (First Amandment) és ezért állandóan próbálja kitalálni, hogy mit lehet mondani és mit nem. Wilders nem az egyetlen áldozata ennek a kínos helyzetnek. 2008-ban egy karikaturista, aki a „Gregorius Nekschot” álnevet használja, elfogása és bebörtönzése közismerten jelképezi az állam zavarodottságát.

Az amerikai médiának követnie kell a Wilders ügyet, mivel Wilders pályafutásának nem csak egy emberre, egy pártra vagy egy országra van kihatása, hanem lényegében egész Európára, azzal, hogy a kontinens milyen választ ad az iszlám kérdésre. Az amerikai média megfelelő munkát végez, hogy informálja a hallgatóságát ebben a témában, ezért a Wildersszel kapcsolatos közel csönd egy kissé meglepő.

Az iszlám kérdés arra kényszeríti Európát, hogy példa nélküli módon határozza meg az eredetét. A színes példák között ott van a brit ICONS project, mely „120 nemzeti kincset” vázol fel, mely segít az angol kultúrát definiálni; a holland kormány filmje a lehetséges bevándorlók számára, mely egy meztelen nőt szerepeltet a tengerparton és két csókolózó férfit; és a francia miniszterelnök azon határozata, mely során Franciaországból kiutasítottak egy férfit, aki arra kényszeríttette a feleségét, hogy burkát viseljen.

Európa jövője kérdéses. Wilders bírósági ügye hatással lesz rá.

BAT YE’OR

Bat Ye'or

Geert Wilders egy hős azon rengeteg Európai számára, akik törődnek egy szabad és demokratikus Európával, egy olyan Európával, mely büszke a zsidó-keresztény és humanista értékeire, a civilizációjára, és annak eredményeire az emberi jogok terén. De ez nem napjaink Európája. Ma Európa zsinagógáit, zsidó iskoláit, klubjait, és temetőit őrizni kell, mintha az, hogy valaki zsidó iskolában jár vagy egy zsinagógában imádkozik, halállal büntetendő bűn lenne, mint ahogy az a náci megszállás alatt levő Európában volt. Értelmiségieket, tudósokat, és azokat, akik tiltakoznak a kultúra és a társadalom lopakodó eurábiásodása ellen megfenyegetik, kollégáik bojkottálják, elbocsájtják a munkájukból, és arra kényszerítik, hogy elhagyja a családját és rejtőzködjön, vagy arra, hogy testőrök védelmében éljen. Wilders az életét annak szánta, hogy Eurábia szorításából megszabadítsa Európát. Ebben a óriási harcban feláldozta életének biztonságát, és a családi élet örömeit. Sivatagi forgószéltől fenyegetve, mely délről gyűlöletet fúj Európára, éjt-nappalt testőrök védelmében töltve, beperelve és meggyötörve a gondatlan európai ellenfelei által, Geert Wilders megtestesíti egy hajlíthatatlan Európa szabad szellemét.

Bat Ye’or a nemrég napvilágot látott Az Euro-Arab Tengely szerzője.

PAUL MARSHALL

Paul Marshall

 Az amerikai média hallgatása a Wilders perről nyugtalanító. A tárgyalás sokkal nagyobb hordejerű, mint az „évszázad tárgyalásainak” többsége Amerikában. Wilders, a Szabadság Párt vezetője, bizonyosan Hollandia legnépszerűbb politikusa, azonban évek óta védett házakban kell élnie, néha katonai bázisokon. Most lehet, hogy bebörtönzik, „közösség elleni izgatás”, és „gyűlöletre uszítás” vádjával, ahogy azt a holland büntető törvénykönyv 137 (c) és (d) paragrafusa értelmezi, nyilvános beszédei és az iszlámról vallott ellentétes nézetei miatt.

A szólásszabadságot fenyegető közvetlen és azonnali fenyegetén túl a per kifejezi a politikai erőszak és elnyomás erősödését Hollandiában, melyet sokáig úgy emlegettek, mint Európa, ha nem az egész világ, legtoleránsabb országát. Harminc évvel ezelőtt készítettem egy interjút az akkori holland miniszterelnököt, Dries van Agttal. Besétáltam a védtelen parlamenti hivatalába és megkérdeztem a titkárnőjét, hogy lenne-e a miniszterelnöknek pár perce a számomra. Jelenleg Hollandia egy olyan ország, ahol a politikusokat és művészeket „önkényes igazságosztók” és az állam támadják meg.

 2002-ben a népszerű holland politikust és meleg aktivistát, Pin Fortuynt meggyilkolta egy enviromentalista, aki sértőnek találta Fortuyn iszlámmal kapcsolatos kritikáját. 2004-ben Amszterdam utcáján megölték, és majdnem lefejezték az ország egyik vezető dokumentumfilmesét, Theo van Goghot, egy az iszlámról készített film (Submission) megtorlásaként. 2006-ban egy az iszlámmal, és az iszlamizmussal szemben kritikus tudósok és hírmagyarázók gyűlése arra késztette a holland biztonsági szolgálatot, hogy „a nemzeti vészhelyzet” szintjére emelje a riasztási szintet. 2008-ban Wilders Fitna című filmének jövőbeli bemutatása a holland kormány speciális üléseihez vezetett. A ország legismertebb parlamenti képviselőjének, Ayaan Hirsi Alinak évekig rejtőzködve kellett élnie és röviddel ezután el kellett hagynia az országot. Ez a helyzet a liberális Európa szívében. A média hallgatása szintén nyugtalanító, mivel ez a vonakodásukat mutatja, talán a félelmüket, azt, hogy viaskodnak a nyugat egyre növekvő cenzúrájával kapcsolatban bármi iránt, amit néhány muszlim sértőnek találhat.

Ezidáig, ennek hatása az Egyesült Államokra kicsi,- mint például az, amikor a Yale Egyetem helyi újsága eltávolította a híres Mohamed karikatúrákat abból a könyvből, ami ezekről a karikatúrákról szól, – azonban elcsábította őket egy általános nézet, mely Európa nagy részével közös: a megelőző öncenzúra. A sajtóorgánumok, amelyek megvédték és dicsőítették Salman Rushdie-t két évtizeddel ezelőtt, amikor Khomeini ajatollah a meggyilkolására szólított fel, a Sátáni Versek miatt, most megalázkodnak és megijednek azoktól, akik hasonló veszélynek vannak kitéve.

A muszlim világ nagy részén a politikai és vallási viták, különösen a muszlimok között, el vannak hallagttatva, megelőzve ezzel mindent, ami „sértheti az iszlámot.” Addig, amíg nem védjük meg határozottan Wilders jogait, és a sajátunkat, arra, hogy beszélhessünk és különösen hogy kritikusak lehessünk és kellemetlen dolgokról beszélhessünk, ugyanezen az úton botorkálunk lefele.

Paul Marshall a Hudson Institute’s Center for Religious Freedom főmunkatársa

CLIFFORD D. MAY

Clifford D. May

Hollandiára úgy szoktam gondolni, mint a tulipánok, szélmalmok, Anna Frank földje, és egy kisfiúé, akinek a keze a védőgátban van. Azonban egyre inkább úgy gondolok rá, mint arra a helyre, ahol Theo van Goghot fényes nappal megölték Ayaan Hirsi Alit cserbenhagyták, és a szólásszabadság megpróbáltatásoknak van kitéve.

Minden, amit tudni kell a sokat vitatott holland politikus, Geert Wilders vádeljárásáról egyetlen, az „Openbaar Ministerie”-nek tulajdonított, mondatban volt összefoglalva…. Ez a Holland Igazságügyi Minisztérium vádeljárási szolgálata.

Válaszul Wilders kérésére, hogy tanúkat hozzon, azért, hogy bemutassa azoknak a véleményeknek a jogosságát, melyek őt a törvénnyel bajba keverték, ez a testület január 17.-én a következő kijelentést tette: „Nem tartozik a tárgyhoz, hogy vajon Wilders tanúi be tudják-e bizonyítani azt, hogy Wilders megjegyzései helyesek, ami számít az az, hogy a megjegyzései törvénytelenek.”

Másképp mondva, az ügyészek úgy gondolják, hogy az igazság nem egy érv Hollandiában, és talán sehol másutt Európában, egy olyan kontinensen, mely úgy tűnik, hogy többé nem akarja megvédeni az értékeit, kultúráját, és civilizációját. Ez nagyon szomorú!

Cliffor D. May a Foundation for Defense of Democracies (Alapítvány a Demokráciák Védelmére) elnöke, ami egy olyan politika intézet, mely a terrorizmusra és a militáns iszlámra összpontosít.

folyt. köv.

Print Friendly, PDF & Email