Al-Kaida közeli alapítványé az újbudai mecset?

Seres László, Hírszerző, 2009. szeptember

A Bartók Béla úti imaházat kinőtte, ezért új mecsetet építtetne Újbudán a magyarországi Iszlám Egyház. A XI. kerületi önkormányzat előbb elvetette, majd meglepő fordulattal engedélyezte az egymilliárdos projektet, ám a fenntartó alapítványról alig tudni valamit. Pedig Saleh Tayseer egyháza korábban már fogadott el pénzt egy világszerte hírhedt szaúdi alapítványtól.

A főváros XI. kerületi önkormányzatának 2009. január 22-i ülésén még sima ügynek tűnik minden.  Dr. Balázs Piri László, a Városgazdálkodási Bizottság fideszes elnöke arról tájékoztatja a testületet, hogy “a Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és a Képviselő-testületnek nem javasolja elfogadásra.” Molnár Gyula polgármester röviden annyit mond, hogy megkapta az erről szóló levelet, és elismeri, “nagyon komoly lakossági tiltakozás is van az ügy körül.”

A cél egészen pontosan az, hogy a projekt megkapja az úgynevezett intézményi bónuszt, amely a beépíthetőséget 20-ról 40 százalékra bővítené. Azzal együtt is, hogy az érvényes városrendezési szabályzat szerint intézményi bónuszt csak alapintézmény (óvoda, iskola, stb.) kaphat. 

Az ülésen az ugyancsak fideszes Surányi Ilona elmondja, a tiltakozás olyan mértékű, hogy “a 310 itt élő választópolgár közül 264 írta alá ezt az aláírásgyűjtő ívet, és tiltakozott az övezeti átsorolás ellen, illetve az objektum felépülése ellen.” Az ott élők ugyanis nem szeretnék, hogy “az Iszlám Kulturális Központ beépülésével körülbelül napi 300-500 látogató, és napi 70-100 gépkocsi, illetve azok parkolása” zúduljon a területre. 

A napirend pont végén a képviselőtestület 27 ellenszavazattal, 2 igen szavazattal és 6 tartózkodással leszavazza az Iszlám Kulturális Központ néven futó tervet. Ez az állapot eltart egészen június 5-éig, amikor is a testület megint előveszi, és – ellenzéki képviselők távollétében – szépen megszavazza a projektet. Mi történt?

Szaúdi állami pénzek is befolynak?

Az új mecset terve több évre nyúlik vissza, sok kerületi lakos azonban akkor hall először az elképzelésről, amikor Surányi Ilona 2008 júniusában lakossági fórumot szervez az ügyről. 

A 2004-ben terroristagyanúba keveredett Dr. Saleh Tayseer palesztin fogorvos által vezetett, egy évvel korábban alapított Iszlám Egyház ugyanis kinőtte a Bartók Béla úti imaházat (néha 500-1000 ember is megfordult náluk), úgyhogy  egy Iszlám Kulturális Központ megépítéséről adtak be tervet az önkormányzatnak a Budaörsi útra, a Bajmóczi és a Holdvilág utca által határolt területre.

Saleh Tayseer a tavalyi fórumon arról beszél, hogy a szerinte húszezres, többségében a XI. kerületben élő hazai muszlim közösség számára “fontos cél egy központi épület létrehozása, ahová képzéseket, egy ötvenezer példányos könyvtárat, elektronikus könyvtárat, előadó, – és rendezvénytermeket terveznek. A kulturális létesítmény része lenne egy minaret is, amely nélkül elképzelhetetlen egy iszlám közösségi hely” (a minaret azóta lekerült napirendről).

Saleh Tayseer az önkormányzati fórumon: honnan van a pénz?

“A helyszín kinőtte magát, ezért építeni akarunk egy igazi, új mecsetet. Ez a magyar mozlimoknak száz éve nem sikerült” – nyilatkozta már 2004-ben az Iszlám Egyház szóvivője, ám egyháza ugyanebben a cikkben meg is kapja a magáét a konkurenciától.

“Az Iszlám Egyház nem toleráns, egyes síita testvéreinket például kitiltották a mecsetjükből. Ideológiájuk szélsőséges, nemritkán antiszemita megnyilvánulásokról hallani. Az is érdekes, hogy a szír pénzmosók oda jártak imádkozni, sőt támogatták is az Iszlám Egyházat. Nálunk ilyen embereket nem találsz, nem véletlen, hogy minket a Nemzetbiztonsági Hivatal sem figyel annyira. Az Iszlám Egyház olyan pénzeket is elfogadott, amelyeket nem lett volna szabad” – közölte akkor Bolek Zoltán a rivális Magyar Iszlám Közösség részéről.

Az Iszlám Egyházat vezető személy és az imaház kétséges finanszírozási háttere azonban a jelek szerint nem érdekelte – és ma sem érdekli az önkormányzatot. “Ez nem igazán volt téma” – ismerte el a Hírszerző kérdésére az egyik XI. kerületi önkormányzati képviselő, aki arra hivatkozott: “egy világvallást nem akartunk bolygatni, ez nagyon érzékeny kérdés. Ráadásul semmilyen bizonyítékunk nem volt.” 

Információnk szerint egyébként a képviselők között az a hír terjed, hogy szaúdi állami pénzek is befolynának a XI. kerületi projektbe.

Helyi aggodalmak

A helyi lakók nemcsak attól tartanak, hogy “az iszlám kulturális központ körül megnő a forgalom”, de attól is, hogy “arab etnikai közösség”, “arab negyed” jönne létre a környéken. “Nem lehet cél az, hogy elinduljon egy olyan folyamat, amely a fővárosban vallási, vagy etnikai alapon elkülönülő szigetek létrehozásához vezet” – nyilatkozta korábban Kupper András fideszes képviselő. 

“Olyan megoldást kerestünk, ami biztosítja a vallásszabadságot, de a környék lakosainak a nyugalmát is” – mondta a Hírszerzőnek Balázs Piri László, a XI. kerület Városfejlesztési Bizottságának fideszes elnöke, aki szerint megérne egy vitát az a kérdés, “alapintézménynek” tekinthető-e egy iszlám kulturális központ, ha egyszer a környéken nem él muszlim hitű polgár. 

“A legfőbb gond az, hogy ilyen kis, 300 négyszögöles telekre épülne egy ekkora intézmény, miközben a környék már így is túlzsúfolt” – mondta a Hírszerzőnek Surányi Ilona. A képviselő kérdésünkre nem tudta megmondani, hogy a januári döntés után miért is hívta össze június 5-ére Molnár Gyula még egyszer a testületet az ügyben: “azt mi is szeretnénk tudni”. 

“Mi sem tudjuk, miért volt olyan fontos júniusban újra elővenni ezt az ügyet, de valakinek biztos megérte” – mondta a Hírszerző kérdésére Zsigmond László, a tiltakozó lakók szóvivője. Mint elmondta, főleg a zaj- és környezeti terhelés ellen protestáltak, de azért megpróbáltak annak is utánanézni az interneten, hogy mégis ki- és miféle ez az alapítvány. “Hivatalosan ugyanis senki nem tájékoztatott minket arról, ki is az a befektető, aki hajlandó 1 milliárd forintot áldozni erre.”

Amikor tehát Molnár Gyula  június 5-én újra elővezeti a témát, nemcsak a lakók környezeti- és zajártalmi aggályain, és nemcsak az ellenzék távolmaradásán kell túllépnie (a június 18-ra meghirdetett ülést rejtélyes okból előre hozták, miközben a Fidesz épp a két nappal későbbi EP-választással volt elfoglalva), de azon is, hogy a kerületben senki nem nézett utána: milyen alapítvány is vásárolta fel 2005-ben a Budaörsi út 38. alatt ingatlant?

> Molnár Gyula: “nincs terrorista veszély”

Mi nem egy iszlám központot hagytunk jóvá, hanem egy szabályozási tervet módosítottunk – közölte a Hírszerzővel Molnár Gyula. A kerületi polgármester szerint azért vették elő június 5-én ismét a tervet, mert az módosult, a tervezett épület magassága csökkent, nem épül például minaret. Az új terv – amelyre a szakhatóságok igent mondtak – jobban illik majd a környezetbe, és felértékeli a lakások értékét – állítja a polgármester, elismerve ugyanakkor, hogy kész tervrajz még nincs. 
Arra a felvetésünkre, miért nem néztek utána jobban a beruházónak, Molnár azt mondta: az nem feladatuk. “Már van két iszlám központ a kerületben, egyik sem jelent terrorista veszélyt. Ahogy a katolicizmust sem lehet az inkvizíció, úgy az iszlám közösséget sem lehet az al-Kaida alapján megítélni” – fogalmazott a polgármester.

Terror-szponzorok a háttérben?

Azt a megjegyzését, hogy az Iszlám Egyház “olyan pénzeket is elfogadott, amelyeket nem lett volna szabad”, maga Bolek Zoltán pontosította az AP hírügynökség budapesti tudósítójának adott 2004-es nyilatkozatában, amelyben közölte: a Bartók Béla úti Dar-Asszalám mecset a szaúd-arábiai al-Haramain jótékonysági szervezettől kapott pénzügyi támogatást azután, hogy kivált a közösségből. A mecsetet “gyakran fölkeresték Szaúd-Arábiából érkezett” látogatók – tette hozzá. 

Az AP-nek a mecsetben egy magát megnevezni nem kívánó muzulmán hívő akkor megerősítette, hogy a vallási közösség “sok pénzt kapott” Szaúd-Arábiából, ám az adakozó szervezet nevét nem akarta közölni. A Blikk című lapnak Saleh Tayseer védője megerősítette: 2003. októbere óta kétszer is járt Budapesten annak a szaúdi alapítványnak a vezetője, amely 474 ezer eurót (kb. 120 millió forint) próbált átutalni a Bartók Béla úti mecset címére bejegyzett Jótékonysági Béke Alapítványnak. “A pénzt telekvásárlásra és mecsetépítésre használták volna fel” – mondta akkor az ügyvéd – valószínűleg ez történt meg 2005-ben.

2004 tavasza volt az az időszak, amikor a régóta Magyarországon élő palesztin fogorvost, az Oszama bin Laden céljait igen, eszközeit nem támogató Saleh Tayseert terrorfenyegetés előkészülete miatt letartóztatták, azt hitték ugyanis, hogy merényletet akar elkövetni a Budapestre látogató Mose Kacav izraeli elnök, illetve a budapesti Zsidó Múzeum ellen. A vád végül alaptalannak bizonyult, a bíróság pedig 2008-ban kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre ítélte a magyar államot.

Ami azonban az alapítványt illeti: a magyarországi Iszlám Egyház akkor nem azt cáfolta, hogy az al-Haramain alapítványtól kapták a pénzt, hanem azt, hogy annak köze lenne a terrorizmushoz: “az al-Haramain Jótékonysági Alapítvány a szegények és rászorulók segítésével, az iszlám hit elterjesztésével foglalkozik, és semmi köze az al-Haramain Brigádokhoz, amely terrorcselekményeket követett el.” Érdekes ellentmondás, hogy Tayseer a minap a Magyar Nemzettel közölte: “soha semmilyen kapcsolatban nem álltak a szaúdi társasággal.”

Az alapítványnak a brigádoknál jóval komolyabb súlya volt a terrorizmus fenntartásában. Az al-Kaidához köthető, szaúdi központú (ott és számos más arab országban, valamint az Egyesült Államokban be is tiltott) Al-Haramain Islamic Foundation élen járt az iszlám terror finanszírozásában, a szélsőséges, vahabita tanok hirdetésében. A Balkánon katonai táborokat is működtető alapítvány Boszniában például “kulturális, oktatási és sportegyesületként” volt bejegyzve.

Mint arról a hvg.hu 2004-ben beszámolt, a Jótékonysági Béke Alapítványt a rendőrség 1999-ben már vizsgálta, éspedig közokirat-hamisítás miatt. Ráadásul az alapító, dr. Elfaith Hassenein boszniai útlevéllel rendelkező üzletember az általa vezetett, a balkáni illegális fegyverszállításban élenjáró Harmadik Világ Jótékonysági Ügynökségen (Third World Relief Agency) keresztül is kapcsolatban állt Oszama bin Ladennel – az alapítvány még pénzt is kapott a terrorista vezértől.

(Forrás: Hírszerző, MTI, Népszabadság, Magyar Narancs, Hetek, ujbuda.hu)

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=2505

Bejegyzés: on 2011. feb. 2.. A bejegyzés kategóriái: Itthon, Seres László. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes