Muzulmán rokonházasság: hatások az intelligenciára, az elmére, az egészségre és a társadalomra

Családon belüli házasság

Az utóbbi 1400 évben a muzulmán kultúrán belüli  rokonházasság valószínűleg súlyos károsodásokat okozott a génállományukban. Az első unokatestvérek közötti belházasságnak gyakran súlyos hatása van az utódok intelligenciájára, elméjére, egészségére és környezetére.

A leghíresebb példa a rokonházasságra az ókori Egyiptom, ahol néhány száz év alatt fáraó-dinasztiák omlottak össze. Annak érdekében, hogy a vagyont és a hatalmat családon belül tartsák, a fáraók gyakran saját lánytestvérükkel vagy féltestvérükkel házasodtak össze, és néhány generáció után az utód mentálisan és fizikailag alkalmatlanná vált az uralkodásra. Egy másik történelmi példa az európai uralkodóházak, ahol a királyi családok gyakran házasodtak egymás között, mivel a hagyomány nem engedélyezte nekik, hogy a nem uralkodó osztályból származó emberekkel házasodjanak össze.

Az európai történelemben megtalálható nagyszámú mentálisan visszamaradott és fogyatékos király vagy királyi család tagja megmutatja ennek a gyakorlatnak az egészségre káros következményeit. Szerencsére az uralkodó családok mára már megengedték maguknak, hogy szerelemből házasodjanak, és ne csak a státusz alapján.

A muzulmán kultúrában még mindig jelen van a rokonházasság és ezt hosszabb ideje gyakorolják, mint bármelyik egyiptomi dinasztiában. Ez a gyakorlat a világ legrégebbi dinasztiáját (a dánt) is 300 évvel előzi meg.

Egy durva becslés azt mutatja, hogy a világ összes muzulmánjának közel fele családon belüli házasságból született: Pakisztánban az összes házasság 70 százaléka első unokatestvérek között köttetett (úgynevezett “vérrokonság”), Törökországban pedig a házasságok 25-30 százaléka. (Jyllands-Posten, 2009. 02. 27.: Több halvaszületés a bevándorlók között)

Az Arab országokban végzett statisztikai felmérések azt mutatják, hogy az algériai házasságok 30 százaléka vérrokonok között köttetett. Bahreinben ez az arány 46 százalék, Egyiptomban 33 százalék, Nubiában (Egyiptom déli területe) 80 százalék, Irakban 60 százalék, Jordániában 64 százalék, Kuvaitban 64 százalék, Libanonban 42 százalék, Líbiában 48 százalék, Mauritániában 47 százalék, Katarban 54 százalék, Szaud-Arábiában 67 százalék, Szudánban 63 százalék, Szíriában 40 százalék, Tuniszban 39 százalék, az Egyesült Arab Emirátusokban 54 százalék, és Jemenben 45 százalék. (Reproductive Health Journal – Reproduktív Egészségügyi Magazin, 2009: Vérrokonság és reproduktív egészségügy az arabok között )

A családon belüli házasságokból született muzulmánok nagy része olyan szülőktől származik, akik maguk is beltenyészetben születtek – ami nagyban megnöveli a negatív mentális és fizikai következmények kockázatát.

A vérrokonok közötti házasságok száma alacsonyabb a nyugatra kivándorolt muzulmánok között. A Dániában élő pakisztániak között a szám 40 százalékra csökken, a török bevándorlók között pedig 15 százalékra (Jyllands-Posten, 2009.02.27.: Több halvaszületés a bevándorlók között).

A Nagy-Britanniába bevándorolt pakisztániak több mint fele él belházasságban:

“A BBC által végzett, és kedden a döbbent nemzet elé tárt kutatása megmutatta, hogy a közösség legalább 55%-a a saját első unokatestvérével házasodott össze. Azt gondolják, hogy ez kapcsolatban van azzal, hogy egy brit-pakisztáni családban az átlagosnál legalább 13-szor nagyobb az esélye, hogy a gyermek rejtett genetikai rendellenességekkel rendelkezik. “ (Times of India, 2005.11.17. Tiltsák meg az egyesült-királysági pakisztániaknak a saját unokatestvéreikkel történő házasságot).

Az alacsonyabb arány valószínűleg azért lehetséges, mert nehéz a kiválasztott családtagot az országba juttatni, vagy mert Nyugaton az egészségügyi oktatás jobb.

Alacsony intelligencia

Számos tanulmány azt mutatja, hogy a vérrokon-házasságból született gyermekeknek alacsonyabb az intelligenciája, mint a nem rokon szülőktől születetteknek. Kutatások szerint a rokon szülőktől született gyermekeknek az IQ-ja 10-16 ponttal alacsonyabb, és a társadalmi viselkedésmóddal kapcsolatos képességeik lassabban fejlődnek:

“A Bihar államban, Bhalgapurban élő Ansari muzulmánok között tanulmányozták a szülői vérrokonság hatásait a gyermekek kognitív és szociális viselkedésére. A belterjes családban született (8-12 éves) gyermekek IQ-ját alacsonyabbnak találták (a vidéken élőknél 69, a külvárosban élőknél 79), mint az átlagos, nem belterjes családban születetteknél (79, illetve 95). A különböző szociális minták, mint például a vizuális megismerés, a barátságos mosoly, a hangok rögzülései, az arckifejezések és a kéz-megfogás jelentősen késleltetve jelennek meg a belterjes családban született újszülöttek között.” (Indiai Nemzeti Tudományos Akadémia, 1983: A vérrokonság hatásai az ansari muzulmán gyermekek intelligencia-hányadosára és az újszülöttek viselkedésére).

„A beltenyészet hatása a Raven tesztre [feleletválasztós intelligenciateszt az absztrakt gondolkodás tesztelésére – ford.]” című cikk leírja, hogy “13 és 15 év közötti indiai muzulmán iskolás fiúkat, akiknek a szülei első unokatestvérek, összehasonlították a standard Raven nemverbális intelligenciateszt alapján (Raven Standard Progressive Matrices) azokkal az osztálytársaikkal, akiknek a szülei geneikailag nem rokonok. A belterjes csoportban lényegesen alacsonyabb értékeket értek el, és jelentősen nagyobb volt a szórás, mint a normál csoport esetén. Ez igaz volt akkor is, ha csak az elért pontszámokat vizsgálták, illetve akkor is, ha az elért pontszámokat hozzáigazították az alanyok életkorához és társadalmi, illetve anyagi helyzetéhez.” (Viselkedés Genetika, 1984)

Egy másik tanulmány azt mutatja, hogy a 70-es IQ-nál alacsonyabbal rendelkező gyermekek születésének kockázata 400 százalékkal megnövekszik a belterjes családokban, a normál 1,2%-ról 6,4%-ra: “Az adatok megmutatják, hogy normál szülők esetén a kockázat a szellemi visszamaradottságra 0,012, első unokatestvéri rokonságban lévő szülők esetén 0,062.” (A Nemzeti Tudományos Akadémia 1978-as jegyzőkönyve alapján: A beltenyészet hatása az IQ-ra és a mentális visszamaradottságra). A vérrokonság lehetséges káros hatásairól szóló tanulmány (Gyermekgyógyászati Tanszék, Egyesült Arab Emirátusok, 1996) következtetése szerint „a rosszindulatú veleszületett rendellenességek, a mentális visszamaradottság és a fizikai fogyatékosság előfordulása jelentősen magasabb egy vérrokon házasságban született utód esetén, mint egy nem vérrokon házasságban.”

Mentális és fizikai betegségek, és halál

A halvaszületés kockázata megduplázódik, ha a szülők első unokatestvérek (Jyllands-Posten, 2009.02.27. Több halvaszülatés a bevándorlók között). Egy tanulmány megvizsgálta a születés során bekövetkező gyermekhalál (születéskori halandóság), a csecsemőkori halandóság és az autoszomális recesszíven öröklődő betegségek (súlyos és gyakran halálos genetikai betegségek, mint például a cisztás fibrózis és a gerinc eredetű izomsorvadás) kockázatát:

A születéskori halandóság a pakisztáni gyermekek között 1,5-szer nagyobb, mint a norvégiai gyermekeknél, a csecsemőhalandóság aránya pedig több mint kétszerese. Az autoszomális recesszíven öröklődő betegségek miatt bekövetkező halálesetek aránya 18-szor nagyobb a pakisztáni gyermekeknél. Hasonlóképpen a többszörös fejlődési rendellenesség miatt bekövetkező halálesetek, amely része lehet a fel nem ismert recesszíven öröklődő szindrómáknak, 10-szer gyakoribbak az általánosnál. (BMJ, – British Medical Journal (Britt Orvosi Újság) 1994, Csecsemőkori halandóság és a vérrokonok házasságának kapcsolata

Vannak bizonyítékok, melyek arra utalnak, hogy a belházasságban született embereknél nagyobb a mentális zavarok megjelenésének kockázata: “Klinikai megfigyelések azt mutatják, hogy a depresszió jelenléte nagyon nagy olyan közösségekben, ahol a belházasságok száma is magas.” (Indiai pszichiátriai magazin, 2009, “. A vérrokonok házassága és a depresszió közötti kapcsolat a dél-indiai társadalomban.”)

Egy másik tanulmány a belházasság és a skizofrénia kapcsolatára összpontosít: “Minél közelebbi a vérrokon, annál valószínűbb, hogy megjelenik a skizofrénia.” (Amerikai Pszichiátriai Magazin, 1982, A genetikai faktorok szerepe a skizofrénia kialalkulásában – The role of genetic factors  in the ethiology of the schizophrenic disorders)

Az elmebaj fokozott kockázata az unokatestvérek házasságából született gyermekek között magyarázatot adhat arra, hogy miért terhelik túl a bevándorlók a pszichiátriai rendszert, és miért vannak olyan túlzott mértékben jelen az őrült bűnözök között: “Az Sct. Hans Kórházban – mely Dániában a legnagyobb kórházi osztállyal rendelkezik a klinikailag elmebeteg bűnözők részére – a betegek több mint 40 százaléka bevándorló háttérrel rendelkezik.” (Kristeligt Dagblad, 2007.06.26. –Az etnikai kisebbségek túlreprezentáltak az elmebeteg bűnőzésők között)

Következmények a nyugati és a muzulmán világra

A vérrokon házasságok utódokra vonatkozó következményei kellemetlenül világosak: halál, alacsony intelligencia vagy akár mentális visszamaradottság, fogyatékosság és egyéb betegségek, melyek gyakran egy lassú és fájdalmas halálhoz vezetnek. Egyéb következmények:

Korlátozott szociális képességek és megértés, korlátozott képességek az oktatási- és munkafolyamatok kezelésére, valamint a fájdalmas orvosi beavatkozások. A megismeréssel kapcsolatos negatív következmények befolyásolják a végrehajtó funkciókat is. A koncentráció és az érzelmek irányításának károsodása gyakran vezet antiszociális viselkedéshez.

Egy belterjes társadalom gazdasági költségei és következményei természetesen másodlagosak a valós emberi szenvedéshez viszonyítva. Bár a muzulmánok közötti vérrokoni kapcsolatnak van néhány hatása a nyugati társadalmakra és a muzulmán világra.

A mentálisan és fizikálisan fogyatékos muzulmán bevándorlókkal kapcsolatos költségek elvonják a rendelkezésre álló keretet más közszolgáltatásoktól: “Ha unokatestvéreknek születik közös gyermekük, akkor kétszer nagyobb a valószínűsége, hogy egy mozgássérült gyermek születik – amely költséges az önkormányzatnak. A mozgássérült bevándorló gyermekek milliókba kerülnek a dán önkormányzatoknak. Egyedül Koppenhága megyében 10 év alatt a mozgássérült gyermekek száma összességében 100%-kal növekedett. … Meredith Lefelt 330 mozgássérült gyermekkel rendelkező családdal vette fel a kapcsolatot Koppenhágában. Becslése szerint az ügyfelek egyharmada rendelkezik idegen kulturális háttérrel.” (BT, 2003. 11. 10. Az emigránsok beltenyészete egymillióba kerül.)

Mindennek tetejébe jön azoknak a muzulmán bevándorlóknak a költsége, akik – a vérrokon szülőktől való származás különböző következményei miatt – nem képesek megfelelni a mi nyugati munkaerőpiacunk kihívásainak: a muzulmán bevándorlók és leszármazottaik körében nagyon nagy a munkanélküliség aránya.

Ugyanez a helyzet a muzulmánokkal az USA-ban is, ahol a Gallup Intézet készített egy tanulmányt 300.000 ember bevonásával, melynek összefoglalása a következő: “Az USA-ban élő muzulmánok többsége alacsonyabb bevételekkel rendelkezik, kevésbé iskolázott és rosszabb munkája van a népesség egészéhez viszonyítva.” (Berlingske Tidende, 2009. 03. 03.: A muzulmánok boldogulása az USA-ban.)

A muzulmán belterjes családban való születés tanulással kapcsolatos következményei megmagyarázhatják azt, hogy a nem nyugati bevándorlók esetén több mint 300%-kal nagyobb a valószínűsége, hogy nem mennek át a dán hadsereg intelligenciatesztjén, mint a dánok esetén: “A nem-nyugati bevándorlók 19.3%-a megbukik a dán hadsereg intelligenciatesztjén. Összehasonlítva: a dán háttérrel rendelkező jelentkezőknek csak 4,7% bukik meg.” (TV 2 Nyhederne, 2007.06.13. Megbuknak a bevándorlók a hadsereg alkalmassági tesztjén)

Ez talán azt is megmagyarázza, – legalábbis részben – hogy a bevándorló arab háttérrel rendelkező iskolás gyermekek kétharmada miért analfabéta a dán oktatási rendszerben eltöltött 10 év után is: “Azok, akik arabul beszélnek a szüleikkel, rendelkeznek azzal a szélsőséges tendenciával, hogy nem tudnak olvasni – 64 százalékuk analfabéta. … nem számít, hogy az olvasási képességről, matematikáról vagy a tudományról beszélünk, a séma ugyanaz: a kétnyelvű (nagyrészt muzulmán) bevándorlók képességei rendkívül rosszak dán osztálytársaikhoz viszonyítva.” (Rockwool Alapítvány Kutatócsoportja, 2007. május: A kisebbségi diákok nem rontják el a dán gyerekeket)

A gyengén tanulók számára működő speciális oktatás magas költségei a dán iskolák költségvetésének egyharmadát teszik ki. “A bevándorló gyermekek egyértelműen nagyobb részben vannak jelen a fogyatékosok és mozgássérültek számára működő iskolákban. … A fizikális és mentális fogyatékossággal rendelkező gyerekek számára működő három koppenhágai iskolában a bevándorló háttérrel rendelkező gyermekek aránya átlagosan 51%, a háromból az egyik iskolában pedig 70%. … Ez az arány jóval magasabb, mint az önkormányzatnál bejegyzett bevándorló gyermekek aránya, ami 33%. A nagy számú fogyatékos gyermek egyértelmű bizonyíték arra, hogy a bevándorló családokban nagyon sok a vérrokon szülő.” (Jydske Vestkysten, 2009. 04. 04. A legtöbb fogyatékos iskolás kétnyelvű)

A mi magas szintű oktatási rendszerünk szintén megnehezítheti a belterjes családból származó tanulóknak, hogy végigcsinálják és befejezzék tanulmányaikat: “A kisebbségi háttérrel rendelkező fiataloknál jelentősen nagyobb a lemorzsolódási arány a középiskolákban, mint a dán háttérrel rendelkező fiatalok esetén. A kereskedelmi iskolákban a lemorzsolódási arány a bevándorlók esetén 60%, kétszer magasabb, mint a dán háttérrel rendelkező kamaszok körében….Hatalmas a szórás az iskolai eredményekben, ha származás szerint összehasonlítjuk azokat. Például a libanoni és iráni háttérrel rendelkező fiatalok között messzemenően nagyobb a lemorzsolódás aránya, mint a vietnámi háttérrel rendelkezők körében.” (Randers-i Integrációs Tudományos Központ, 2005. május: “Fiatalság, oktatás és integráció”). A Dániában született és nevelkedett bevándorló gyermekek több mint egyharmada tanulatlan – nem rendelkezik iskolai képzéssel. A dánok között ez az arány kevesebb, mint egyötöd rész. (Dán Statisztika: “Bevándorlók 2007-ben”)

A rokonházasság negatív következményei a muzulmán világra mérhetetlenek. A belterjesség talán megmagyarázza, hogy a történelem során összesen miért csak kilenc muzulmán kapta meg a rangos Nobel-díjat. (5 közülük a Nobel-békedíjat nyerte – olyan békéért, melyről kiderült, hogy nem túl tartós [például a terrorista Jasszer Arafat is megkapta].)

Talán a korlátozott IQ-nak köszönhető korlátolt képesség a tudomány megértésére, megbecsülésére és létrehozására az oka annak, hogy a muzulmán országokban a tudományos kutatásoknak csak a világátlag 1/10-ét produkálják: “2003-ban a világban 1 millió főre átlagosan 137 tudományos cikk jutott, ez az arány a 47 OIC ország közül (Organization of the Islamic Conference – Az Iszlám Konferencia Szervezeteford.) – amelyikről adatok álltak rendelkezésre – egyikben sem haladta meg a 107-et. Az OIC átlaga csak 13 volt.” (Nature 444, 26-27. oldal, 2006 november 1. ”Iszlám és tudomány: Az adathiány.”)

A tudományos és emberi fejlődés iránti érdeklődés hiánya egyértelmű az ENSZ-nek az arab világ emberi fejlődéséről (AHDR) szóló jelentése szerint. Az AHDR arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt ezer évben kevesebb könyvet fordítottak le arabra, mint amennyit Spanyolországban évente lefordítanak:

“Az arab világban körülbelül 330 könyvet fordítanak le évente, ez egyötöde annak, amit a görögök fordítanak. A lefordított könyvek összesített száma Maa’moun kalifa ideje óta (9. század) körülbelül 100 000, ami majdnem megegyezik az átlagos éves spanyol fordítások számával.” (Eugene Rogan: ”Arab Books and human development”. Index of Censorship, vol. 33, issue 2, 2004 április, 152-157. oldal) “Törökország lakosságának 70%-a soha nem olvas könyvet. (APA, 2009 február 23.).”

Következtetés

Nincs kétség, hogy a muzulmánok körében elterjedt “első unokatestvér-házasságok” károsítják a muzulmánok génállományát. Mivel a muzulmán vallási meggyőződés tiltja a házasságot a nem-muzulmánokkal, így megakadályozza őket abban, hogy friss génállományt adjanak hozzá a lakossághoz, ezért a génállományukban keletkezett károsodás, azóta, hogy 1400 évvel ezelőtt a próféta engedélyezte az első unokatestvérek házasságát, valószínűleg hatalmas lehet. Ennek közvetlen és közvetett emberi és szociális következményeit fentebb kifejtettük.

A jövő nemzedékének egészségével kapcsolatos együttérzésből kifolyólag be kellene tiltani az első unokatestvérek közötti belházasságot. A gazdasági és társadalmi következmények szintén fontosak. Egy ilyen tiltás csökkentené a Nyugatra történő muzulmán bevándorlás mértékét, mivel sok muzulmán család [azért jön nyugatra, mert] folytatni szeretné a belházasságokra vonatkozó gyakorlatot annak érdekében, hogy megfeleljen a kulturális és társadalmi hagyományoknak, illetve hogy a vagyont és a hatalmat családon belül tartsa.

Az első unokatestvérek házasságára vonatkozó jogszabályi tilalom egy logikus és együttérző szükségszerűség mind a muzulmán világ, mind pedig az EU és a nyugati kormányok részéről.

Egyéb cikkek Nicolai Sennelstől itt olvashatók.

Nicolai Sennels pszichológus és a “Muzulmán bűnözők között. Egy pszichológus tapasztalatai a Koppenhágából” című könyv szerzője  

EuropeNews, 2010. augusztus 9
Nicolai Sennels

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=2121

Bejegyzés: on 2011. jan. 9.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Nicolai Sennels pszichológus. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes