Az önimádó Mohamed

Részlet Ali Sina „Mohamed megértése: Allah prófétájának lélekrajza” (Understanding Muhammad: A Psychobiography of Allâh’s Prophet) című könyvéből.

A „Mentális rendellenességek kórmeghatározó és statisztikai kézikönyve” (DSM) szerint a narcisztikus személyiségzavar „rendszerint a kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben jelenlevő, (fantáziára és viselkedésre kiterjedő) nagyzásban, a csodálat igénylésében és az empátia hiányában megnyilvánuló általános sajátosság.”

Más szavakkal a narcisztikus személy tipikusan egy olyan ember, aki szenvedélyesen keresi önmaga kielégülését, uralomra tör és kritikátlanul igyekszik (ambíció). Hajlamos eltúlozni szakértelmét, tehetségét és képességeit.

A narcisztikus ember kórosan hazudozik. Egyenesen a szemedbe néz, Istenre esküszik, miközben a legnagyobb hazugságot mondja, amit valaha hallottál. Azt állítja, hogy nem tesz meg valamit, miközben éppen abban mesterkedik.

Az 1980-ban és 1994-ben megjelent DSM-III, illetve DSM-IV, valamint az európai BNO-10 a narcisztikus személyiségzavart egyhangúlag a következőképpen definiálja:

Rendszerint a kora felnőttkortól kezdve, számos különféle helyzetben jelenlevő, (fantáziára és viselkedésre kiterjedő) nagyzásban, a csodálat igénylésében és az empátia hiányában megnyilvánuló általános sajátosság. A diagnózis kimondásához az alábbiak közül 5 (vagy több) kritérium megléte szükséges:

  1. Saját fontosságáról nagyzoló érzése van (pl. saját teljesítményét, tehetségét eltúlozza, megfelelő teljesítmények nélkül is elvárja, hogy kiválónak ismerjék el).
  2. Gyakran fantáziál határtalan sikerről, hírnévről, ijesztő erőről vagy korlátlan hatalomról, éleselméjűségről (agyi nárcizmus), szépségről (testi nárcizmus), vagy ideális, örök, mindent legyőző szerelemről vagy szenvedélyről.
  3. Meggyőződése, hogy unikális, különleges teremtmény, akit csak hozzá hasonló, a társadalmi ranglétra magas fokán álló emberek (vagy intézmények) érthetnek meg, vagy kellene, hogy társuljanak vele.
  4. Túlzott mértékű csodálatot, hízelgést, figyelmet és megerősítést vár el, ezek hiányában pedig arra vágyik, hogy félelmet keltő és közismert legyen (nárcisztikus utánpótlás).
  5. Feljogosultság érzése, azaz indokolatlanul különlegesen kedvező bánásmódot vagy az elképzeléseivel való automatikus és teljes együttműködést vár el.
  6. Interperszonálisan önző, azaz kapcsolataiban másokat kihasznál, hogy saját céljait elérje.
  7. Empátiája hiányzik: képtelen vagy nem akarja felismerni és átérezni mások érzéseit és szükségleteit.
  8. Folyton irigységet érez, vagy azt hiszi, mások irigylik őt.
  9. Arrogáns, fennhéjázó viselkedés vagy attitűd, ami a dühkitörésig fokozódik, ha frusztrált vagy konfrontálódik.[i]

Ezen jellemvonások közül valamennyi megtalálható volt Mohamednél. Ő volt Allah küldötte és a próféták pecsétje (Korán 33:40), Mohamed önmagát Khayru-l-Khalq-nak tekintette („a Teremtés Legjobbika”), egy „kitűnő példának” (Korán 33:21) és kimondatlanul is arra utalt, hogy „több fokkal magasabbra emelték más prófétáknál” (Korán 2:253). Azt állította, hogy „előnyben részesítették” (Korán 17:55), a „teremtények iránti irgalomból küldték el őt” (Korán 21:107), „dicséretes rangra” emelték fel (Korán 17:79), egy olyan pozíciót kapott, amit – ahogy mondta – senki más nem kaphatott meg rajta kívül, ez pedig a Könyörületesség Helye, a Mindenható jobb kezénél, közvetlenül annak ragyogó trónusa mellett. Más szavakkal, ő lenne az a személy, aki tanácsot ad az Istennek azt illetően, kit kell a pokolba küldenie és ki az, aki bebocsátást nyerhet a Mennyországba. Ez csak pár, a Koránban található megalomán kijelentés Mohamedtől, a kitüntetett szerepével kapcsolatban.

A következő két vers meggyőzően mutatja Mohamed saját magáról alkotott fontosságát és nagyzolását:

Allah és az angyalok áldást mondanak a prófétára. Ti hívők! mondjatok rá áldást ti is és köszöntsétek őt illő módon! (Korán 33:56)

…hogy higgyetek Allahban és a küldöttében és segítsétek s tiszteljétek őt, s magasztaljátok őt reggel és este! (Korán 48:9)

Annyira el volt telve magától, hogy a következő szavakat adta bábistenének szájába:

„Bizony nagy [erkölcsi] érzületű vagy” (Korán 68:4) és „világító lámpás” (Korán 33:46).

Ibn Sa’d feljegyezte, amit Mohamed mondott:

„A világ lakói közül Isten az arabokat választotta. Az arabok közül is a kinánákat. A kinánák közül a Kurajs törzset (Mohamed törzse). A Kurajsok közül Bani Hashimot (az ő klánja). Bani Hashimból pedig engem.”[ii]

Az alábbiakban Mohamed önmagáról tett állításai olvashatók, a Hadísz alapján.

  • A legelső dolog, amit Allah, a Mindenható megteremtett, az én lelkem volt.
  • Elsőként az Úr létrehozta az én tudatomat.
  • Én Allahtól való vagyok, a hívők pedig tőlem.[iii]
  • Miként Allah nemesnek teremtett, egyúttal nemes tulajdonságokkal is felruházott.
  • Ha nem rólad lenne szó (Ó, Mohamed), nem hoztam volna létre az univerzumot.[iv]

Hasonlítsuk ezt össze Jézus szavaival, aki ha valaki „jó mesternek” szólította őt, tiltakozott és azt mondta: „Miért neveztek jónak? Senki nem jó – csakis az Isten.”[v] Egyedül a kórosan nárcisztikus személy képes annyira elrugaszkodni a valóságtól, hogy azt állítsa, az univerzumot miatta teremtették.

Egy hétköznapi ember számára a nárcisztikusok meglehetősen magabiztos és rutinos ember benyomását kelthetik. A valóságban azonban az önbecsülés nagyfokú hiányától szenvednek, és arra van szükségük, hogy környezetük csodálja és nagyszerűnek tartsa őket.

Dr. Sam Vaknin a „Beteges önimádat” (Malignant Self-Love) című könyv szerzője. Állítása szerint, maga is nárcisztikus és talán éppen ezért, a téma szakértőjének is tekinthető. Vaknin ezt írja:

Különböző mértékben ugyan, de mindenki nárcisztikus. A nárcizmus egy egészséges jelenség. Segít a túlélésben. A különbség az egészséges és a kóros nárcizmus között, annak mértékében rejlik. A kóros nárcizmust…az együttérzés nagyfokú hiányával jellemzik. A nárcisztikus ember a többi embert tárgynak tekinti és kihasználja. Arra használja őket, hogy nárcisztikus pótlékra tegyen szert. Meggyőződése, hogy különleges bánásmód illeti meg, hiszen teret ad a róla szóló nagyzoló fantáziáknak. Mindez NEM tudatos. Kognitív funkciói és érzelmei sérültek…A nárcisztikus ember hazudik önmagának és másoknak, „érinthetetlennek”, érzelmileg immunisnak és legyőzhetetlennek mutatja magát…Egy nárcisztikus számára minden előrébb való az életnél. Ha udvarias, agresszíven az. Furcsa dolgokat ígér, ha kritizál, erőszakos és rosszat sejtető, nagylelkűsége pedig semmitmondó…A nárcisztikus ember az álcázás mestere. Vonzó, tehetséges színész, egy varázsló, aki magát és másokat is képes az orránál fogva vezetni. Nagyon nehéz leleplezni az első találkozás alakalmával.[vi]

A „Mohamed megértése: Allah prófétájának lélekrajza” című könyvemben egy teljes fejezetet szenteltem a témának, hogy megmutassam, milyen hatások vezettek Mohamed életében az ismertetett személyiségzavar kialakulásához. Hiszem, hogy jól sikerült.

Forrás: FaithFreedom.org


[i] American Psychiatric Association. (1994). Diagnostic and statistical manual of mental disorders, 4. kiadás (DSM IV). Washington, DC : American Psychiatric Association.
Sam Vaknin. (1999). Malignant Self Love – Narcissism Revisited, 1. kiadás. Prague and Skopje : Narcissus Publication.

[ii] Tabaqat V. 1 2. oldal

[iii] http://www.muhammadanreality.com/creationofmuhammadanreality.htm

[iv] Tabaqat V. 1, 364.oldal

[v] Márk 10:18

[vi] healthyplace.com/Communities/Personality_Disorders/Site/Transcripts/narcissism.htm

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4406

Bejegyzés: on 2011. okt. 23.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Mohamed. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Szólj hozzá!

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes