Németországban évente több ezer nő válik kényszerházasság áldozatává

Egy új jelentés szerint Németországban évente több ezer nő és kislány válik kényszerházasság áldozatává.

A legtöbb áldozat muszlim családból származik, sokukat erőszakkal és halállal is megfenyegették.

A nyilvánosságra hozott tények sokkolták a német lakosságot és hozzáadódnak a már folyamatban lévő vitához, amely Németországban a muszlim bevándorlás és a párhuzamosan iszlám társadalmak kérdése körül forog. A nyilvánosságra hozott tények fokozni fogják a muszlim bevándorlásról és az iszlám németországi szerepéről folyó vitát.

A 160 oldalas jelentés elkészítésére, melynek címe „Kényszerházasságok Németországban: számok és elemzések tanácsadási ügyekben”, a Német Családügyi Szövetségi Minisztérium adott megbízást és november 9-én hozták nyilvánosságra egy berlini sajtókonferencián.

A kényszerházasság problémája sokkal elterjedtebb, mint azt korábban hitték.

A tanulmány -a maga nemében az első és legrészletesebb Németországban- felfedi, hogy 2008-ban (a legkésőbbi év, amelyre vonatkozóan statisztikák állnak rendelkezésre) 3443 ember kért segítséget a tanácsadó és szociális központoktól országszerte, azért mert házasságra akarták kényszeríteni vagy már össze is házasították őket.

Az áldozatok legtöbbje nő vagy kislány, bár 6%-uk fiatal férfi volt. Csaknem egyharmaduk 17 éves vagy annál fiatalabb. További 40%-uk 18 és 21 éves kor közötti.

Az áldozatok többsége szélsőséges erőszak áldozata volt. Az áldozatok több mint felét (70%), megverték, vagy más módon fizikailag bántalmaztak azért, hogy meggyőzzék őket a házasságról, és 27%-ukat fenyegették fegyverrel, vagy halállal, ha nem házasodnak meg.

A kényszerházasságok áldozatainak túlnyomó többség -83,4%- muszlim családból származott. A maradék 10% jazidi (kurd vallás), 3,4% keresztény volt.

Szinte az összes áldozat bevándorló családból származott, bár csak a nők és lányok egyharmada született Németországban. Az áldozatok legnagyobb része Törökországból (23%) származott, majd Szerbiából, Koszovóból, Montenegróból, Irakból és Afganisztánból.

A megfenyegetett vagy kényszerházasságra kényszerített emberek 44%-a rendelkezik német útlevéllel.

A kényszerházasságok áldozatai azt mondták, hogy az apjuk volt az, aki a legnagyobb nyomást helyezte rájuk. A jelentés szerint az apák iskolai végzettsége az átlag alatt van, és az áldozatok édesanyjainak közel 90%-a nem részesült formális oktatásban. Az esetek csak több mint 6%-ában volt az apáknak érettségije vagy szakmai képzettsége.

A jelentés szerint a kényszerházasság elsődleges motivációja az volt, hogy „megvédje a család imázsát”. Nők és lányok esetében a kényszerházasságokat gyakran arra használták, hogy megakadályozzák a nem kívánt barátságokat. Fiúknál pedig, a jelentés szerint, ez válasz volt a gyermek homoszexuális hajlamára.

Németországban a becslések szerint 4.300.000 muzulmán él, köztük mintegy 3,5 millió török. Sok németek aggódik az országban kialakuló párhuzamos muszlim társadalom miatt.

Egy könyv, amely 2011. szeptember 11-én jelent meg, megmutatja, hogy az iszlám saría terjedése Németországban sokkal előrehaladottabb, mint azt korábban gondolták, és hogy a német hatóságok „tehetetlenek” a németországi muszlim árnyék igazságszolgáltatási rendszerrel kapcsolatban.

Egy másik 236-oldalas könyv, amelynek címe „Törvényen kívüli bíróságok: az iszlám párhuzamos törvénykezés veszélyezteti a jogállamunkat”, szerzője Joachim Wagner német jogi szakértő és az ARD német közszolgálati televízió egykori oknyomozó újságírója, azt állítja, hogy a saría bíróságok már minden nagyobb német városban működnek.

Ez a „párhuzamos igazságszolgáltatás” aláássa a jogállamiságot Németországban, mondja Wagner, mert a muszlim döntőbíró-imámok a bíróságokon kívülre helyezik a büntetőügyeket, anélkül, hogy bevonnák a német ügyészeket vagy ügyvédeket, még az előtt, hogy a bűnüldöző hatóságok a német bíróságokra vihetnék az ügyeket.

Wagner szerint a muszlim mediátorok által létrehozott egyezségek gyakran végződnek úgy, hogy az elkövetők elkerülik a hosszú börtönbüntetést, míg a sértettek nagy pénzösszeget kapnak vagy törlik a tartozásukat, a saría törvényeknek megfelelően. Cserébe olyan vallomást kell tenniük, hogy az alapján ne ítéljenek el senkit.

A német rendőrség vizsgál olyan eseteket, ahol súlyos bűncselekményeket követtek el, de ezzel párhuzamosan az érintett családok sajátos muszlim bírákat, más néven „békebírókat”, bíznak meg azért, hogy közvetítsenek és bíróságon kívüli megegyezést kössenek.

A németeket Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök is bosszantotta azzal, hogy többször figyelmeztetette a török bevándorlókat arra, hogy ne integrálódjanak a német társadalomba és azt mondta, hogy Németország azon követelése, hogy azoknak a bevándorlóknak, akik szeretnének Németországban élni meg kell tanulniuk németül „az emberi jogok ellen való.”

2010 októberében a német kormány bejelent egy új intézkedést, amely bünteti azokat a bevándorlókat Németországban, akik nem vesznek részt olyan ún. „integrációs tanfolyamokon”, amelyeknek az a célja, hogy segítse őket beolvadni a német társadalomba. A törvény felszólítja a hatóságokat, hogy ellenőrizzék, hogy azok a bevándorlók, akik szeretnék meghosszabbítani németországi tartózkodásukat, részt vesznek-e német nyelvórákon, valamint a német értékekről és törvényekről tartott tanfolyamokon. Ha nem járnak ezekre a kurzusokra, akkor meg lehet tagadni a kérvényüket.

2011 júliusában egy további új törvény lépett életbe Németországban, amely alapján azokat, akik másokat házasságra kényszerítenek akár öt év börtönbüntetésre lehet ítélni. A szövetségi alapszabályban már illegálisnak nyilvánították a kényszerházasságokat, amely törvényen kívül helyezte az erőszakos kényszert, de az új törvény a tilalmat még konkrétabbá teszi.

Berlinben Kristina Schröder német családügyi miniszter a következőt mondta: „Azok, akik arra kényszerítik a gyermekeiket, hogy akaratuk ellenére olyanhoz menjenek hozzá, akit nem szeretnek, vagy aki teljesen idegen számukra, azok brutális erőszakot követnek el velük szemben.”

Azonban egy olyan országban, amelyet a több évtizedes multikulturális ideológia fojtogat, még meg kell várni, hogy Németország politikai és igazságügyi hatalma ténylegesen érvényesítse a törvényt.

Forrás: Hudson New York, Soeren Kern, 2011. november

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4527

Bejegyzés: on 2011. nov. 12.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Németország, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes