Mohamed a fosztogató

A lopás és fosztogatás, ha azt nem muzulmánok ellen követik el, nem tiltott az iszlámban. Ekkor törvényes.

Miután Mohamed feleségül vette Khadiját – egy gazdag mekkai nőt, – felhagyott a munkával. Valójában egészen 25 éves koráig nem is dolgozott. Ekkor egy alkalommal Khadija bizalmasaként elutazott Damaszkuszba azért, hogy eladja Khadija áruit és megvegye azt, amit az asszony megrendelt. Ez volt az összes munka, amit Mohamed egész életében végzett.

Mohamed még a gyerekekre sem vigyázott. Gyakran visszavonult egy barlangba Mekka közelében, több napra elegendő élelemmel, és addig nem tért vissza, amíg az étel el nem fogyott. Miután újra feltöltötte készleteit, visszatért a barlangjába. Khadija magára maradt korábbi két házasságából származó három gyermekével, és a másik hattal, akik Mohamedtől voltak. Ennek eredményeképpen a vállalkozás bajba került és a család elszegényedett. Mire Khadija meghalt, már semmi sem maradt a vagyonából. Amikor később Mohamed kivándorolt Medinába, fennmaradása érdekében a medinaiak nagylelkűségére kellett támaszkodnia, beleértve azokat a zsidókat, akiket később lemészárolt.

Követői – rabszolgák, vagy elégedetlen mekkai fiatalok – szintén szegények voltak. Medinai követői általában a zsidóknál szolgáló kétkezi munkások és szakmunkások voltak, és nem voltak túl tehetősek.

A szerény kezdet ellenére néhány évvel később Mohamed Arábia leggazdagabb emberévé vált. Rengeteg teve, birka, rabszolga, feleség és birtok volt a tulajdonában. Hogyan tudott ekkora vagyont felhalmozni ilyen rövid idő alatt? Rablással és fosztogatással.

Először a mekkai kereskedőkaravánokat fosztogatta. Azután a zsidókat üldözte el, illetve mészárolta le Medinában és Arábia más helyein, a vagyonukat pedig elkobozta. Végül elrendelte, hogy mindenkinek, aki hisz benne, tizedet kell fizetnie, akik pedig nem, azoknak egy nagyobb pénzösszeget gizjaként (védelmi pénzként), vagy felkészülhettek a halálra. „Figyelmeztette” őket, hogy engedelmeskedjenek, vagy meghalnak Nagyon hasonlóan ahhoz, ahogyan a maffia működik. A Korán több verse a hitetlenek fosztogatására buzdítja a muzulmánokat, zsákmányt ígérve ezen a világon, és mennyei jutalmakat a másvilágon.

Allah megígérte néktek, hogy sok zsákmányra tesztek szert. És ezt [a zsákmányt] sietve adta néktek és távol tartotta tőletek az emberek kezét – hogy [csodás] jel legyen a hívőknek, és hogy az egyenes úton vezessen benneteket. [A győzelem (al-Fath) 48:20]

Amit Allah odaadott tőlük zsákmányul a küldöttének, az ellen nem hajtottatok ti sem lovat, sem tevét. Allah azonban hatalmat ád a küldötteinek afölött, amit ő akar. Allah mindenek fölött hatalmas. [Az összegyűjtés (al-Hashr) 59:6]

Élvezzétek hát azt, amit zsákmányoltatok, amennyiben megengedett és jó! És féljétek Allahot! Allah megbocsájtó és kegyes. [A zsákmány (al-Anfal) 8:69]

Ezek a versek azért lettek kinyilatkoztatva, hogy ösztökéljék a híveket a háborúban való részvételre. Ezenkívül beszélnek nekünk azoknak az embereknek a színvonaláról, akiket az iszlámra térítettek. Mohamed vajon meggyőzte őket arról, hogy Isten arra utasította őket, hogy ártatlan embereket támadják meg, lesből csapjanak le rájuk, öljék meg őket, és rabolják el a feleségeiket és a vagyonukat?

Az elnyomó kultikus légkör, ami Medinában akkor uralkodott, nem tette lehetővé a korai muzulmánoknak, hogy megkérdőjelezzék az ilyenfajta tettek erkölcsösségét. Ez az, ahogyan egy szekta agymosást hajt végre a hívein. A zsidók kiirtása után, akik a legtöbb medinai vállalkozás tulajdonosai voltak, a muzulmánok elveszítették a munkájukat. Nem volt bevételi forrásuk, kivéve az országúti rablásokat és fosztogatásokat. Néhányan a követői közül kíváncsiak voltak arra, hogy Isten küldötte hogyan viselkedhet úgy, mint egy közönséges gengszter. Mohamed szokásos válasza erre a következő volt: Ez Isten akarata.

Jabir b. Abdullah al-Ansari beszámolója szerint: A próféta (béke legyen vele) azt mondta: öt olyan dolog lett rám ruházva, ami előttem még senki másra (és ezek a következők): [1] minden apostolt elsősorban a saját népéhez küldtek, míg engem minden vöröshöz és feketéhez. [2] A hadizsákmányszerzés törvényessé vált számomra, és ez előttem soha senki számára nem volt törvényes, [3] és a föld szenté, tisztává ás mecsetté vált számomra. Így ha közületek bárki számára eljön az imádság ideje, az bárhol imádkozhat, ahol éppen van, [4] és engem támogat a félelem (mely megbénítja az ellenséget) a távolból, melyet egy hónap alatt lehet megtenni, [5] és fel vagyok hatalmazva isteni közbenjárásra a nevetekben. Sahih Muslim 4:1058

A „támogat a félelem” kijelentés terrort jelent! Egy másik hadiszban ez pontosabban van megfogalmazva: „A terror által (melyet az ellenség szívében okoztam) győzedelmeskedtem.” (Bukhari 4:52:220) Az állítás, hogy Mohamed a terror és félelem által vált győzedelmessé, itt is szerepel: Bukhari 1:7: 331

Az Abu Qatada által elbeszélt hadisz a következőket mondja:

Elindultunk Allah apostolának társaságában a Hunaini (-csata) napján. Amikor szembenéztünk az ellenséggel, a muszlimok meghátráltak, és láttam egy pogányt, aki rávetette magát egy muszlimra. Megfordultam, hátulról rátámadtam, és eltaláltam a vállát a kardommal. Ő (a pogány) megindult felém és olyan erősen megragadott, hogy úgy éreztem, mintha maga a halál lenne, de aztán a halál utolérte és elengedett. Követtem Omar bin Al Khattabot és megkérdeztem (tőle): „Mi a baj azokkal az emberekkel (akik elfutnak)?” Ő azt válaszolta, hogy „Ez Allah akarata.” Miután az emberek visszatértek, a próféta leült és azt mondta: „Bárki, aki megölt valakit az ellenség közül és erre van bizonyítéka, az részesedik a zsákmányból.” Én felálltam és azt mondtam, hogy „Ki tanúskodik nekem?”, és visszaültem. Bukhari 4:53:370

A próféta újra azt mondta: „Bárki, aki megölt valakit az ellenségből és erre van bizonyítéka, az részesedik a zsákmányból.” Én (újra) felálltam és azt mondtam, hogy „Ki tanúskodik nekem?”, és visszaültem. Ezután a próféta harmadszor is elmondta ugyanazt, mire én újra felálltam és Allah apostola ekkor azt mondta: „Ó Abu Qatada! Mi a te történeted?” Erre én elmondtam neki az egész történetet. Egy ember (felkelt, és) azt mondta: „Ó Allah apostola, ez az ember igazat mond, és a zsákmány a megölt férfitől nálam van. Kérlek, kárpótold őt a nevemben.” Erre Abu Bakr As-Siddiq azt mondta: „Allahra, nem! Ő (Allah apostola) nem fog egyetérteni azzal, hogy neked adja azt a zsákmányt, melyet Allah egy Oroszlánja szerzett meg, Allah és az ő apostola nevében harcolva.” A próféta azt mondta: „Abu Bakr igazat beszél.” Így Allah apostola nekem adta a zsákmányt. Én eladtam a páncélt (a zsákmányt) és az árából Bani Salimaban vettem egy kertet. Ez volt az első tulajdonom, amire azután tettem csak szert, miután áttértem az iszlámra.

Így terjed az iszlám. Portyázással, rablással és fosztogatással. Mi a különbség Mohamed és a követői, és egy csapat tolvaj között?

Forrás: Ali Sina,  Faith Freedom

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4351

Bejegyzés: on 2011. okt. 15.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Mohamed. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes