Dr. Nicolai Sennels: mi az iszlamizáció?

Mi az iszlamizáció? Egy nem teljes lista

Dr. Nicolai Sennels, Gates of Vienna

Az „iszlamizáció” szót eredetileg a muszlimok alkották azért, hogy megnevezzék egy kufár (hitetlen) társadalom “felvilágosult” (iszlám) társadalommá történő átalakulását. Az iszlamizáció egy olyan jelenség, amely már a muszlim próféta – Mohamed – óta, 1400 éve létezik. Az iszlamizáció igen hatékony volt, hiszen ma már 57 országban az iszlám a fő vallás. Az Iszlám Konferencia Szervezete (OIC) a világ legnagyobb nemzetek feletti szervezete, csak az ENSZ nagyobb nála.

Az iszlamizáció három útja

Az első, a nem iszlám hagyományok és szimbólumok eltávolítása. Ezzel elkerülik, hogy sértsék a muzulmánokat, vagy más vallások térítő tevékenységének tegyék ki őket. Célja továbbá, hogy lecsökkentse az ország eredeti vallásával és kultúrájával való versengést, annak érdekében, hogy növelje az iszlamizáció további esélyeit. Jó példa erre, amikor a Vöröskereszt megtagadta saját boltjainak karácsonyi díszítését, vagy hogy a bankok már nem adnak malacperselyt ügyfeleik gyermekei számára (ugyanis a sertések tisztátalannak számítanak az iszlámban) – mindkét esetben azért, hogy ne sértsék meg a muszlimokat és hogy ne veszítsék el muzulmán ügyfeleiket.

Az iszlamizáció egy másik módja, hogy az iszlám hagyományokat és szabályokat a nem iszlám társadalmak részévé teszik. Ilyen például az állami sportlétesítmények rekonstrukciója oly módon, hogy azok igazodjanak a muzulmánok meztelenséghez fűződő és a nemek közötti érintkezéssel kapcsolatos gátlásos látásmódjához; illetve az iszlám ünnepek szabadnapként történő bevezetése.

Az iszlamizáció harmadik útja akkor következik be, amikor egyes területeken vagy környékeken olyan nagyarányú lesz a muzulmánok száma, hogy az ország bennszülött kultúráját és embereit kiszorítják. Erre példa, amikor a nem iszlám hatóságokkal, mint amilyen a rendőrség és a tűzoltóság, tiszteletlenül bánnak és néha még fenyegetéssel és erőszakkal is szembetalálják magukat. Eközben az imámok, járőröző rendőr-stílusú muzulmán csoportok, hazai saría bíróságok, és iszlám mediációs találkozók szabadon gyakorolhatják a hatalmukat. Egy másik példa, amikor a zsidók nem viselnek kipát, vagy a lányok nem viselnek miniszoknyát a muszlim többségű területeken, mert azzal azt kockáztatnák, hogy megtámadják őket.

Így az iszlamizáció az őshonos kultúra felszámolásán, az iszlám hagyományok bevezetésén, a bevándorláson, és a muzulmán párhuzamos társadalmak kiépítésén keresztül történik.

Az iszlamizáció hátrányai

Sok hátránya van az iszlamizációnak. A fő végeredmény természetesen az, hogy mindez a saját kultúránk – amely az életmódunk alapja -, a közösségi érzés, és a jól működő társadalmunk rovására történik. A nyugati kultúra egyszerűen jobb, mint a muzulmán, mert szabadabb, magában foglalja az emberi jogokat, és termelékenyebb. Ezen túlmenően, a nyugati kultúra az embereket magabiztosabbá, boldogabbá és szeretetteljesebbé teszi, mivel a muzulmán kultúrával ellentétben nem fejleszti az agressziót, a becsület törékeny érzését és a más vallásokkal szembeni intoleranciát. Továbbá, nálunk szólásszabadság van, és engedjük, hogy a nők kibontakozzanak és női tulajdonságok szabadon virágozzanak önmaguk, a férfiak, és a társadalom javára.

Minden alkalommal, amikor további iszlamizációnak adunk teret a társadalmunkban, egy lépéssel eltávolodunk  saját kultúránktól, és egy lépéssel közelebb kerülünk a muzulmán kultúrához és egy a saríán [iszlám jogon] alapuló társadalomhoz.

  • Az iszlamizáció az őshonos kultúra és normák rovására történik. A őshonos kultúra károsítása által az élet fontos értékeit veszik el az emberektől, és aláássák azokat az értékeket és normákat, melyek összetartják a közösségünket. A közösségi érzés alapvető fontosságú az életminőségünk szempontjából, és az általános  alapértékek képezik az alapját a kölcsönös bizalomnak, segítőkészségnek, nyitottságnak, megértésnek és a lakosság egymás iránti tiszteletének.
  • Az iszlamizáció gyengíti a nemzeti identitást az őshonos lakosság körében, mivel felhígítja a közös kultúránkat. Ugyanakkor megerősíti a muzulmánok iszlám identitását a nemzeti identitás rovására. A nemzeti identitás és a közösségi érzés fontos a munkamorál, az adózási morál, a csalással és a nemzeti törvényekkel és hatóságokkal kapcsolatos morál szempontjából. Azok az emberek, akik a közösséghez tartozónak vallják magukat úgy érzik, hogy ha kárt tesznek a közösségben, azzal saját maguknak ártanak.
  • Az iszlamizáció lehetővé teszi, hogy embertelen hagyományok verjenek gyökeret a társadalmunkban. A Korán előírásai és a muzulmán kultúra  nőkkel,  szólásszabadsággal, és  más vallásúakkal kapcsolatos látásmódja középkori. Ezek egy országban rombolóak a demokráciára és az emberi jogokra nézve,  és függetlenül attól, hogy kevés vagy sok van belőlük, vagy, hogy csak egy bizonyos földrajzi területre jellemzőek, nem szabadna, hogy gyökeret verjenek a társadalmunkban.
  • Az iszlamizáció kiszorítja a őshonos lakosságot azokról a területekről, ahol a muzulmánok és a muzulmán kultúra dominál. Ez azért van, mert a mohamedán kultúra annyira különbözik a nyugati kultúrától, hogy nem érezzük otthon magunkat benne, és mert az iszlám vallás és a muzulmán kultúra rasszista a nem muzulmánokkal szemben.
  • Az iszlamizáció lehetővé teszi a muzulmán tradicionalisták vagy az iszlám szélsőségesek létezését az országainkban, mivel képesek megtartani az iszlám hagyományaikat. Ez kontraproduktív az integrációval szemben és a hazai iszlám szélsőségesség forrása.
  • A társadalom minden újabb iszlamizációja közelebb visz a következő iszlamizációhoz. A muzulmánok számára könnyebb követelőzniük, amikor képesek utalni arra a tényre, hogy már számos hasonló követelést fogadtunk el.
  • Az iszlamizáció mozgásteret biztosít egy politikai ideológia számára, melynek eszköze és célja, hogy elnyomja és kiirtsa az összes nem muszlimot.

Példák az iszlámizációra

Az alábbi példák az iszlamizáció fent említett hátrányaihoz vezetnek:

  • A városaink iszlamizációja, amikor egy egész környéket olyan erősen ural a mohamedán kultúra, az iszlám értékek, és a muzulmán rasszizmus, hogy az ország kultúrája és az őslakosok többé nem érzik otthon és biztonságban magukat a területen. Otthon kellene éreznünk magunkat, és szívélyes fogadtatásban kellene részesülnünk mindenütt a saját országunkban.
  • Az ételek iszalmizációja, amikor a halal élelmiszereket nem címkézik fel olyannak. Azáltal, hogy a fogyasztók ezt nem tudják,  kénytelenek halal ételt enni. Ennek megvásárlásával hozzájárulnak az iszlám “jótékonysághoz”, amely segíti a terroristák finanszírozását, és támogatja a muszlim munkahelyeket a nem muzulmánok rovására – a halal vágásnál egy muzulmánra van szükség, hogy segítse a vágást, és muzulmán szervezeteknek kell fizetni azért, hogy jóváhagyják az eljárást. Az élelmiszeripari termékeken részletesen jelzik a tartalommal, az egészséggel és a készítési módszerekkel kapcsolatos információkat azért, hogy a fogyasztók képesek legyenek tudatos döntéseket hozni az élelmiszerrel kapcsolatban. Természetesen ugyanígy jelezni kellene ha valami halal étel.
  • A gyermekek beiskoláztatásának iszlamizációja, amikor az állam lehetővé teszi és támogatja az iszlám iskolákat és madrasszákat. Az általános iskolák a társadalmunk legfontosabb kulturális közvetítői és a céljuk az, hogy átadják az iskolásoknak az ország őshonos kultúráját és értékeit.
  • A városépítészeti és építészeti kultúra iszlamizációja, amikor az önkormányzatok és az állam engedélyezi nagy mecsetek és minaretek építését. Az arab építészet nem tartozik a nyugati városokhoz, különösen nem a központi, történelmi vagy látogatott helyeken.
  • Az ország iszlamizációja, amikor mecseteket engedélyeznek. A mecsetek érvényre juttatják, és növelik az iszlám értékeket a környék muzulmánjai körében és gyakran ugródeszkaként funkcionálnak ahhoz a politikai tevékenységhez, amelynek célja az ország iszlamizálása.
  • Az együttlét és a nők iszlamizációja, amikor megengedjük, hogy nyilvános helyeken burkát és nikábot hordjanak. Egy demokratikus társadalomban látnunk kell egymás arcát, és a nők és a férfiak egyenlők és úgy öltözhetnek, ahogy szeretnének.
  • A nyilvános sportlétesítmények iszlamizációja, amikor az uszodákat és öltözőket lezárják (pl. egy adott napra)  vagy úgy alakítják át azokat, hogy a muzulmánok is használni tudják. Az egyén személyes választásának kellene lennie, hogy milyen vallást választ magának, és hogyan viszonyul a meztelenséghez. Személyes döntések nem korlátozhatják az állampolgárok hozzáférését nyilvános, az adófizetők által finanszírozott létesítményekhez.
  • Az iskoláink, intézményeink, munkahelyeink és az év ritmusának iszlamizációja, amikor muzulmán ünnepnapokat vezetnek be, és amikor az önkormányzatok és a szakszervezetek muzulmán ünnepeket nyomtatnak a naptárainkba. Megfelelő számú szabadnappal rendelkezünk, még több szabadság ártalmas a gyermekek tanulmányi fejlődésére nézve, valamint termelékenység kiesést okoz a cégeknél. Az éves ritmus szorosan kapcsolódik az ország történelméhez, hagyományaihoz, és kultúrájához. Ennek a nagyon alapvető életritmusnak a saját történelmünkhöz és kultúránkhoz kellene kapcsolódnia és nem szabadna iszlamizálni.
  • Az iskoláink iszlamizációja, amikor a muzulmánokat felmentetik a testnevelés és a keresztény nevelés alól, vallási okokra hivatkozva.
  • Az üzletek iszlamizációja, amikor úgy döntenek, hogy nem használnak keresztény, kulturális vagy nemzeti jelképeket azért, hogy ne sértsék meg a mohamedánokat, vagy ne veszítsék el a muszlim ügyfeleket. Az üzletek díszítése része a kultúránknak és a városok utcaképének, és segítenek megjelölni az évszakokat karácsonyi díszekkel, húsvéti tojásokkal, farsangi dekorációval, stb. A vásárlóknak olyan üzleteket kellene választani, amelyek felelősséget éreznek a társadalomért és a kultúráért.
  • A közintézmények és munkahelyek iszlamizációja, amikor halal ételek szerepelnek a menüben. Valakiknek a választott vallása miatti speciális diétáját nem kellene az államnak finanszíroznia.
  • A gyermekekkel való törődés iszlamizációja, amikor figyelmen kívül hagyjuk, hogy vallási okokból éheznek. A ramadán csökkenti a gyermekek koncentráló képességét az iskolában. Ezenkívül befolyásolja a gyermekek társadalmi fejlődését, hiszen az éhezés és ingadozó vércukorszint érzelmileg labilissá és agresszívvé teszi őket. A gyermekek éheztetését gondatlanságnak kellene minősíteni és eszerint büntetni.
  • Iszlamizáció, amikor figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy a saját országunkban a nők egy adott etnikai csoportja vallási okokból nem részesül az alapvető emberi jogokban. Az önkormányzati alkalmazottaknak meg kellene látogatniuk a nem nyugati országokból érkezett nőket, vagy ezeknek a nőknek kellene találkozni velük.  Ezeknek az alkalmazottaknak tanácsot kellene adni a migráns nőknek  a családtervezéssel és a fogamzásgátlással kapcsolatban. Ezenkívül ezeknek az alkalmazottaknak meg kellene győződni arról, hogy a nők szabadok és biztonságban vannak. Végül fontos, hogy a migráns nők tudjanak arról, hogy joguk van a női menedékhelyekhez, a váláshoz és visszatérni saját hazájukba.
  • A dán kormány iszlamizációja, amikor az állami szektor munkahelyein imaszobák vannak. Ezek a munkavállalók közalkalmazottak, ezért az adófizetők pénzét nem kellene vallási gyakorlatokra költeni.
  • Az bíróságok iszlamizációja, amikor nem állítjuk le hatékonyan a hazai saría bíróságokat és az iszlám mediációs találkozókat. Az ilyen dolgok szervezett önbíráskodásnak számítanak, és közvetlen támadást jelentenek a társadalmi struktúránk alapjaira és az igazságérzetünkre, és el kell távolítani a szükséges módszerekkel.
  • Az igazságszolgáltatási rendszer iszlamizációja, amikor a rendőrség figyelmen kívül hagyja a muzulmánok gúnyolódásait, fenyegetéseit, és erőszakosságát, és amikor a rendőrség muzulmán csoportokat kér fel arra, hogy segítsenek megállítani a muzulmán zavargásokat és bandákat. Ez káros az ország igazságérzetére nézve, és aláássa a rendőrség tekintélyét.
  • A jogi rendszer iszlamizációja, amikor engedélyezzük a saría bíróságokat, vagy csökkentjük a büntetését azoknak az elkövetőknek, akik vallási vagy kulturális okokból követnek el bűncselekményt (becsület nevében elkövetett bűncselekmények).
  • A népesség, a választók, és az ország iszlamizációja, amikor megengedjük a muzulmán országokból történő bevándorlást, és amikor Európa nem véd minket hatékonyan az illegális bevándorlás ellen.
Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=2974

Bejegyzés: on 2011. Már. 30.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Nicolai Sennels pszichológus. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes