René Stadkewitz beszéde New Yorkban 2. rész/2

René Stadkewitz beszédének első része itt olvasható.

Ha nem cselekszünk azonnal, akkor a színes, általunk meghatározott, változatos életmódunk hamarosan csak történelem lesz. Az új középkor fogja uralni az egész társadalmi életünket. Meg fogják mondani azt, hogy hogyan öltözködjünk, milyen zenét hallgassunk, és hogy kit kell üdvözölnünk. Önök/Ti és én többé nem dönthetünk szabadon, hanem a saría törvények alapján az iszlám erkölcsrendészet fog dönteni helyettünk.

Ez nem egy sötét vagy erőltetett fantáziálás, hiszen ez számos országban már ma is megfigyelhető. Bárki, aki úgy gondolja, hogy ez csak a világ távoli részein történik, ki kellene nyitnia a szemét. A társadalmainkban egyre több ember utasítja el a szabad társadalmat és helyette inkább egy intoleráns iszlám teokráciában élne.

Azonban nem elég csupán nézni azt, hogy társadalmaink bizonyos területei lassan megváltoznak, és erről tudományos értekezéseket írni. A szabadságot meg kell védeni! … szavakkal, éberséggel és főleg intézkedésekkel.

Sokkal aktívabban kell tudatnunk azt, hogy kik is vagyunk. Meg kell őriznünk a higgadtságunkat, ki kell fejeznünk a büszkeségünket és elégedettségünket mindazon dolgok iránt, amiket elértünk. Miért fejezzük ki olyan ritkán, hogy mennyire vonzóak a társadalmaink és miért nem mutatjuk meg az erősségeinket?

Azáltal, hogy méltósággal és büszkeséggel kifejezzük azt, hogy kik vagyunk sok olyan világi muzulmánt is támogatunk, akik otthon érzik magukat a társadalmainkban, akik megtanulták, hogy szeressék és értékeljék a szabadságot, és akik a vallást magánügynek tekintik, és éppúgy elutasítják a saríát és az intoleranciát, mint ahogy azt mi teszünk.

Fogjunk össze. Velük, az izraeliekkel, az országaink hasonló gondolkodású embereivel. Álljunk ki az emberek szabadsághoz való joga mellett.

Egy szabad társadalomban élni azt jelenti, hogy szabadok vagyunk a fasiszta ideológiáktól. A szabad társadalom csak az egyének számára létezik. A demokratikus nemzetállam egy szabad társadalom legjobb formája, és soha nem kedvez csoportoknak az egyes állampolgárok kárára.

A szabadság azt jelenti, hogy együtt élhetünk azokkal, akiket szeretünk.

A szabadság vallásszabadságot jelent.

A szabadság a véleménynyilvánítás szabadságát jelenti.

A szabadság önrendelkezést jelent.

A szabadság azt is jelenti, hogy toleránsak vagyunk, de nem vagyunk toleránsak az intoleranciával szemben.

A szabadság a nyugati világ alapelve. A szabadság különböztet meg minket az iszlámtól. Ahogy néhány éve Geert Wilders mondta Berlinben: minél több iszlám, annál kevesebb szabadság. A „iszlám” szó jelentése „behódolás” Behódolás Allahnak, a Koránnak és a saría törvényeinek. Szabad emberek nem hódolnak be. Saját választásukból tesznek dolgokat, nem pedig azért, mert egy ideológia erre kényszeríti őket.

A szabadság egy idea – nem pedig egy ideológia!

És a szabadság a legnagyobb, a legfontosabb és a legalapvetőbb állapot, amit a nyugati világban elértünk. Őseink a szabadságért vérrel, verejtékkel és könnyekkel harcoltak. A mi feladatunk annak biztosítása, hogy a jövőbeli generációk ugyanazzal a szabadsággal rendelkezzenek, amit jelenleg mi is élvezünk. A mi feladatunk, hogy megóvjuk és megvédjük őseink ajándékát azért, hogy továbbadhassuk gyermekeinknek.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy be kellene zárkózni, nem bízni többé egymásban, és ezzel pontosan azt tenni, amit a terroristák elvárnak tőlünk. Egy olyan társadalom fogunk maradni, ahol az emberek szeretik egymást, és ahol elegendő hely marad a különböző életformák számára. Az amerikaiak és a németek mindig is profitáltak az új ötletekből, amit az újonnan érkező emberek hoztak az országainkba. Olyan emberek, akik otthon érzik magukat a társadalmunkban. Azt akarjuk, hogy ez a jövőben is így legyen. Azonban nem akarunk olyan emberekkel együtt élni, akik megvetnek bennünket.

Azzal is le kell állnunk, hogy a politikai korrektség miatt elkerülünk bizonyos kérdéseket és új veszélyeket. Nevén kell neveznünk a dolgokat. Véget kell vetni annak, hogy toleránsak vagyunk az intoleránssal szemben. Tisztán és őszintén, közvetlenül meg kell fogalmaznunk ezeket a kérdéseket és felvenni a harcot ezekkel a fenyegetésekkel szemben.

Sok barát és rokon még mindig szenved a szeretett rokon elvesztésének traumája miatt. Ahhoz, hogy ez a veszteség ne legyen teljesen hiábavaló, próbáljunk meg tanulni ebből a tragédiából.

Legyünk éberek, és ahol szükséges fogadjuk el a harcot. De folytassuk az életet, és ne engedjük, hogy megfélemlítsenek bennünket.

Nem könnyű pozitívnak maradni itt a „Ground Zero-nál”, mégis szeretnék pozitív kilátásokat megosztani veletek. A szeptember 11-i támadások okozta bánat ellenére ennek az országnak a történelme egyértelműen bizonyítja, hogy:

New Yorkot nem fogják legyőzni!

Az Egyesült Államokat és Németországot nem fogják legyőzni!

És a szabadságot nem fogják legyőzni!

Megható jelen lenni a bánat ezen helyén, de sajnos ez még nem a harc vége. Ezek az események sokkoltak minket, de az életünk nem változott meg alapvetően. Az életünk szabad maradt.

A terroristák nem érték el mást, mint hogy sok fájdalmat és szenvedést okoztak, és a támadásaik miatt még éberebbeké váltunk és még éberebbek leszünk a jövőben. Azonban nem fogunk feladni semmit, ami közel van hozzánk és kedves a számunkra, legyen az New Yorkban vagy Berlinben, az Egyesült Államokban vagy Németországban.

Németként biztosíthatom Önöket/ biztosíthatlak Benneteket hogy a szolidaritásunk és barátságunk nagyon erős – osztozunk abban a fájdalomban, amit a szeptember 11-i támadások okoztak, és részt veszünk a terrorizmus elleni harcban is.

10 évvel a tragédia itt állunk, emberek a világ minden sarkából, egymás mellett azért, hogy gyászoljuk ezt a nagy veszteséget és kifejezzük megingathatatlan elkötelezettségünket a szabadság mellett.

Egyik szeretett elnökük/elnökötök állításával szeretném befejezni. A berlini fal megépítése után, a nagy John F. Kennedy – 1963. június 26-ai beszédében – a következő szavakkal bíztatta a berlini embereket: … “Minden szabad ember, bárhol is éljen, Berlin állampolgára. Ezért, szabad emberként, büszkén ejtem ki ezeket a szavakat: „Ich bin ein Berliner!” (Berlini vagyok)

Egy kissé szeretném módosítani, és szolidaritásból azt mondani:

„Mindannyian New York-iak vagyunk! És mi mindannyian szeretjük a szabadságot!”

Köszönöm.

A teljes beszéd angolul itt olvasható.

René Stadkewitz az AFDI/SIOA (American Freedom Defense Initiative (Kezdeményezés a Szabadság Védelmében)/Stop the Islamization of America (Állítsuk meg Amerika Iszlamizációját)) nevű szervezetek meghívásából jelent meg a rendezvényen, melyet a szeptember 11-ei terrortámadás 10. évfordulójának alkalmából rendeztek. A rendezvényen, amely a 9/11 Freedom Rally nevet viselte Stadkewitz mellett  beszédet mondott többek között:

John Bolton volt amerikai ENSZ- nagykövet (beszéd itt), Dr. Arieh Eldad volt  izraeli miniszterelnök jelölt, jelenleg az izraeli  Knessetben (izraeli parlament) a Nemzeti Únió Hatikva frakciójának képviselője (beszéd itt), Ezra Levant kanadai médiaszemélyiség (beszéd itt).

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4033

Bejegyzés: on 2011. Sze. 15.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, René Stadkewitz. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes