Mohamed merényletekre utasít

Napjainkban a világot sokkolja a felismerés, hogy néhány muszlim úgy érzi, hogy az iszlámot ért kritika kezelésének egyetlen módja az, ha merényletet követnek el azok ellen, akik ezt teszik. 1989-ben Khomeini fatvát (vallási rendeletet) adott ki Salman Rushdie elleni merényletre, a Sátáni versek című könyve miatt, ami néhányak szerint sérti az iszlámot. Néhányan elítélték Khomeinit és azzal vádolták, hogy szélsőséges. Meglepő módon sokan inkább Rushdie-t hibáztatták, a muszlimok érzékenysége iránti érzéketlensége miatt. A fatva a mai napig érvényben van.

Megalakulása óta az iráni iszlám rezsim rendszeresen gyilkossággal távolítja el ellenfeleit, éljenek akár Iránban, vagy száműzetésben más országokban. Több száz disszidenst öltek meg ily módon, többek között Dr. Shapoor Bakhtiart, aki igazi demokrata volt és a sah által kinevezett utolsó miniszterelnök.

Amit a legtöbb ember nem tud az az, hogy Mohamed is a merénylet módszerét használta arra, hogy elbánjon  ellenfeleivel. A mai muszlim merénylők csupán a próféta példáját követik.

Kab bin Ashraf egyike volt Mohamed áldozatainak. A muszlim történészek beszámolója alapján fiatal és csinos volt, egy tehetséges költő és a banu nadir (a zsidó törzsek egyike Medinában) vezetője. Miután Muhammad száműzte a banu kainukát – egy másik zsidó törzset Medinából, – Kab feladata lett népe biztonságával törődni a muszlimokkal szemben, így Mekkába ment védelmet kérni. Verseket írt és dicsérte a mekkaiak bátorságát és becsületét. Amikor Mohamed tudomást szerzett erről, elment a mecsetbe, és az ima után a következőket mondta:

„Ki hajlandó megölni Kab bin Al-Asrafot, aki megsértette Allahot és az Ő apostolát?”
Erre Muhammad bin Maslama felállt, mondván: „Ó Allah apostola! Szeretnéd, hogy megöljem?”
A próféta azt mondta: „Igen.”
„Akkor engedd meg, hogy (hamis) dolgokat mondjak (vagyis megtévessze Kabot)” – mondta Muhammad bin Maslama.
A Próféta azt mondta: „Mondj!”
Ezután Muhammad bin Maslama elment Kabhoz, és azt mondta: „Ez az ember (azaz Mohamed) sadaka-t követel tőlünk (vagyis zakatot [alamizsnát]), és zaklatott minket, és azért jöttem, hogy kölcsönkérjek tőled.”
Erre Kab azt felelte: „Allahra, akkor elegetek lett belőle!”
Muhammad bin Maslama azt mondta: „Most, hogy idáig követtük, nem akarjuk elhagyni őt mindaddig, amíg nem láttuk, hogyan végzi. Most azt szeretnénk, ha kölcsönadnál nekünk egy-két tevére való élelmet. …
Muhammad bin Maslama és társai megígérték Kabnak, hogy Muhammad [bin Maslama] vissza fog térni hozzá. Éjjel jött vissza Kabhoz, Kab fogadott testvérével, Abu Na’ila-val együtt. Kab behívta őket az erődbe és lement hozzájuk.
A felesége a következőt kérdezte Kabtól: „Hova mész ilyenkor?”
Kab így válaszolt: „Csak Muhammad bin Maslama és a fogadott testvérm Abu Na’ila jöttek.”
A felesége azt mondta: „Hallok valamit, mintha valakiból vér csöpögne.
Kab azt mondta: „Nincs itt senki, csak Muhammad bin Maslama és a fogadott fivérem Abu Naila. Egy nagylelkű embernek fogadnia kell az éjjeli látogatót, még akkor is, ha az azért jött, hogy megölje.”
Így Muhammad bin Maslama bement a két emberrel együtt, miközben ezt mondta nekik: „Amikor Kab jön, megérintem és megszagolom a haját. Amikor látjátok, hogy megfogom a fejét, szúrjátok le. Hagyom, hogy ti is megszagoljátok a fejét.”
Kab bin Al-Asraf ruháiba burkolózva, parfümtől illatosan lejött hozzájuk.
Muhammad bin Maslama azt mondta: „Még soha nem szagoltam ennél finomabb kölnit.”
Kab így válaszolt: „Nekem vannak a legjobb arab nőim, akik tudják, hogyan kell használni a jó minőségű parfümöket.”
Muhammad bin Maslama megkérdezte Kabot: „Megengeded, hogy megszagoljam a fejed?”
Kab azt mondta: „Igen.”
Muhammad megszagolta és a társaival is megszagoltatta. Aztán újra kérte Kabot: „Megengeded, (hogy megszagoljam a fejed)?”
Kab azt mondta: „Igen.”
Amikor Muhammad erős fogást talált rajta, azt mondta (a társainak): „Kapjátok el!”
Így ölték meg, majd elmentek a prófétához, és közölték vele mindezt. (Abu Rafit) Kab bin Al-Asrafot követően gyilkolták meg. [1]

Allah prófétája nem csak bátorított a gyilkosságra, hanem egyenesen javasolta a megtévesztést és árulást. Mohamed egy másik áldozata egy Abu Afak nevű öregember volt, akiről azt állították, hogy 120 éves. Verseket írt, amelyek közül néhányban azt sérelmezte, hogy az emberek Mohamed követői lettek. Azt írta, hogy Mohamed egy őrült, aki önhatalmúlag mondja az embereknek, hogy mi az, ami tilos és mit szabad, és aki miatt az emberek lemondtak az intelligenciájukról, és ellenségessé váltak egymással szemben. Ibn Said mesélte el a következő történetet:

Aztán bekövetkezett Salim Umayr Ibn al-Omri támadása [„sariyyah”] Abu Afak, a zsidó ellen, Allah Apostola hidzsrájának [Mekkából Medinába történő bevándorlása Kr. u. 622.-ben] huszadik hónapjának elején, Shawwal [hónapjában]. A banu amr ibn awf törzsből származó Abu Afak, egy olyan 120 éves zsidó öregember volt, aki Allah Apostola [Mohamed] ellen uszította az embereket, és szatirikus verseket írt róla.

Salim Ibn Umayr, aki a nagy sirató személyek egyike volt, és aki részt vett a Badr [-i csatában] azt mondta: „Fogadalmat teszek, hogy vagy én ölöm meg Abu Afakot, vagy ő öl meg engem.” Várt a lehetősére, míg egy forró éjszaka mindez el nem érkezett. Abu Afak egy nyitott helyen aludt. Salim Ibn Umayr tudta ezt, a mája fölé helyezte a kardot és addig döfte, míg elérte az ágyát. Allah ellensége felsikoltott, és az emberek, akik a követői voltak odarohantak hozzá, bevitték a házába és eltemették. [2]

Ennek az idős embernek az egyetlen „bűne” az volt, hogy szatirikus verseivel Mohamedet bírálta.

Amikor Asma bint Marwan, egy ötgyermekes zsidó anya  hallott erről, annyira felháborodott, hogy írt egy verset, amiben Medina férfiait átkozta azért, amiért hagyták, hogy egy idegen megossza őket és engedték, hogy megöljön egy tiszteletreméltó öregurat. Mohamed ismét felment a szószékre és így kiáltott:

„Ki fog engem megszabadítani  Marwan lányától?”
Umajr bin Adij al-Khatmi, aki ott volt és hallotta Mohamedet, még azon az éjjelen bement a nő házába és megölte. Reggel eljött az apostolhoz, és elmondta neki, mit tett, mire [Mohamed] azt mondta: „Ó Umajr, segítettél Allahnak és az Ő apostolának! ” Amikor megkérdezte kell-e tartania bármilyen negatív következménytől, az apostol azt mondta: „Két kecske sem öklelné fel egymást érte.” [3]

Miután Asma meggyilkolásáért megkapta a dicséretet Mohamedtől, a gyilkos elment [Asma] gyerekeihez, elhencegte a gyilkosságot, amit elkövetett és a kis gyerekeken és az áldozat törzsén gúnyolódott.

Nagy felfordulás volt aznap a khatma törzsben Marwan lányának ügyével kapcsolatban. Öt fia volt, és amikor Umajr az apostoltól elment hozzájuk, azt mondta: „Ó khatma gyermekei, megöltem Marwan lányát. Álljatok ki ellem, ha mertek. Ne várakoztassatok meg!”
Ez volt az első nap, amikor az iszlám erőssé vált a khatma törzsön belül. Azelőtt, akik muszlimok voltak titkolták ezt a tényt. Közülük Umajr b. Adij, akit úgy hívtak, hogy az „Olvasó”, Abdullah b. Aus és Khuzajma b. Thabit voltak az elsők, akik felvették az iszlámot. Bint Marwan meggyilkolásának másnapján a banu khatma emberei muszlimokká váltak, mert látták az iszlám erejét. [4]

Ezen gyilkosságok után a muzulmánok Medinában egyre inkább nagyképűvé, arrogánssá és parancsolóvá váltak és félelemmel töltötték el ellenfeleik szívét. [Mohamed] azt az üzenetet akarta közvetíteni, hogy a vele való bármilyen szembeszegülés vagy bírálat egyenlő a halállal.[5] Ez teljesen ugyanaz az eljárásmód, amit a muszlimok manapság is alkalmaznak, és többnyire elég csak a fenyegetést alkalmazniuk. Azt a példát és modellt követik, amit a prófétájuk alapozott meg, akire a legnagyobb hadvezérükként tekintenek. Félelmet akarnak kelteni, a terror segítségével létrehozhatták fennhatóságukat.


[1] Bukhari, 5.59.369
[2] The Kitab al Tabaqat al Kabir, 2. kötet, 31. oldal
[3] A. Guilaume: Mohamed élete (Sirat Rasul Allah), 675-676. o.
[4] Ibid.
[5] Ibn Said a történet egy másik változatát is elmeséli: „Bint Marwana a banu umajja ibn zajd törzsből, amikor a Ramadan hónapjából öt éjszaka maradt, Allah apostolának hidzsrájának tizenkilencedik havának elején. Asma, Yazid ibn Zayd ibn Hisn al-Khatmi felesége volt. Asma gyakran szidta az iszlámot, támadta a prófétát és ellene uszította az embereket. Verseket írt. Umayr Ibn Adi eljött hozzá este és bement a házába. A gyermekei körülötte aludtak. Volt egy köztük, akit még szoptatott. Umayr Ibn Adi a kezeivel tapogatva kereste a nőt, mert vak volt, és elválasztotta a gyereket tőle. Tőrét a mellkasába szúrta, míg az át nem ért a hátán. Ezután Medinában a profétával elvégezte a reggeli imádságot. Allah apostola ezt mondta neki: „Megölted Marwan lányát?” Ezt válaszolta: „Igen, van még valami, amit tennem kell? [Mohamed] azt mondta: „Nincs, két kecske sem menne ölre érte.” Ez volt az első szó, amit Allah apostolától hallani lehetett. Allah apostola Umayrnak, basírnak (a látó) nevezte” – Ibn Said: Kitab Tabaqat al-al-Kabir, fordította: S. Moinul Haq, 2. kötet, 24. oldal.

Forrás: Ali Sina, FaithFreedom

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4570

Bejegyzés: on 2011. nov. 17.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Mohamed. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes