Kapcsolat a muzulmán rokonházasság és a terrorizmus között

Nicolai Sennels  dán pszichológus ismét egy új esszével jelentkezik a muzulmán rokonházasság hatásairól (2010. december, Gates of Vienna).

Ha létezik két dolog, amely jellemzi az iszlám kultúrát, akkor az a terrorizmus és a rokonházasság. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy ez a két dolog szoros kapcsolatban állhat egymással.

Az iszlám terror fogalmát nem szükséges bemutatni. Viszont valószínűleg nem mindenki tudja, hogy a pakisztániak 70 százaléka, illetve a törökök 40 százaléka vérrokon szülőktől született. (Jyllands-Posten, 2009.02.27 “Több a halvaszületés a bevándorlók körében”) Kutatások bizonyítják, hogy ugyanez igaz minden arab származású ember közel felére. (Reproductive Health Journal, 2009: „Vérrokonság és reproduktív egészségügy az arabok között”).

Az első unokatestvérek házasságkötése már számtalan generáció óta sok muzulmán családban hagyomány. Az ilyen házasságok növelik a negatív mentális és fizikai kockázatok mértékét. A „Muzulmán rokonházasság: hatások az intelligenciára, az elmáre, az egészségre és a társadalomra” című cikkem átfogó kutatási adatokat részletez a témával kapcsolatban. Röviden, a vérrokon házasságok általi beltenyészet növeli a depresszió és a skizofrénia kockázatát. (Indiai Pszichiátriai Magazin, 2009 –„Kapcsolat a vérrokon szülőktől származás és a depresszió között a dél-indiai társadalomban”, Amerikai Pszichiátriai Magazin, 1982 – „A genetikai tényezők szerepe a skizofrénia kialakulásában”).

A súlyos betegségek és a fogyatékosság kialakulásának kockázata akár 1800%-kal növekedhet (BMJ, 1994 „Csecsemőhalál és a vérrokon házasságok”) A mentális visszamaradottság kockázata 400%-kal növekszik (A National Academy of Science jegyzőkönyve szerint, 1978: „A belterjesség hatása az IQ-ra és a mentális visszamaradottságra” ). Kutatások bizonyítják, hogy a vérrokon szülőktől született gyermekek IQ-ja 10-16 ponttal alacsonyabb, illetve a szociális magatartással és empátiával kapcsolatos képességek lassabban fejlődnek a belterjes családban született csecsemőknél. (Indiai Nemzeti Tudományos Akadémia, 1983 „A vérrokonság hatásai az ansari muzulmán gyermekek intelligencia-hányadosára és az újszülöttek viselkedésére” [pdf]). Ezek a tények talán helyretesznek néhány dolgot sok ember számára.

Itt következik egy másik meglepő dolog:

A The Journal of Aggression and Violent Behaviour című magazinban megjelent kutatás bebizonyította az öngyilkos merénylők, illetve a depresszió és a fizikális fogyatékosság kapcsolatát. (BT, 2010. december 15. „Miért haszontalan a legtöbb terrorista”.) A kutatások azt mutatják, hogy sok öngyilkos merénylő szenved depresszióban, és cselekedetük csak egy (a muzulmánok között) társadalmilag elfogadott módja az öngyilkosságnak, annak érdekében, hogy véget vessenek mentális gyötrelmeiknek.

Yusuf Yadgari a Kabuli Orvosi Egyetemről boncolásokat végzett az öngyilkos merénylők maradványain, és a kapott eredmények alátámasztják elméletét. Yadgari úgy találta, hogy közel 90 százalékuk szenvedett valamilyen súlyos betegségben, mint például a vakság, a rák, hiányzó végtag vagy a lepra. Sok muzulmán országban – beleértve Afganisztánt is – alacsony társadalmi elfogadottsága van a fogyatékosságnak és a súlyos betegségeknek. Yadgari szerint a fizikai fogyatékosság vagy a mentális visszamaradottság gyakran vezet a kirekesztéshez egy olyan társadalomban, mint például az afganisztáni, és számukra a mártírrá válás lehet az egyetlen esély arra, hogy társadalmilag elismerjék őket és tiszteletet kapjanak – hacsak nem egy mód arra, hogy véget vessenek a társadalmi elszigeteltség okozta szenvedésnek (ami különösen nyomasztó egy olyan kollektivista kultúrában, mint az iszlám). A sokféle kromoszomikus betegség – amit az első unokatestvérek közötti rokonházasság okoz – további kellemetlen mellékhatása lehet, hogy az Al Qaida kihasználja a Down-kóros embereket. A rokonházasságok miatti alacsonyabb intelligenciával rendelkező embereken valószínűleg könnyebb a fundamentalista iszlámnak agymosást végrehajtani.

Minden bizonnyal a Korán számos verse az iszlám terrorizmus legnyilvánvalóbb és legerősebb motiváló ereje. Ezek a versek megparancsolják a muzulmánoknak, hogy halálukig küzdjenek az iszlám terjesztésének, és a vallásuk, illetve a próféta becsületének megvédése érdekében. Testi fogyatékosság miatt számkivetettnek lenni, egy olyan országban élni, mely nem viseli gondját a fogyatékos embereknek, szenvedni az ilyen betegségek okozta fizikai fájdalomtól, vagy depressziósnak, skizofrénnek lenni – szintén egy (mostanra) bizonyítottan fontos motivációs tényező.

A muzulmán társadalmakban a rokonházasság egészségtelen kultúrája megnöveli a mártírok számát, akik egy tiszteletreméltó, illetve a társadalom és a vallás által elfogadott kiutat keresnek helyzetükből.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=2269

Bejegyzés: on 2011. jan. 26.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Nicolai Sennels pszichológus. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes