Vallási kifogás a barbarizmusra

Johann Hari: Vallási kifogás a barbarizmusra

Miért van az, hogy csak ülünk a babérjainkon, miközben úgy bánunk az állatokkal, mint ahogy a 6. században bántak velük?

2010. november 19. The Independent

Ha valaki valami kegyetlen dolgot követ el, van egy könnyű és hatékony módja annak, hogyan némítsa el a kritikusait

Muszlim étel

és lépjen tovább. Elég csak azt mondania, hogy a vallása ezt követelte meg tőle, így máris joggal lehet „megsértődve”, ha kritika éri. Csak húzz fel egy elektromos kerítést a legmocskosabb tetteid köré, és nevezd el „tiszteletnek”.

Létezik egy igen jó példa a vallási eljárásmód ezen fajtájára közvetlenül a vacsoraasztalról – és a héten megtudhattuk, ez egyre gyakoribb. Nagy-Britanniában bűnténynek számít, ha valaki úgy vágja el egy még eszméleténél lévő tehén, birka vagy csirke torkát, aminek húsát eladásra szánja, hogy előtte nem kábítja el. Ennek oka nyilvánvaló. Ha nem kábítjuk el az állatot, az jajveszékel, ahogy átvágjuk a bőrt, az izmot, a légcsövet, a nyelőcsövet, a nyaki verő- és visszereket, és mindaddig eszméleténél marad, amíg végül el nem vérzik – vagyis akár hat percen keresztül. Ezért mi ragaszkodunk ahhoz, hogy egy állatot kábítsanak el mielőtt átvágják a torkát, hogy biztosan ne legyen eszméleténél. Nem mondhatjuk túl humánusnak a gépiesített mezőgazdasági rendszerünket – de ez a kis szelete ennek legalább az.

Van azonban egy joghézag. A törvény lehetővé teszi, hogy átvágják egy vonyító állat torkát kábítás nélkül akkor, ha kijelentik, mindezt isteni sugallatra tették. Ha az ember muszlim, „halal”-nak, ha pedig zsidó, „kósernek” nevezi ezt. A bronzkorban vagy a 6. századi Arábia sivatagjaiban volt ennek némi értelme. Szükséges volt tudni, hogy a hús friss, és az állat nem beteg, ezért meg kellett győződni arról, hogy még élő és eleven, mielőtt megölték. Ahogy Woody Allen egyszer mondta, ez nem annyira parancsolat volt, mint inkább „tanács arra vonatkozóan, hogy hogyan egyél biztonságosan Jeruzsálemben. Manapság azonban sokkal könnyebben meg tudunk győződni arról, hogy a hús friss és egészséges. Sok vallásos ember számára mégis dogmává vált az előbbi metódus, ami követendő egyszerűen azért, mert hosszú idővel ezelőtt „szentnek” mondott szövegekbe foglalta azt az „Istenük”.

Persze azt állítják, hogy az efféle gyakorlat egyáltalán nem kegyetlen. Henry Grunwald, annak a testületnek az elnöke, ami a kóser hús minőségét felügyeli (Shechita UK), azt állítja, hogy amikor elvágják egy állat nyakát „a vérnyomás az agyban hirtelen lezuhan. Ilyenkor az állat már halott.” Raghib Ali, az Oxfordi Iszlám és Muszlim Öntudat Projekttől hasonlóképpen látja: „Mindez nem kegyetlen, az állatnak ettől csak jobb lesz.”

Tudományosan bizonyított tény, hogy ez nem igaz. A Mezőgazdasági Haszonállat Jóléti Bizottság (FAWC) a kormány olyan embereiből áll, akik e terület vezető független tudományos szakértői, és vizsgálatukból az derült ki, hogy „az uralkodó tudományos álláspont szerint az előzetes kábítás nélkül végzett mészárlás igen sok esetben jár fájdalommal és szenvedéssel”. A FAWC elnökasszonya, Dr. Judy MacArthur Clark így fogalmaz: „Azt állítani, hogy [az állat] nem szenved, egész egyszerűen nevetséges.”

Csak egy példa: ha egy borjú torkát elvágják, az esetek 62 %-ában hatalmas vérrögök formálódnak a nyaki artéria hátsó részén, így az agyi vérátáramlás masszívan csökken és az állat egyáltalán nem veszíti el az eszméletét. Tudatánál van mindaddig, amíg ki nem vérzik a torkából nagy szenvedés közepette.

A kóser mészárosok soha nem kábítják el az állatokat. A legtöbb halal mészáros mostanában ugyan használ némi kábítást, azonban az RSPCA figyelmeztet, hogy ez a dózis még mindig jóval csekélyebb annál, mint ami garantálná, hogy az állat már halott legyen, amikor lemészárolják – így aztán ez sem védi meg őket teljesen a fájdalomtól. A vallásos emberek azon kísérlete, hogy ezt félremagyarázzák, és azt állítsák, hogy ez valójában jóindulat az állatok felé, áltudomány: az állatok jólétének intelligens eltervezése. Ezért a húsfeldolgozás ezen formája bűncselekménynek minősül Spanyolországtól Új-Zélandig, ahol a zsidó miniszterelnök az idén be is tiltotta ezt.

Nagy-Britanniában ugyanakkor az állatokkal szembeni ilyenfajta brutalitás kezd általánossá válni. Az utóbbi néhány évben egy vallási kisebbség iránti „tiszteletre” hivatkozva drámaian csökkent az a szokás, hogy a levágás előtt álló állatokat elkábítsák. A BBC You and Yours című műsorában elhangzott, hogy a halal hús jelenleg „az Egyesült Királyság húskereskedelmének nagyjából negyedét teszi ki”. A felszolgálás során nem derül ki, de általánosan elterjedt a Wembley Stadionban, Twickenhamban, a British Airways valamennyi járatán, a Nando’s Subwayben, a KFC-ben, a Pizza Hutban, a Domino’s Pizzákban, sőt még a nagyon felvágós Ascot lóversenypályán is. Így egyre több élőlény szenved, nekünk pedig, örvendeznünk kellene ennek, mint egyfajta lépésnek a tolerancia felé.

A halal- és a kóserhús iparban érdekelteknek már a legenyhébb olyan Európai Uniós kezdeményezés is szemet szúr, ami azt a célt szolgálná, hogy a kábítás nélkül leölt állatok húsán világosan fel legyen tüntetve, honnan származnak. Azt állítják, hogy ez „gazdaságilag ellehetetlenítené” az üzletet. Micsoda kijelentés ez – ha az emberek megtudják, mit vásároltak, az üzlet becsődöl?

Az ateistáknak, akik a vallást kritizálják, folyton azt mondják, hogy nem értik a lényeget és a vallás valójában az együttérzésről és a jóságról szól. Csupán egy maréknyi szélsőséges és fundamentalista az, aki „félreérti” a hitet és kegyetlenségekre használja azt, mondják nekünk az ujjukat rázva. De íme egy példa, amikor egy vallásnak a legtöbb követője valami teljesen értelmetlen kegyetlenség mellett dönt, mi több, még a mérsékeltek is „tiszteletet” követelnek „nézeteikért”. A hitük feljogosítja őket, hogy egy láthatatlan felsőbbrendű lényt elégítsenek ki a még élő teremtmények jajveszékelésével. Nem lehetséges-e, hogy maga a hit – a választás, hogy valami olyasmiben hiszünk, amire semmilyen bizonyíték nem áll a rendelkezésünkre – a veszély forrása, ami végül teljesen szükségtelen és ártalmas ösvényre tereli a követőjét.

Nagy-Britannia híres arról, hogy egy állatbarát nemzet, akik ártatlanul és nagy szeretettel fordulnak a kis szőrös teremtményekhez. Nos, akkor miért ülünk némán a babérjainkon, miközben az az eljárás, ahogy sok állattal bánunk, a 6. századi viszonyokra emlékeztet?

Az is igaz, hogy jelenleg egyre aggasztóbb a muszlimokkal és – bár kisebb mértékben, de így is szemmel láthatóan – a zsidókkal szembeni intolerancia. Néhányan, akik ellenzik a halal hús elterjedését, olyan abszurd érveket sorakoztatnak fel, mint például azt, hogy Britannia a lakosság 4 %-át kitevő muszlimok „kezére kerül”. Számos cikket írtam már erről az újjáéledő intoleranciáról, és látom, hogy miért ijed meg néhány ember bármitől, ami támadásnak látszik.

De az egyetlen következetes álláspont az, ha elítéljük a kisebbségekkel szemben gyakorolt rosszindulatot, és elítéljük ezt akkor is, ha a kisebbségek felől érkezik. A halal és a kóser hús támogatói nap mint nap szörnyű és szükségtelen fájdalmat okoznak az élő teremtményeknek. Megalázó lenne őket olyan áldozatoknak kezelni, akik menetesek a morális viták alól, és ez egyben a valódi áldozatok elárulása lenne, azoknak az érző lényeknek, akiknek elvágják a torkát.

Sokkal kritikusabban kéne viszonyulnunk a vallási kijelentésekhez: “Az elképzelésed nem érdemel megkülönböztetett kitüntetést csak azért, mert azt állítod, hogy egy láthatatlan, felsőbbrendű lénytől származik.”

“Nem, nem tartjuk tiszteletben azt a szándékotokat, hogy szükségtelenül kínoztok állatokat, csak mert pár sivatagi, hallucináló nomád ezt tette évszázadokkal ezelőtt. Egyáltalán nem tiszteljük az ilyet. Hiába ágáltok, »“üldözünk”« benneteket, ha ezzel megakadályozhatjuk a kegyetlen bánásmódot, amit kedvetekre gyakoroltok.”

Ezt tették a vallásos emberek – a keresztények, a zsidók és a muszlimok egyaránt – amikor meggátoltuk, hogy a nőket, melegeket bántsák, vagy bárkit, aki csak a kezük ügyébe került. Az emberi jóság fejlődésének meggyőző ismérve az a vonítás, amit az Isten Embere hallat.

Kapcsolódó cikk (videóval a halal vágásról erős idegzetűeknek!):
A halal vágás

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=1409

Bejegyzés: on 2010. dec. 2.. A bejegyzés kategóriái: Anglisztán, Saría. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez
  • Zsido

    Ezen hozzaszolasomban allok ki a koser vagas mellett, a cikk szerzoje ugy allitja be ezt a vagasitechnikat, mintha az egy onkenyes, oncelu, primitiv babona lenne. A koser vagasnak a mi vallasunkban allatvedelmi oka van, a Brit allatvedok mar regota csinaljak ez ugyben a hiszteriat, pedig a – cikk allitasaival ellentetben – a koser es halal vagas a leghumanusabb vagasi technika, erre tudomanyos bizonyitekok vannak, melyre a cikk vegen kiterek. A keresztenyseggel es sok mas vallassal ellentetben a Judaizmusban rendkivul fontos az allatvedelem, pl. vallasi torvenyek alapjan tilos az allatot pihenes nelkul dolgoztatni, szormejeert leolni illetve tilos vadaszni az allatokra. Szombaton Szabbat alkalmaval szinten tilos az allatoknak dolgozni, az allatkinzas az egesz vallasban nagy veteknek szamit, sot ha a zsido hazamegy, akkor Isteni parancsolat kotelezi arra, hogy eloszor allatainak adjon enni es csak utana ehet O is, mivel az allatvedelem a judaizmus szerves resze, ezert pl. rengeteg zsido vegetarianus. Miutan valaki megismerte a Judaizmus allaspontjat az allatvedelemrol, nevetseges azt kijelenteni, hogy a koser vagas direkt egy allatkinzo, felesleges ritualet csinal az allatok leolesere, a penge melyet ilyenkor hasznalnak borotvaeles es az egesz procedura kb. annyira fajdalmas, mint amikor megvagod magad a borotvaval. A velemeny, mely szerint a halal es koservagas allatkinzas valoszinuleg olyan egyebkent Nyugat-Europaban nagy befolyassal rendelkezo radikalis allatvedo szervezetek nyomasara fogalmazodhatott meg, melyeknek altudomanyos elmeleteket terjeszto frontszervezeteik vannak es egyenjogusitani akarjak az embereket az egerekkel… Igen letezik ilyen is…

    • Zsido

      Voltak kutatasok eziranyban elektro-enkefalograf (EEG) igenybevetelevel nemetorszagi allatorvostudomanyi egyetemeken, a kiserlet abbol allt, hogy elektrodakat ultettek be borjuk es birkak agykergebe. az elektrodakkal a fajdalomszintet mertek (nem volt sok fajdalomreakcio) es ugyanakkor a vagaskor nem mutattak az allatok fajdalmat, rogton elvesztettek az eszmeletuket, az allatvedok allitolag `humanus` modszeretol, mellyel arammal `kabitottak` el az allatot vagas elott, nos ennek az eredmenye eros rangatozas es siras volt, novelte az allatok szenvedeseit az EEG is kiakadt. Az allatvedelem jo dolog, de a radikalis allatvedokben is kb. annyi racionalitas van, mint a radikalis kornyezetvedokben vagy ongyilkos vallasi szektak tagjaiban…

  • Zsido

    Meg a Judaizmus allaspontjarol az allatvedelemrol:

    http://www.zsido.hu/vallas/allatok.htm

    Mindenkinek ajanlom Olty Maria konyvet!

  • Lili

    Ez a német kísérlet érdekelne, esetleg linket tudnál mellékelni hozzá?

  • Ádám

    Nálunk az EU-ban sem ölik meg a kábítással az állatot. Épp ezért hívják kábításnak. Tehát nem kellene magunkat fényezni, mert mi sem vagyunk jobbak. Az állatok több mint 40%-a magánál van, amikor elvágják a nyakát, mert nem sikerül rendesen a kábítás. Főleg nagyobb vágóhidakon, ahol van, hogy 2-3 mp. idő jut egy állat elkábítására, mert már jön a következő, és a futószalag nem állhat le. Vannak akik emiatt a forrázóvízbe is élve kerülnek. Szárnyasoknál, disznóknál gyakori.
    Tehát minden csak attól függ, hogy a “szabályokat” betartják-e. Lehetséges lenne úgy végeznünk az állatokkal akiket megeszünk, hogy észre sem vegyék. De nem tesszük, mert a pénz fontosabb. Ha az állatok érdekeit néznék, nem tudnának ilyen mennyiségű húst előállítani, és sokkal több időbe, költségbe kerülne. Az ember meg alapból akkora féreg, hogy csak a profit érdekli, simán átlép más élőlényeken. Szóval nem védem a kóser vágást, sem a halal vágást, de mielőtt másokat szidunk, körül kéne nézni saját házunk táján is. Mert az EU-s állatvédelmi törvények is javarészt csak papíron léteznek. Ezt mindenki tudja, aki vágóhídon vagy állattartó üzemben valaha dolgozott.

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes