Franciaország elkeseredett próbálkozása, hogy visszafordítsa az iszlamizációt

Soeren Kern
2012. január 2.

A muzulmán bevándorlóknak ezentúl sokkal nehezebb lesz megszereznie a francia állampolgárságot.

Az új állampolgársági törvény, amelyek 2012. január 1-jén lépett hatályba az összes kérelmezőtől megköveteli, hogy francia kultúrából és történelemből levizsgázzanak, valamint tegyenek bizonyságot afelől, hogy a francia nyelvtudásuk egyenértékű egy 15 éves francia anyanyelvi szintű tudásával. Továbbá azoknak a jelentkezőknek, akik szeretnék megkapni a francia állampolgárságot fel kell esküdniük a „francia értékekre.”

Az új intézkedések – melyet Claude Guéant belügyminiszter terjesztett elő – a francia kormány azon összehangolt erőfeszítéseinek részei, amelyeknek az a céljuk, hogy megállítsák Franciaország iszlamizálását.

Az évi 100.000 honosított francia állampolgár többségét  muzulmánok teszik ki . Egyre nagyobb a frusztráció azt illetően, hogy az ország becsült 6.500.000 muszlimja nem integrálodik a francia társadalomba.

Guéant azt mondja, hogy azoktól a bevándorlóktól, akik nem hajlandók asszimilálódni meg kell tagadni a francia állampolgárságot.

Guéant szerint, aki Nicolas Sarkozy hatalmon levő Unió egy Népi Mozgalomért (UMP) pártjának tagja, az állampolgársági eljárásnak „komoly eseménynek kellene lennie a befogadó nemzet és a kérelmező között”, és hogy a bevándorlóknak a nyelven és „a demokráciánk alapelvei, értékei és szimbólumai melletti hűségen” keresztül kellene integrálódniuk.

Mostantól a francia állampolgárságot kérelmezőknek alá kell majd írnia egy olyan új okiratot, amelyben a jogaik és kötelezettségeik vannak feltüntetve. A francia Legfelsőbb Integrációs Tanács (HCI) által készített okirat így szól: „Franciává válni nem pusztán egy adminisztratív lépés. Ez egy olyan döntés, amelyen el kell gondolkozni… a kérelmezők többé nem fogadhatnak állampolgári hűséget egy másik országnak, amíg francia földön vannak.” Az új törvények azonban nem érintik a kettős állampolgárságot, amely továbbra is megengedett.

Ettől függetlenül, Guéant egy olyan javaslatot is bejelentett, amelyben a Franciaországban született nem francia gyermekektől, akik egyébként 18 éves korukban automatikusan megkapnák az állampolgárságot, megkövetelnék, hogy formálisan kérelmezzék az állampolgárságot.

Ezen kívül Guéant azt is bejelentette, hogy az évi 200.000-ről 180.000-re csökkentik a Franciaországba érkező legális bevándorlók számát és kérte, hogy utasítsák ki az országból azokat, akiket valamilyen bűntett miatt elítéltek.

Az új állampolgársági követelmények annak a kormányzati erőfeszítéseknek képezik a részét, amelyeknek az a céljuk, hogy megfordítsák azt a több évtizedes multikulturális politikát, amely a párhuzamos muszlim társadalom létrehozását ösztönzte Franciaországban.

2011 februárjában Sarkozy kijelentette, hogy a multikulturalizmus megbukott, és azt mondta hogy a muszlimoknak asszimilálódniuk kell a francia kultúrába, ha azt szeretnék, hogy szívesen fogadják őket Franciaországban. Sarkozy egy a francia Channel One televízió által élő adásban közvetített interjúban azt mondta: „Nem akarok egy olyan társadalmat, ahol a közösségek egymás mellett léteznek … Franciaország nem fogad szívesen olyan embereket, akik nem értenek egyet azzal, hogy egy egységes közösségbe olvadjanak. Túlságosan el voltunk foglalva az ide érkezők identitásával, és nem törődtünk eléggé annak az országnak az identitásával amely befogadta őket.”

2011 áprilisában, a francia kormány bevezette a ”burka tilalmat”, amely Franciaországban minden nyilvános helyen megtiltja az iszlám egész testet elfedő burkák és nikábok viselését.

Bizonyos kivételektől eltekintve bárki, aki Franciaországban az utcán és a parkokban, a tömegközlekedésen, olyan nyilvános helyeken, mint amilyenek a vasútállomások és a városházák, üzletekben, éttermekben és mozikban eltakarja az arcát 150 €-ra (45 000 Ft-ra) büntetik.

Súlyosabb büntetések várnak azokra, akiket bűnösnek találnak abban, hogy „fenyegetéssel, erőszakkal és kényszerrel, hatalommal vagy fizikai erővel való visszaéléssel” másokat arra kényszerítenek, hogy eltakarják az arcukat. A törvény egyértelműen a muszlim apákat, férjeket és vallási vezetőket célozza meg, de bárkit, akit bűnösnek találnak abban, hogy arra kényszerít másokat, hogy akarata ellenére viselje az iszlám fátylat, 30.000 € (9 millió Ft) büntetés megfizetésére és egy év börtönre, illetve ha az esetben kiskorú is érintett, 60000 € (18 millió Ft) megfizetésére és akár két év börtönbüntetésre is ítélhetik.

Sarkozy azt mondta, hogy a burka „a rabszolgaság egy újabb formája, amelyet nem látnak szívesen a Francia Köztársaságban.” És úgy tűnik, hogy a francia nép egyetért. A washingtoni székhelyű Pew Global Attitudes Project közelmúltban közzétett felmérése szerint ötből egy francia támogatja a tilalmat: a megkérdezettek körülbelül 82% támogatta a tilalmat, és csak 17% ellenezte.

Szintén áprilisban az UMP egy vitát szervezett az iszlám és a világi Francia Köztársaság törvényeinek összeférhetőségéről. A három órás kerekasztal-beszélgetést, melynek a „Szekularizmus: jobban élni együtt” nevet adták, az előkelő Pullman Paris Montparnasse hotelben tartották mintegy 500 vallási vezető, törvényhozó és újságíró jelenlétében.

A Jean-François Cope UMP vezető által szervezett rendezvényen résztvevők 26 elképzelést vitattak meg azzal a céllal, hogy megőrizzék Franciaország szekuláris jellegét, amelyet abban az 1905-ös törvényben fektettek le, amely szétválasztja az államot és az egyházat. A résztvevők olyan témákat vitattak meg, mint az állami iskolákban felszolgált halal ételek és a muszlim utcai imák.

A rendezvényen felmerült más javaslatok a következők voltak: az olyan vallási jelképek tilalma, mint amilyen a muszlim fejkendő, amit a gyerekekre vigyázó személyek  viselnek, a muszlim anyáknak megtiltani, hogy  fejkendőt viseljenek akkor, amikor iskolai tanulmányi kirándulásokon a gyerekeket kísérik, és megakadályozni, hogy a szülők visszatartsák a gyermekeiket az olyan kötelező tárgyakon való részvételtől, mint amilyen a testnevelés és a biológia.

2011 szeptemberében a francia kormány új törvényt fogadott el, melyben megtiltja a muzulmánoknak, hogy az utcákon imádkozzanak. A tilalom közvetlen válasz volt a lakosság növekvő haragjára a muszlim utcai imák jelenségével kapcsolatban Franciaországban.

Péntekenként Párizsban, Marseille-ben és másutt több ezer muzulmán zárja le az utcákat és járdákat azért, hogy helyet csináljanak a pénteki imák tömegeinek – így a helyi vállalkozások kénytelenek bezárni és a nem muzulmán lakosok pedig otthonaik és irodáik csapdájába esnek.

Ezek a látványosságok, amelyeket több tucatnyi YouTube videón rögzítettek (itt, itt) haragot, frusztrációt és megdöbbenést váltottak ki. Azonban az emberek panaszai ellenére a helyi hatóságok eddig nem mertek beavatkozni, főleg azért, mert féltek a kirobbanó zavargásoktól.

Az illegális utcai imák kérdése 2010 decemberében vált a francia nemzeti politika részévé, amikor Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front karizmatikus új vezetője úgy fogalmazott, hogy mindez „megszállás, katonák és tankok nélkül”.

A France Soir nevű újság kérésére végzett felmérés szerint (Ifop), a francia szavazók közel 40%-a egyetért Len Pen azon nézetével, hogy az utcán történő muzulmán ima egy megszálláshoz hasonlít. Más közvélemény-kutatások szerint a szavazók Le Pen-t –aki keresztül-kasul utazta az országot azzal érvelve, hogy a muszlimok megszállták Franciaországot és a saját elitjük elárulta őket- a legalkalmasabb jelöltnek tartják arra, hogy kezelje az egyre jobban elszabaduló muszlim bevándorlás egyre növekvő problémáját.

Nicolas Sarkozy francia elnök, akinek népszerűsége négy hónappal az elnökválasztás első fordulója (április 22.-e) előtt rekord mélypontra süllyedt, úgy tűnik elhatározta, hogy nem engedi, hogy Le Pen kisajátítsa az iszlám kérdést Franciaországban.

Ennek ellenére a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Sarkozy-t megelőzi fő vetélytársa a szocialista jelölt François Hollande. Az OpinionWay-Fiducial által végzett felmérés szeint, amelyet a Le Parisien újság tett közzé december 20-án, Hollande-t a választók 27%-a támogatja Sarkozy 24%-ával és Le Pen 16%-ával szemben.

Ha Hollande-t megválasztják -aki egy elkötelezett multikulturalista és aki azzal vádolta meg Sarkozy-t, hogy rémhíreket terjeszt -  szinte biztosan szembefordul Sarkozy néhány, ha nem az összes, muszlim bevándorlással kapcsolatos politikájával.

Az elkerülhetetlen következtetés az, hogy azok az erőfeszítések amelyek arra irányulnak, hogy megfékezzék az iszlám növekvő hullámát Franciaországban, elég törékenyek .


További magyar nyelvű cikkek a szerzőtől itt.

Soeren Kern a madridi székhelyű Grupo de Estudios Estratégicos / Hadtudományi Csoport Tengerentúli Kapcsolatok ágának vezető képviselője. Kövesse őt a Facebook-on.

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4795

Bejegyzés: on 2012. jan. 12.. A bejegyzés kategóriái: Franciaország, Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Szólj hozzá!

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes