Miért kell bírálni az iszlámot?

Miért kell bírálni az iszlámot?

Amit a Nyugatnak meg kell érteni az iszlámmal kapcsolatban.
Írta: Arslan Shaukat 

Forrás: JihadWatch

Milyen kár, hogy valahányszor valaki megkísérli bemutatni a tényeket, nem túl hízelgő módon egy nyilvános fórumon, a valódi mohamedán iszlámról, ezzel még itt Nyugaton is azt kockáztatja, hogy az istenfélő muszlimok megkínozzák vagy megölik. Sajnos! 

A muzulmán umma (hívők közössége) teljes mértékben intoleráns a Koránról, Mohamed prófétáról és az iszlámról szóló kritikákkal szemben. Ennek ellenére vannak, akik elég bátrak szembenézni a kihívással, amit a szólásszabadságuk és vélemény nyilvánítási szabadságuk gyakorlása jelent. Ibn Warraq, Ayaan Hisri Ali, Wafa Sultan és Maryam Namazie csak néhányan azon bátor személyek közül, akik nem hajtanak fejet az iszlámnak  és a politikai korrektségnek. Ehelyett azt választották, hogy beszélnek a történelmi, valós mohamedán iszlámról. És, nem meglepő módon, állandó veszélyben élik az életüket. 

Egy másik bátor személy a dán karikaturista Kurt Westergaard. Ő rajzolta azokat a gúnyrajzokat, melyek a dán sajtóban jelentek meg 2006-ban és amelyek az egész muszlim világot erőszakos őrjöngésbe vezette. Demonstrációba kezdtek és a karikaturisták és a kiadóik halálát követelték. 2010. január 2- án egy szomáliai férfi fejszével és késsel a kezében belépett Westergaard házbába és megpróbálta megölni. 

Ez az eset sarkallt e cikk megírására. 

A Westergaard elleni gyilkosági kísérlet oka az itt látható tréfás Mohamed ábrázolása volt. 

Más Mohamed ábrázolásokat is rajzolt már. Érdekes megjegyezni, hogy bár az illusztrációk némiképp sértőnek tűnhettek Mohamedre nézve, de fontos pontra mutat rá művészi formában, például Mohamed vér áztatta és háborúban bővelkedő életére. Pontosan ezt ábrázolja a bomba. Személy szerint úgy hiszem, hogy egyáltalán nem feltüzelő hatású, ez csak egy valós ábrázolása Mohamednek képi formában. 

Ez az eset számos kérdést von maga után a nyugati nemzetek és a valóban demokratikus rendszerek összefüggésében. 

Első: Miért kritizáljuk az iszlámot? És miért kéne a nem muszlimoknak/ ateistáknak stb. belemerülni olyan kritikákba és „gyújtó hatású eseményekbe” amikor már tudható hogy a Muszlim világ erőszakosan fog válaszolni. 

Második: Mi a hasznuk az ilyen provokációnak, mi jó származik bele? 

MIÉRT KELLENE AZ ISZLÁMOT BÍRÁLNI: 

1. Először: Az iszlám egy bizonyítatlan és megalapozatlan vallási hittétel. Az iszlám egy olyan hipotézis, melynek nincsen tapasztalati alapja. Egy állítás, semmi több. Ami azt illeti nincs logikus ok arra, hogy miért ne kellene megkérdőjelezni és megvizsgálni egy állítást a létezés és erkölcs alapjáról. Valójában, az észérvek azt mondatják velünk, hogy egy ilyen nagyhatású kijelentést, ami nagyban hatással van az emberiségre, kritikusan és erőteljesen kellen megvizsgálnunk.

2. Másodszor: Igen sok területe az iszlám tanításoknak,  a Koránból és Mohamed életéből, nagyon nyugtalanítóak és aggasztóak. Ez nem vélemény, ez tény. Bár némiképp szükségtelen, visszatérek a fentebb említett állításokhoz néhány példával: 

a. Al- Quran: 

Ez a „szentnek” gondolt köny erőszakra, agresszióra, gyűlöletre és vérontásra ösztönöz:

 Ó, Próféta! Buzdítsd a hívőket a harcra! S ha van köztetek húsz állhatatos, ők legyőznek kétszázat. S ha van köztetek száz, hát ők legyőznek ezret azok közül, kik tagadnak, miáltal ők egy olyan nép, mely ésszel nem éri fel. (Korán 8:65)

Harcoljatok azokkal, kiknek megadatott az Írás és nem hiszik Allahot, az ítélet Napját, s nem tiltják, mit Allah és az Ő Hírnöke megtiltott, s nem vallják az Igaz Hitet addig, míg meg nem fizetik készséggel a sarcot, s megalázkodnak. (Korán 9:29)

Megíratott néktek a harc, s ez gyűlöletes néktek. Megesik, hogy gyűlöltök valamit, s az jó néktek és megesik, hogy szerettek valamit, s az bűn néktek. Allah tudja, s ti nem tudjátok. (Korán 2:216)

A lista tovább folytatódik. Úgy hiszem rámutattam miért kell bírálni és megkérdőjelezni az iszlámot. 

b. Mohamed: az ember, aki felelős az Iszlám kitalálásáért nem volt valami fényes prófátai karrierje: 

Számos háborúban és karavánok fosztogatásában vett részt. Akiknek a véleménye eltért az övétől, azokat megölette. Többnejű és nemi erőszaktevő  volt. Szintén tény, hogy feleségül vette Aishátt, aki akkor még nagyon fiatal volt (Life of Mahomet, William Muir (1861); Bukhari, Volume 5, Book 58, Number 234.)

 Úgy hiszem rámutattam miért kell bírálni és megkérdőjelezni Mohamed személyét. 

3. Harmadszor: A nyugati civilizáció  és a nemzetek hisznek a demokrácia értékeiben. A demokráciában mindenek felett álló fontossága van a szólás szabadságának, és a véleménynyilvánítás szabadságának. A vélemény nyilvánítás- és szólás szabadság nélkül egy demokratikus társadalom nem fejlődik. Ez magában foglalja a vallási hittételek kritizálását is. Így képtelenség azt mondani, hogy az iszlám mentes vagy mentesnek kellene lennie a bírálatoktól. Ez az álláspont ellene van az alapvető  liberális humanista és demokratikus érékeknek. 

Úgy gondolom ez a három ok több, mint elég igazolás arra, hogy az iszlámot miért nem kell védettnek tekinteni a Nyugat kritikájával szemben. 

MIÉRT  KRITIZÁLJUK AZ ISZLÁMOT, HA AZ ISZLAMISTÁK ERŐSZAKOSAN REAGÁLNAK: 

Miért kell a nyugati kritikának-ami azt illeti nem csak a nyugatiaknak- bírálni az iszlámot, bármennyire is erőszakosan reagáljon a muszlim umma. 

Először is: had válaszoljak  egy kérdéssel: 

Miért kell egyáltalán bármit is bírálnunk? Nem lehetséges-e, hogy a buddhisták, dzsainisták, keresztények, marxisták stb., akik Nyugaton élnek erőszakosan reagáljanak, ha bírálom a világnézetüket? Egyszerűen miért nem tiltjuk be a kritikát? Miért nem tartunk  akkor “tiszteletben” mindent?

Másodszor: minden lelkiismeretes állampolgár felelőssége fenntartani a demokrácia és polgári szabadság eszményképét, a saját szuverén szólás szabadságának és vélemény nyilvánítási jogának gyakorlásával.

Nem bírálni egy ideológiát, ami nyilvánvalóan anti- demokratikus és az emberi szabadság ellen van, az olyan, mintha képzeletbeli félelmeknek adnánk meg magunkat és, behódolnánk a politikai korrektségnek.

Harmadszor: egyesek talán érvelhetnek úgy, hogy semmi jóra nem vezet  ha szükségtelen támadásokba és ad hominem (sértegető) állításokba keveredünk az iszlám ideológiával kapcsolatban.  A legtöbb nyugati országban élnek muzulmán lakosok és ez határozottan nem vezet jóra  és értelmetlen hibás retorikát alakalmazni az iszlám ellen. Ám az iszlám hittétel több szinten is indokoltá teszi a kritikát, ahogy azt már igyekeztem megmutatni. Tehát egyfelől vannak iszlám lakosok Nyugaton, másfelől van iszlám dogma. A megfelelő megközelítésnek egy indokolt és jól  érthető kritikának kellene lennie az iszlámról anélkül, hogy túl sok  iszlám ellenes szónoklatba merülnénk. Úgy szólván egyensúly (bár túlságosan nehéz elképzelni, hogyan lehetséges egy ilyen mutatvány!!!) 

Természetesen nem jó ötlet a Nyugaton élő muszlim lakkosságot megfosztani a jogaitól, de ez nem azt jelenti, hogy az iszlám tabu téma. A muszlimokkal meg kell értetni, hogy egy demokratikus rendszerben élnek, és, hogy egy valódi demokráciában az igazság igényéből fakadó bírálat lényeges és egészséges tevékenység. 

Ezért egyáltalán nem hiszem, hogy egy negatív reakció lehetősége bármiféle mentség arra, hogy távol tartsuk magunkat az iszlám kritikájától. 

MI JÓ SZÁRMAZIK AZ ISZLÁM BÍRÁLATÁBÓL? 

Tehát mi jó származik az iszlám bírálatából?  Elmagyarázom. 

Vegyük példának Angliát . Anglia szemtanuja az indulatos iszlám retorika egy csekély de fortélyos beáramlásának , melyeket a különböző Egyesült Királyságbeli székhelyű iszlamisták terjesztenek. 

Bár a muszlimok többsége Anliában jól beilleszkedett az ottani szocio- kulturális és gazdasági környezetbe, van egy erős és nagyhangú kissebség, akik próbálnak felülkerekedni ezeken a “nyugatosított és liberalizált” muszlimokon és valódi muszlimokká téríteni őket. 

Egy ilyen példa Anjem Chaudary, korábban az Iszlám a UK-ért (Iszlám4UK) vezetője, amitkiindulópontként  istenfélő muszlimok alapítottak, azért, hogy   “az Egyesült Királyságban terjesszék a felsőbbrendű iszlám ideológiát, mint az ember alkotta törvények isten által alkotott alternatívája. 

Iszlám4UK; a felirat önmagában kifejezi a tennivalót. A UK kormánya nemrég betiltotta a szervezet maró retorikájukért. Ez ’”hatalmas kudarc’” Anjemnek. Mindössze annyit kell tennie, hogy megváltoztatja az Iszlám4UK nevet és visszatér az Iszlám propaganda gépezet élére, hogy továbbítsa annak üzenetét. 

2008 Novemberében Chaudary összehívott egy találkozót az Iszlám4UKért, hogy “meggyőzze a britt közönséget az iszlám felsőbbrendűségéről, ezáltal változtatva meg a  közönség véleményét, azzal  a céllal, hogy átruházzák a tekintélyt és a hatalmat a muszlimokra, azért, hogy bevezessék a sáriát (Nagy-Britanniában).” 2004-ben azt mondta, hogy egy terrortámadás a britt földre “csak idő kérése”. A 2005. július 5-i robbantásokat követően elutasította a szörnyűség elítélését. Anjem a sária bevezetését akarja az Egyesült Királyságban. A demokratikus rendszer lebontását, és az iszlám törvénnyel és jogtudománnyal való kicserélését akarja. 

Angliában megközelítőleg 1.6 millió muszlim él. Most tegyük fel, hogy egy olyan dühöngő, gyűlölet keltő, ostoba őrült, mint Anjem Chaudary  ennek a muszlim lakosságnak a 2%-t tudja irányítani; ami ~ 20 000 radikális muszlim. Ha ebből csak 2% eléggé radikális ahhoz, hogy részt vegyen terrorista akcióban, akkor 200-400 iszlám terrorista van Nagy-Britannia utcáin. Ez hatalmas szám látva, hogy a Szeptember 11-i kegyetlenséget nem több, mint 20 ember vezényelte le.. 

Tehát hogyan kezelhetjük ezt a kihívást? 

Nos, az egyik  stratégia ezzekkel az emberekkel és fanatikusokkal szemben a politikai korrektség(PC) “építő  jelegű párbeszéd kezdeményezése”, ’”a problémáik jobb megértése”, “beszélni a felszín alatt húzódo szoció-gazdasági témákról), amik ezeket az érzéseket táplálják.

Ám a politikai korrektség és megbékítés ilyenfajta stratégiája teljesen elhibázott, rövidlátó, és kudarcra ítélt. Mondok néhány dolgot arról, hogy miért az:  

MIÉRT NEM FOG MŰKÖDNI A POLITIKAI KORREKTSÉG ÉS A MEGBÉKÍTÉS: 

Ez talán a legfontosabb pontja az egész cikknek: 

  1. Amit a Nyugatnak észre kell vennie az az, hogy az iszlamisták és a muszlim fanatikusok azok valójában gyakorló és istenfélő muszlimok, akik a Koránt, a Szunnát és Mohamedet követik. Nem ferdítették el az iszlámot. Ők egyszerűen csak szóról-szóra követik. A fent említett Korán szúrák és egy kis kóstoló a mohamedán életből csak  futó pillantás arra, hogy mit is mond az iszlám valójában a hitetlenekről és a háborúról. Ez az oka annak, hogy a PC stratégia, “az építő jellegű párbeszéd” stb.-amely azt feltételezi, hogy valami baj van ezekkel az emberekkel és az iszlámmal kapcsolatos értelmezésükkel,- önmagában logikátlan és félrevezető.
    Az Iszlám, a Korán és Mohamed a probléma. Az olyan emberek, mint Anjem Chaudary semmi mások, mint jó muszlimok. Küzdjünk meg az iszlámmal és ezen keresztül az ilyen iszlamistákkal.
  2.  Ezek az iszlamisták teljesen meg vannak győződve az iszlám fennhatóságáról és felsőbbrendűségéről. Őket csak az érdekli, hogy továbbítsák az iszlám és a Korán üzenetét. Bármi amit a Nyugat tesz azért, hogy megbékítse az iszlamistákat nem fog működni. Szó szerint semmi.
  3. A párbeszéd csak akkor lehetséges, ha van mit megvitatni. A Nyugat nem veszi észre, hogy abszolút semmi sincs, amit meg lehetne vitatni az iszlamistákkal és azokkal, akik vallási szónoklatokba merülnek. Az ilyen emberek a Koránt és a Szunnát követik és e források szerint minden gyakorló muszlim kötelessége, hogy akármilyen úton-módon továbbítsa az iszlám üzenetét.
  4. Amit a Nyugatnak szintén meg kell érteni az, hogy ezeknek a muszlimoknak a száma elkerülhetetlenül nőni fog, így a radikális hang is. Növekedni fognak a követeléseik; már létezik sária bíróság Angliában. Következő a muzulmán gyerekek elkülönített iskolázása lesz és a muszlim nők szegregálása a nem mahram(rokon) férfiaktól a munkahelyeken, és így tovább.

     Bár az olyan emberek, mint Anjem Chaudary csak egy peremre szorult kissebbség, alábecsülni őket végzetes lenne. Kétségkívül még egyetlen jó iszlám prédikátor és iszlamista is képes befolyásolni, mérsékelt és nyugatizált muzulmánok százait az általa képviselt iszlám ideológia felé. Ezek az meberek egy ideológiai háborút viselnek, és nagyon- nagyon komolyan kell venni őket.  Az iszlám  hirdetésének elképzelése központi az iszlám dogmában és ezek az emberek a történelem során  nagyon sikeresek voltak  nagy számú nyugatizált muzulmán befolyásolásában. 

MIT KELL TENNI? 

A válasz egyszerű; gyakorolni a szólás- és véleménynyilvánítás legfelsőbb jogát. Megmutatni ezeknek a radikálisoknak, hogy a hittételük téves, üres, és összeférhetetlen a civilizált erkölcsi világképekkel. Nincs más lehetőség. Ezeket az iszlamistákat – bár kevesen vannak- nyíltan kérdőre kell vonni; nem többet , nem kevesebbet. Az úgynevezett emberek feletti vallásukat- amiről azt állítják, mind közül a legjobb- elemezni és megfelelően bírálni kell. Ez az egyetlen mód az iszlamista kihívással való szembeszállásra. 

Az ad hominem  támadások és az üres szónoklatok az iszlám ellen kevéssé eredményesek, de az iszlám ésszerű bírálata, – nevezetesen a Koráné és Mohamedé- számos dolgot megvalósít: 

  1. Észre véteti az iszlamistákkal, hogy demokratikus rendszerben élnek, és hogy egy igazi demokráciában a tapasztalattal nem igazolható elképzelések kritikája nagyon természetes és egészséges tevékenység.
     
  2.  Az iszlám bírálata felismerteti az iszlamistákkal, hogy nem számít, hogy mit mondanak vagy tesznek, egy demokratikus rendszer (amit élveznek) nem fog behódolni a szónoklataiknak.
     
  3. Az ilyen kritika hatással lesz  a muszlimok és nem-muszlimok pszichéjére és –legalább- elgondolkodtatja őket, hogy talán az iszlámnak vannak olyan aspektusai, melyek összeegyeztethetetlenek számos dologgal, melyet itt Nyugaton természetesnek tartanak. 
  4. Az Iszlám tárgyilagos bírálata- hosszú távon- az iszlám dogmán belüli vitás részek és problémák nagyobb megértéshez vezet, és,  hogy hogyan lehet ezeket kezelni . 

Jelenleg sok nyugati ex-muszlim, ateista és liberális aggodalma nő a Korán  és Mohamed életének üzenete miatt. Az olyan személyek, mint Geert Wilders és Wafa Sultan pontosan arra próbálnak rávilágítani, hogy milyen veszélyes is az iszlám dogma. De ennél sokkal többre van szükség. Minden ex-muzlmánnak, humanistának, liberálisnak és ateistának, minden erejével azon kell lennie, hogy az olyan alapvető emberi jogok szuverenitását, mint a szólás és vélemény nyilvánítás szabadsága megvédjék. 

Ha a Nyugat azon van, hogy valóban demokratikus maradjon, akkor egyszerűen nincs más választása, mint, hogy hatásos és tevékeny módon követelje a legfőbb értékeit.

 Arslan Shaukat, egy ex-muszlim Nagy-Britanniából.

Print Friendly, PDF & Email