South Park dzsihád

A South Park önmagában kevés, hogy megállítsa a sáriát

 Írta: Diana West,  2010. április 23.

 Ezen a héten több újságban is az alábbiról olvashattunk:

 A South Park alkotói, Trey Parker és Matt Stone most jól megcsinálták.

 A dán karikaturista, Kurt Westergaard bombafejű Mohamedje által életre hívott problémát, a szólásszabadság határait feszegetik.

 És átlépik azokat.

 „Nagyon lesújtó, az egész Mohamed-dolog és a dán karikatúrák” – mondta Stone és a mellette helyet foglaló Parker egy a Boing Boing szórakoztató weboldalnak adott közös interjúban.

[youtube=http://www.youtube.com/v/Vp9bYLa5gaA&hl=hu_HU&fs=1&]

 A „Boing Boing” elmegy odáig, ahová már az „elit” média sem meri betenni a lábát. A téma nem más, mint a South Park 200-dik epizódja, ami szokatlanul nyílt, ha gúnyrajzokról, az iszlám fanatikusokról, a nyugati világ érzékenységéről, a portrékra vonatkozó nevetséges tiltásokról és Mohamed kritikájáról van szó, akit az egyik jelenetben medveöltözékben mutatnak be.

 Stone így folytatja: „Ez pont olyan, mint amikor valaki egy hírszervezetnél teszi a dolgát, ahogy szokta, csak a végén egy rajzot közöl…”

 „Mindenkinek fel kellett volna sorakozni” – vágott közbe Parker.

 „És most itt ez a fickó (Westergaard), akinek bujdosnia kell, és mindezt azért (sípszó), mert egyszerűen hagyták őt „kiszáradni.” Ez egy óriási probléma, amikor ott a New York Times, a Comedy Central és a Viacom, és nem mernek lépni. Ez elszomorító. Nagyon le vagyok sújtva az egész dolog miatt.”

 Ez, a csillagászati sikereket elérő hollywood-i posztmodern mocskos szóhasználata ellenére is rendkívül erőteljes kijelentés. Erőteljes, mert őszinte, és rendkívüli, mert…nos azért, mert egyedülálló. Nem tudok olyan amerikai nevet mondani – gondolok itt például a popkultúra nagyjaira – aki akár csak említést tett volna róla, vagy aki felemelte volna a szavát a nyugat szabadságát fenyegető iszlám ellen, utóbbit jól példázza a saria Mohamed-rajzfilmmel szembeni parancsa. Bizonyára még senki nem volt elég kreatív ehhez. Helyette vallásosan követjük az ilyen parancsokat – nem játszunk a szavakkal, bármi történjék is – és úgy teszünk, mintha már a mi társadalmunk is iszlám lenne. Ez teszi a South Park üzenetét a sariától való függetlenség nagykövetévé. A South Park két alkotója kitüntetést érdemel azért, mert elutasítják az iszlám felől érkező erőszakot és az érzelmi zsarolást, amit annak kell átélnie, aki kritizálja az iszlám prófétáját.

 „Bátrak – kétségtelenül azok.” – mondta Bill O’Reilly a Fox „The O’Reilly Factor” eheti műsorában. Arról beszélt, hogy iszlám oldalról halálosan megfenyegették Parkert és Stone-t, ami magától értetődő volt a South Park legutóbbi, Mohamed epizódját követően. A fenyegetés egy dzsihadista videó formájában látott napvilágot (képaláírás: „Segíts, hogy eltöröljük ezt a szennyet”), és Ayaan Hirsi Ali, Salman Rushdie, Geert Wilders, Kurt Westergaard és Lars Vilks mellé sorakoztatja fel az író-producer párost, mint az iszlám erőszak lehetséges célpontjait. Példának a filmes, Theo van Gogh holttestéről készített fotót mutatják be, akit 2004-ben egy dzsihadista merénylő gyilkolt meg Amszterdam egyik utcáján, csaknem levágva áldozata fejét.

 Ahelyett azonban, hogy tovább dicsérné Parker és Stone bátorságát, O’Reilly elítéli az alkotók véleményét.

 „Vajon okos dolog volt-e mindez azok után, ami a dán karikaturistával és van Gogh-al történt?” „Engem ez hidegen hagy” – folytatta mondandóját a kérdéses epizódról. „De ha valaki egy keményvonalas dzsihadista, akkor Mohamed nevének említését bármilyen módon, de különösen akkor, ha tréfát űzöl belőle, főbenjáró támadásnak fogja megélni.”

 Kinek a törvénye szerint, Bill – az iszlámé vagy a miénk szerint? Vagy már a mi törvényünk is iszlám? Ezek azok a kérdések, amiket a nyugati világ polgárai elé kell tárni. De nem az O’Reilly Factorban.

„Nézd, én azt tanácsoltam volna nekik, hogy ne tegyék” – O’Reilly folytatja – „mert a kockázat nagyobb, mint a nyereség.”

Az egyik oka annak, hogy olyan nagy a „kockázat”az az, hogy a média emberei, például O’Reilly elfordultak Westergaardtól és most éppen a South Park alkotói, így Parker kerülnek „szárazra”. Az amerikai médiának újra életre kellett volna hívnia Westergaard karikatúráit úgy, mint ahogy most ünnepelnie kellene Parkert és Stone-t, amiért védelmükbe vették a szólásszabadságot a sariával szemben. Nyilvánvaló, hogy vezető rádiósként O’Reilly felelőssége, hogy a rádióhullámokat továbbra is szabadon lehessen fogni az éterben.

 Alas, az utca embere másként látja a helyzetet. „Nem engedhetünk a gonosz fenyegető erőinek” – mondta. „De szembe kell nézni a valósággal. Márpedig ezek az emberek gyilkosok, és téged is meg fognak ölni.”

Másképp mondvapedig, fogjuk be a szánkat, és ne beszéljünk Mohamedről, és akkor minden nagyon jó lesz – de legalábbis iszlám.

Update:

(Ami a legtöbb hírműsorból kimaradt.) “Érdekes megjegyezni, hogy május elsejei dzsihadista támadási kísérletben a jármű, amelyet fel akartak robbantani New Yorkban, a 45. utcában parkolt, a 7. és 8. sugárút között. Itt találhatóak a VIACOM irodái. A VIACOM a tulajdonosa a Comedy Centralnak, mely otthont ad a South Parknak.” (Egy Jihad Watch olvasó megjegyzése.)

“Lehet hogy véletlen egybeesés. De lehet hogy nem.” (Robert Spencer)

[youtube=http://www.youtube.com/v/pCJ-l0KByaI&hl=hu_HU&fs=1&]

Print Friendly, PDF & Email