A német bíróság megtiltja a muszlim imádságot az iskolákban

Írta: Soeren Kern
2011. december 15.

Németország legfelsőbb bírósága olyan szabályt hozott, amely egy muszlim diáknak megtiltja , hogy az iskolájában imádkozzon arra hivatkozva, hogy ezzel „nagyon súlyos konfliktusokat” generálhat.

A német szövetségi bíróság úgy találta, hogy bár az alkotmány (Grundgesetz) által meghatározott vallásszabadság az iskolai imádsághoz való jogot garantálja, a diákok elveszítik ezt a jogot, mihelyst konfliktushelyzet áll elő az imádkozás miatt.

A bíróság azt is szabályba foglalta, hogy az iskolák nem kötelezhetők különálló imahelyek fenntartására a muszlimoknak.
A szabályozást elindító esetnek törvényi és politikai következményei is vannak. Nem csupán az történt, hogy az iskolák egész Németországban törvényes hátteret nyertek, hogy megtiltsák a muszlimoknak az imádkozást, hanem az is, hogy a széleskörű érdeklődést mutató eset felkavarta az iszlám szerepéről szóló vitát Németországban.

Az eset 2007-re nyúlik vissza, amikor egy 14 éves diák és néhány társa imádságba kezdett egy berlini középiskolában a szünet alatt.

Másnap az igazgató tájékoztatta a fiút és szüleit, hogy az imádkozás nem megengedett az iskola területén, aminek tanulói 30 különböző országból származnak és csaknem valamennyi nagy vallás képviselteti magát. Az igazgatónő elmondta, félti az iskola békéjét.

A diák azzal érvelt, hogy mivel az ima a napkeltéhez és a napnyugtához igazodik, a téli időszakban nem volt más választása, mint hogy a nap délben imádkozzon, amikor éppen iskolában van. Ezután keresetet adott be, hogy így csikarja ki az iskolától az imádkozáshoz szükséges engedélyt. Ez volt az első ilyen eset a német bíróságok történetében.

2009 szeptemberében a berlin-brandenburgi legfelsőbb bíróság megadta a diáknak a jogot, hogy szünetben az iskola területén imádkozzon. Később a középiskolája egy külön helyiséget biztosított a számára, hogy elvégezze a déli imádságot, ami a naponta végzett öt imádság közül az egyik.

Azonban Berlin állam fellebbezett az ítélet ellen arra hivatkozva, hogy a napi imádság megzavarja az iskola rutinját és veszélyezteti annak vallási semlegességét.

Most a lipcsei szövetségi bíróság megsemmisítette a diák vallási jogaira vonatkozó korábbi megerősítést.

A lipcsei székhelyű bíróság az alábbi döntésével egy négy éves jogi háborúnak vetett véget: „A bíróság döntése értelmében az iskolai folyosón zajló imádsági rituálé az iskolai közösség békéjét fenyegeti. Az ’iskolai közösség békéje’ alatt egy olyan környezetet értünk, mely mentes a konfliktusoktól és ami lehetővé teszi, hogy a tanórák megfelelő módon legyenek megtartva.”

A bíróság azt is elmondta, hogy a diák „az osztályon kívül sem imádkozhat, amennyiben ez megzavarja az iskola menetrendjét.” Hozzátette, hogy „az iskola nem tudja biztosítani a külön helyiséget sem az imádkozás számára.”

A bírák megjegyezték, hogy a konfliktus az iszlám hívő tanulók között robbant ki, miután megvádolták a fiút, hogy a rituálé nem aszerint zajlott, ahogy azt az iszlám Korán erre vonatkozó tanítása előírja.

A bíróság kihangsúlyozta, hogy a szabályozás nem jelenti azt, hogy egyetlen tanuló sem imádkozhat az iskolában. A döntést minden egyes esetben felül kell vizsgálni.

Tilman Nagel iszlámszakértő, aki tanúként volt jelen egy korai bírósági meghallgatáson elmondta, hogy van egy lényeges különbség aközött, ahogy a muszlimok és a keresztények imádkoznak. Ezt azzal magyarázta, hogy az iszlám imaszertartást gyakran nagy csoportban végzik, ami – eltérően a keresztények magányosan végzett imádságától – a nyilvános helyeken bomlasztó lehet.

Ralph Ghadban, berlini iszlámszakértő szerint a muszlim csoportok azzal a szándékkal próbálják kihasználni a vallásszabadságot garantáló német törvényeket, hogy iszlamizálják a német iskolákat. Azzal érvelt, hogy a német törvények szerint az államnak kötelessége semlegesnek maradnia, azonban a muszlimok veszélyeztetik ezeket a törvényeket azáltal, hogy arra késztetik az államot, hogy az speciális kedvezményeket biztosítson a számukra.

Aiman Mazyek, a Muszlimok Központi Tanácsának németországi vezetője elmondta: „A múltban a német iskolák sokkal gyakorlatiasabbak és nyitottabbak voltak ezen a téren, de most visszafogták magukat. Most értük el az utolsó jogi szakaszba és ez az oka annak, hogy politikai vitát váltott ki az eset.”

A bírósági ügy csakugyan egy nagyobb vita részévé vált, ami a muszlim bevándorlás kérdéséről és becslések szerint 4,3 millió muszlimnak otthont adó párhuzamosan működő iszlám társadalom létéről szól Németországban.

2011 novemberében a Német Szövetségi Családügyi Minisztérium egy 160 oldalas jelentést adott ki „Kényszerházasság Németországban: számok és a jogi esetek elemzése” címmel, melyből kiderül, hogy Németországban évente fiatal nők és lányok ezrei válnak kényszerházasság áldozatává. Az áldozatok többsége muszlim családokból származik; sokukat erőszakosan megfenyegetik akár azzal is, hogy megölik őket.

Egy 2011 szeptemberében megjelent új könyv, a „Törvényen kívüli bírák: az iszlám párhuzamos igazságszolgáltatás veszélyezteti alkotmányos államunkat” rávilágít arra, hogy az iszlám sária bíróságok mára már Németország valamennyi nagyvárosában működésbe léptek. A könyv leírja, hogy ez a „párhuzamos igazságszolgáltató rendszer” aláássa a német törvénykezést, hiszen a muszlim döntőbírók – az imámok – bíróságon kívülre helyezik a bűncselekményeket anélkül, hogy a német ügyészeket és ügyvédeket bevonnák és még azelőtt, hogy a német rendhatóság az ügyet a német bíróság elé tudná vinni.

Ugyanebben a hónapban Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter rávilágította arra, hogy Németország vagy ezer olyan iszlám radikálisnak ad otthont, akik potenciális terroristák. Elmondta, hogy sok ilyen hazai iszlamista olyan társadalmilag kívülálló muszlim fiatal, akikre nagy hatást gyakorol a német nyelvű iszlám propaganda, ami a nyugat gyűlöletére uszít. Néhány esetben a szélsőségeseket arra buzdítják, hogy alvó sejtekhez csatlakozzanak, melyek aztán egy napon „felébrednek” és terrorista merényleteket követnek el Németországban és másutt.

2010 decemberében „A vallási sokszínűség észlelése és elfogadása” nevű közvélemény-kutatás – melyet a Münsteri Egyetem szociológiai tanszéke a neves TNS Emnid politikai elemző céggel karöltve bonyolított le – azt mutatta, hogy a német lakosságnak kevesebb mint 5 %-a hiszi, hogy az iszlám egy békés vallás, és több mint 40 %-a azon a véleményen van, hogy az iszlám gyakorlását határozottan korlátozni kellene. Jelentős számban, a németek több mint 80 %-a értett egyet a következő állítással: „A muszlimoknak alkalmazkodniuk kell a kultúránkhoz.”

2010 szeptemberében a Friedrich Ebert Alapítvány, egy a balközép Szociáldemokrata Párthoz (SPD) köthető tanácsadó testület olyan felmérést adott közre, mely szerint sok német gondolja úgy, hogy hazájukat „lerohanták” a muszlim bevándorlók. Az is kiderült, hogy ezek a nézetek nem csupán a német társadalom szélsőséges elemeire korlátozódnak, hanem nagymértékben annak „közepén” is fellelhetők.

2010 augusztusában a „Németország felszámolja önmagát” című könyv azokat a társadalmi változásokat elemezte, melyek a többmilliós, beilleszkedni képtelen muzulmán jelenlét következtében átalakították Németországot.

2010 júliusában Kirsten Heisig egykori német rendőrbíró a „Türelem vége” című könyvében a következőre figyelmeztetett: „A törvény kezd kicsúszni a kezeink közül. Az utcákra vagy egy olyan párhuzamos rendszer kezébe kerül, ahol egy imám vagy a Korán egy másik képviselője szabja meg, mit kell tennünk.”

2009 májusában a német belföldi hírszerző ügynökség, a Budesamt für Verfassungsschutz (BfV) által közreadott jelentés szerint nagyjából 29 iszlamista csoport van Németországban összesen 34720 taggal, illetve támogatóval, akik valódi fenyegetést jelentenek az ország biztonságára. Közülük sokan „Korán-államot” akarnak alapítani Németországban: úgy hiszik, hogy az iszlám sária törvény isteni elrendelés, ami arra hivatott, hogy minden más jogrendszer helyébe lépjen.

Soeren Kern a Transzatlanti Kapcsolatok munkatársa a madridi székhelyű Grupo de Estudios Estratégicos / Strategic Studies Groupban. Kövesd Facebook-on.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4739

Bejegyzés: on 2012. jan. 5.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Németország, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes