Az iszlám veszély

A zöld veszély

Gates of Vienna

Martin Bosma a PVV (holland Szabadság Párt) parlamenti képviselője, Geert Wilders közeli munkatársa. Szeptemberben jelent meg új könyve az iszlámról és a baloldalról. Alább egy részlet olvasható a könyvből (De schijn-élite van de valse munters ["The Pseudo-Elite of the Counterfeiters”, Amsterdam, Bert Bakker 2010]).

Az elit az állítja, hogy az iszlám egy vallás, és ezért tisztelnünk kell. Minden túlkapása tisztára van mosva azáltal, hogy olyan vallásokra hivatkozik, amelyeknek szintén megvannak a kis problémáik. Azonban a vallás csak egy kis része az ideológiának. Az iszlám céljai elsődlegesen világi célok, mint például a sária bevezetése, és a világ elfoglalása folyamatos harcokon keresztül. Dr. Urban Vermeulen flamand iszlám szakértő szerint az iszlám csak 10%-ban vallás. „A probléma a maradék 90%-kal van, az iszlám törvényekkel. Amint a népességen belül növekszik a muszlimok aránya, egyre jobban ki akarják majd építeni a saját jogrendszerüket.” Elég pesszimista a muszlimok Európai társadalomba való beilleszkedését illetően.[3[30]p>

Martin Bosma

Akkor mi az iszlám? Amikor Párizsban tanultam, találtam egy könyvet G. H. Bousquet iszlamológustól. Az iszlámot „Le droit Musulman”-ként írja le, vagyis egy kettős totalitárius rendszerként, melynek célja nem csak a világuralom, hanem a követői életének legapróbb részletekbe menő irányítása. [3[31]p>

Christiaan Snouck Hurgronje professzor (Leiden), az első holland iszlám szakértő, száz évvel ezelőtt arra a következtetésre jutott, hogy az iszlámnak hosszú távú, alapvetően politikai ambíciói vannak. „Az emberek vallási, szociális és politikai életének minden aspektusának irányítása. Egyrészt saját követői életének irányítása, és a „megtűrt vallások” életének kontrollálása, azért, hogy ne jelentsenek veszélyt az iszlámra.” [3[32]p>

Az iszlám kritizálása egy új keletű dolog? A populisták rémisztgetése azért, hogy illékony szavazatokhoz jussanak? Nem egészen! Hugo de Groot [H[Hugo Grotius] legismertebb holland jogász, a felvilágosodás előhírnöke, a nemzetközi emberi jogok megalapítója, és az intoleráns államvallás elleni harcos, már 1622-ben tudta ezt. Akkor írta a „A Mohamedánok cáfolata” című versét. Idézet a versből:

“A koráni jog se nem alázatos, se nem tűri a kritikát. Hajlamos a bosszúra, és vérszomjas, a külső megjelenését hátborzongatóvá teszi, mintha azért alkották volna, hogy megszilárdítsa az államot, és kiveszi a könyveket a hétköznapi emberek kezéből. És igen, megtiltja nekik, testi fenyítés terhe mellett, hogy megvizsgálják azokat [a[a könyveket] [3[33]p>

Luther Márton, aki megreformálta az egyházat, azt mondta, hogy „Az iszlám az élet három területén okoz káoszt: a vallás, a politika, és a házasság és család terén.” [3[34]a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Rotterdami_Erasmus" target="_blank">Erasmus egy teljes könyvet szentelt az iszlámnak: „Háború a török ellen” címmel. Azt mondja: „Egy folyamatban levő történet a vagyonról, melyet kegyetlenséggel szereztek meg és rablással gyarapítottak. Ártalmas házassági ügyek, gonosz testvérgyilkosságok, apák és gyerekeik hajlama: botrányos hűtlenség és embertelen kegyetlenség. Nem említve az erkölcsüket és a hitüket.” [3[35]aruch Spinoza filozófus azt mondta „Nem hiszem, hogy lenne más olyan egyház, mely alkalmasabb lenne arra, hogy becsapja és irányítsa az emberei gondolkodását, mint a mohamedán egyház, mely kiemelkedik ebben.” [3[36]p>

Voltaire írt egy színdarabot „Fanatizmus, avagy Mahomet a próféta” címmel, és azt mondja, hogy „azért írtam, hogy szembeszálljak egy hamis és barbár szekta alapítójával.” [3[37]p>

Montesquieu a következőket írta híres „A törvények szelleméről” című művében: „Szomorú az emberiségre nézve, amikor a hitet egy hódító hozza létre. Az iszlám, mely semmi másról nem beszél, csak a kardról, még mindig azt a romboló szellemiséget erőlteti rá az emberekre, mint amiben alapították.” [3[38]p>

A filozófus Hegel, a francia forradalmat követő terrort az iszlám fanatizmusához és véres felemelkedéséhez hasonlítja: „<<Vallás és terror>> volt itt az alapelv, mint ahogy Robespierre-nél a <szabadság és terror>>. [3[39]a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Alexis_de_Tocqueville" target="_blank">Alexis de Tocqueville, „ A demokrácia Amerikában” szerzője, 1843-ban egy levélben azt írta barátjának Gobineaunak, hogy „Alaposan tanulmányoztam a Koránt. Azzal a meggyőződéssel fejeztem be a tanulmányaimat, hogy kevés olyan halálos vallás van a földön, mint Mohamedé.” [4[40]a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Arthur_Schopenhauer" target="_blank">Artur Schopenhauer az iszlámot „a legrosszabb vallásnak” nevezi. [4[41]a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Gustave_Flaubert" target="_blank">Gustave Flaubert azt írta: „Az iszlám védelmének arroganciája (miközben az iszlám maga egy szörny) felháborít. Az emberiség érdekében követelem, hogy a Fekete Követ törjék össze, a törmeléket szórják szét a szélben, Mekkát rombolják le, és Mohamed sírját vigyék el.” [4[42]p>

Thomas Jefferson, az Egyesült Államok harmadik elnöke, és a Függetlenségi Nyilatkozat szerzője megértette, hogy az amerikai hajókat miért támadták meg rendszeresen a muszlim kalózok. Nevezetesen, a próféta törvényeiben való hitük – ahogy az a Koránban le van írva -, és azon kötelezettségek miatt, melyek ebből származnak. Azaz „az összes olyan nemzet, amely nem ismeri el az uralmukat, bűnös, ezért jogukban áll, és kötelességük bárhol harcolniuk ellenük, és mindenkit, akit elfognak rabszolgává tehetnek, és minden muzulmán, akit megölnek a csatában, biztos lehet abban, hogy a Paradicsomba kerül.”[4[43]p>

Sokan látják a hasonlóságot az iszlám és más totalitárius ideológia között. Például az angol filozófus, Bertrand Russell. Azt mondja, hogy „A kereszténység és a buddhizmus alapvetően személyes vallások, misztikus tanításokkal, és a szereteten való elmélkedéssel. A mohamedánizmus és a bolsevizmus gyakorlatias, szociális, nem szellemi, és az a célja, hogy elnyerje az evilági királyságot. A megalapítóik nem álltak ellen a kísértéseknek a vadonban. Amit a mohamedánizmus tett az arabokkal, lehet, hogy a bolsevizmus ugyanazt teszi az oroszokkal”.[4[44]p>

A Nobel-díjas Elias Canetti a főművének tartott „Hatalom és tömegben” egy fejezetet szentelt az iszlámnak: „Az iszlám mint a háború vallása” címmel. „A vallási háború egy szent kötelezettség. [[…] Mohamed „az egyik legjobb iszlám tudós szerint a háború és harc prófétája. Amit kezdetben az arabokkal tett, megmutatja a végrendeletét a jövőbeli közösségének: harcolni a hitetlenekkel, a hit fejlesztése helyett…”[4[45]p>

Winston Churchill a Mein Kampfot az „új Korán”-nak nevezte, amely „tele van hittel és háborúval.” [4[46] „Folyami háború” című művében nem fogja vissza magát:

„Milyen borzasztó az a gyötrelem, amit a mohamedánizmus helyez a követőire! A fanatikus őrjöngés mellett, mely olyannyira veszélyes egy embernél, mint a kutyánál a veszettség, még ott van ez a félelmetes fatalisztikus fásultság. Ennek hatásai láthatóak sok országban. Könnyelmű magatartás, rendetlen mezőgazdaság, lassú kereskedelmi módszerek, és a vagyon védelmének hiánya van mindenhol, ahol a Próféta követői uralkodnak vagy élnek. … „A muszlimoknak egyénileg lehetnek ragyogó tulajdonságaik. Azonban a vallás befolyása lebénítja azoknak a szociális fejlődését, akik azt követik. Nem létezik erősebb visszatartó erő a világon.” [4[46]p>

Ezek az emberek látták azt, amit Nyugaton csak kevesen akarnak észrevenni: az iszlám a zöld veszély.

Források:

[3[30]td>   De Telegraaf, February 18, 2006
[3[31]td>   G.H. Bousquet, ‘Le droit Musulman’, Paris, 1950
[3[32]td>   C. Snouck Hurgronje, ‘Selected Works’, ed. G.H. Bousquet and Joseph Schacht, Leiden: Brill 1957, p. 164
[3[33]td>   Hugo de Groot [G[Grotius]‘Bewys van den waren godsdienst: Mitsgaders zyne andere stichtelyke gedichten’, 1683 [g[gathered from p. 125: 20-23, 126:10-15, 128:21-22, en 128:29-30; see also HoeiBoei and Google Books.
[34]td>   A.S. Francisco, ‘Martin Luther and Islam, A Study in Sixteenth-Century Polemics and Apologetics’, part 8 of ‘History of Christian-Muslim Relations’, Leiden: Brill
[3[35]td>   Desiderius Erasmus, De Turkenkrijg, translated from Latin to Dutch by John Piolon, Rotterdam: Ad.Donker, 2005 — As quoted in ‘Capitulatie versus polemiek’, the preface of Afshin Ellian in: ‘Islamisten en Naivisten’, Amsterdam: Jespersen en Pittelkow 2005
[3[36]td>   S. Nader, ‘The Lift of Spinoza’: Cambridge 1999, as cited in ‘Justitie treedt op als verlengstuk van dicatatoriale regimes’ at ‘Het Verraad van Links’ http://tinyurl.com/2a6hku8
[3[37]td>   Wikipedia (play).
[3[38]td>   Montesquieu, ‘Esprit des Lois’, Book xxiv, chapt. iv and iii, Amsterdam 2006; p. 560
[3[39]td>   Georg Wilhelm Friedrich Hegel, ‘Vorlesungen uber die Philosophie der Geschicht’, Stuttgart 1989; as cited in ‘Capitulatie versus polemiek’, the preface of Afshin Ellian, Jespersen en Pittelkow 2005
[4[40]td>   Alexis de Tocqueville, ‘Notes sur le Coran et autres textes sur les religions’, with introduction and commentary by Jean-Louis Benoit, Bayard 2007, as cited in ‘Jewish Political Studies Review’ no. 19, April 3, 2007
[4[41]td>   E. Vermaat, Nazi’s, communisten en islamisten, Soesterberg 2008, p. 12
[4[42]td>   G. Flaubet, Haat is een deugd, Amsterdam 1978, p. 262
[4[43]td>   Christopher Hitchens, “Jefferson’s Quran, What the Founder Really Thought About Islam”, on Slate.com, January 9, 2007
[4[44]td>   Bertrand Russell, Arthur William 3rd, Earl, The Practice and Theory of Bolshevism, London 1920, pp. 114-115 (See also Google Books , p. 74)
[4[45]td>   E. Canetti, ‘Mensen en macht’ [P[People and Power’]Amsterdam 1983, p. 160-161
[4[46]td>   Sir Winston Spencer Churchill, ‘The River War’, first edition, London: Longmans, Green & Co., 1899; Vol. II, pp. 248-250

Itt látható egy korábbi beszélgetés Martin Bosmával (angolul):

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=1371

Bejegyzés: on 2010. nov. 25.. A bejegyzés kategóriái: Martin Bosma, Média, Photo, Szólásszabadság, Video. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes