Új kutatási eredmény: 10% „igaz hívő” képes megváltoztatni a teljes társadalmat

Az amerikai Rensselaer Műszaki Egyetem (Rensselaer Polytechnic Institute) tudósai azt találták, hogy ha csupán a lakosság 10 százaléka megingathatatlanul hisz valamiben, akkor az elképzeléseiket a többségi társadalom minden esetben át fogja venni. A Társadalmon Belüli Kognitív Hálózatok Egyetemi Kutatóközpontjának (Social Cognitive Networks Academic Research Center (SCNARC)) tudósai, számítógépes és analitikus módszereket használtak fel arra, hogy kiderítsék azt a fordulópontot, hogy egy kisebbségben levő elképzelés mikor válik a többség véleményévé. Az eredmény hatással van a társadalmi interakciók tanulmányozására és befolyásolására, kezdve az innovációk terjedésétől a politikai eszmék terjedéséig.

„Amikor azoknak a száma, akik szilárd meggyőződéssel rendelkeznek, nem éri el a 10 százalékot, az elképzelések terjedésének nincs jelentős növekedése. Ennek a kis csoportnak körülbelül annyi időbe telne az, hogy hatással legyen a társadalomra, mint amennyi a világegyetem kora” mondta Boleslaw Szymanski professzor a SCNARC igazgatója.” Ha ez a szám azonban meghaladja a 10 százalékot, akkor az eszme futótűzként terjed.”

A grafikon azt mutatja (pirossal), hogy a kissebségi véleményből milyen gyorsan lesz többségi nézőpont. Miután a kissebség látásmódja elérte a lakosság 10%-át, a hálózat rohamosan változik, amint a többség (zöld pontok) átveszi a kisebbség (piros pontok) látásmódját.

Például, Szymanski szerint úgy tűnik, hogy a tunéziai és egyiptomi események hasonló folyamat szerint játszódtak le. „Ezekben az országokban, azokat a diktátorokat, akik évtizedekig hatalmon voltak hirtelen, néhány hét alatt megdöntötték.”

A kutatási eredményeket 2011. július 22-én tették közzé a Physical Review tudományos lap online kiadásában „A társadalmi konszenzus alakulása a szilárd meggyőződéssel rendelkező kisebbségek befolyásának hatására” címmel.

A következtetések egyik fontos aspektusa, hogy a szilárd meggyőződéssel rendelkezők százalékos aránya, ami ahhoz kell, hogy megváltoztassák a többségi véleményt, nem változik jelentősen, attól függően, hogy milyen típusú hálózatot használnak. Más szavakkal: a szilárd meggyőződéssel rendelkezők százalékos aránya ahhoz, hogy befolyással legyenek a társadalomra továbbra is körülbelül 10 százalék körüli, függetlenül attól, hogy az adott eszme hogyan és hol kezdődik és hogy hogyan terjed a társadalomban.

Hogy ezekre a következtetésekre jussanak, a kutatók a különböző társadalmi hálózatok számítógépes modelljeit fejlesztették ki. Az egyik ilyen hálózatban minden személy mindenkivel kapcsolatban volt a hálózaton belül. A második modellben már olyan személyek is voltak, akik nagy számú emberrel álltak kapcsolatban, így véleményvezérekké váltak. A végső modellben megközelítőleg mindenkinek ugyanolyan számú kapcsolata volt. A kezdeti állapotban minden egyes modell hagyományos látásmóddal rendelkező emberekből állt. Minden egyes személy rendelkezett ezzel a látásmóddal, de ugyanakkor, ami még fontos, nyitott gondolkodásúak voltak más nézetekkel szemben.

Miután felépítették a hálózatokat, a tudósok néhány igaz hívőt „szórtak” minden egyes hálózatba. Ezek az emberek szilárdan tartották maguk a véleményükhöz, és semmi áron nem lehetett megváltoztatni az elképzeléseiket. Amint ezek az igaz hívők elkezdtek beszélgetni azokkal, akik a hagyományos eszmékhez tartották magukat, a széles körben elfogadott vélemények fokozatosan, majd egyszer csak hirtelen elkezdtek megváltozni.

„Általában az emberek nem szeretnek népszerűtlen véleménnyel rendelkezni és mindig megpróbálnak valamilyen konszenzust kialakítani. Ezt a fajta dinamikát mindegyik modellünkben alkalmaztuk”, mondta Sameet Sreenivasan a SCNARC tudományos főmunkatársa. Hogy ezt megvalósítsuk, a modellekben minden egyes egyén “beszélt” a másiknak az elképzeléseiről. Ha a hallgató ugyanazon a véleményen volt, mint aki beszélt, az megerősítette a hallgató hitét. Ha a vélemény más volt, a hallgató megfontolta, és tovább ment, hogy egy másik személlyel beszéljen. Ha ez a személy is tartotta ezt az új hitet, akkor a hallgató elfogadta ezt.

„Amint az ügynökök egyre több és több embert kezdtek meggyőzni, a helyzet változni kezdett,” mondta Sreenivasan. „Az emberek elkezdték megkérdőjelezni a saját véleményüket, majd teljesen elfogadták az új nézetet és elkezdték tovább terjeszteni. Ha az igaz hívők csak a szomszédjaikra voltak hatással, az nem változtatott meg semmit a nagyobb rendszeren belül, mint ahogy azt a 10 százaléknál kevesebb esetben láttuk.”

A kutatás széles körű hatással van annak megértéséhez, hogy hogyan terjednek a nézetek. “Ezek tisztán olyan helyzetek, amelyek segítenek megismerni, hogy hogyan lehet hatékonyan elterjeszteni valamilyen nézetet vagy hogy hogyan lehet elnyomni egy fejlődő véleményt „mondta Korniss György fizikus docens és a cikk társszerzője. „Például lehet, hogy gyorsan meg kell győzni az embereket, hogy hagyják el a várost egy közelgő hurrikán miatt, vagy például betegségek megelőzése érdekében új információk elterjesztésében egy vidéki faluban.”

A kutatók most partnereket keresnek a társadalomtudományok és más tudományos területeken azért hogy a számítógépes modelleket történelmi példákkal hasonlítsák össze. Azt is tanulmányozzák, hogy hogyan változik ez az arány, ha a társadalom polarizált. Ahelyett, hogy egy hagyományos álláspont lenne, a társadalomban két ellentétes nézőpont érvényesül. Egy példa erre a polarizációra a demokrata és republikánus szembenállás lehetne.

Rensselaer Műszaki Egyetem

2011. július 25.

Print Friendly, PDF & Email