Iszlám áradat Nagy-Britanniában

Soeren Kern, Hudson New York, 2011. január

A brit börtönökben a fiatal muszlimok száma az elmúlt két évtizedben az egekbe szökött, és az Egyesült Királyság Büntetés-végrehajtási Szolgálata szerint mindezért az iszlám prédikátorok tehetők felelőssé.

Jelenleg csaknem 11 000 muszlim férfi, főleg tizenéves és huszonéves, van a brit börtönökben. Ez az arány majdnem hatszorosa a 20 évvel ezelőttinek, és Angliában és Walesben a börtönben lévők 12,6%-at teszik ki – figyelembe véve, hogy a muszlimok a brit lakosság csak mintegy 5%-át teszik ki, ez nagyon magas arány. Összehasonlításképpen: 1991-ben 1957 muszlimot tartottak fogva a brit börtönökben.

A londoni székhelyű The Times újság egy január 13-án készült interjújában, Ahtsham Ali, a Nagy-Britanniai Iszlám Társaság elnöke, és Őfelsége Börtönszolgálatának (Her Majesty’s Prison Service) tanácsadója, azt mondta, hogy az imámok divatjamúlt hozzáállása az elsődleges oka annak, hogy rekord számú fiatal brit muszlim –főleg pakisztáni származású – fordul a bűnözés felé.

Ali szerint sok mecset nem nyújt megfelelő lehetőségeket a fiatal, brit születésű második és harmadik generációs muzulmánnak. Gyakran hoznak be külföldről olyan imámokat, akik nem beszélnek angolul, és csupán a vallási rituálékra és a szakáll hosszára fókuszálnak. Ennek eredményeként úgy tűnik, sok kiábrándult fiatal muszlim fordul el a vallástól. A börtönben végző 30 éves kor alatti muzulmán férfiak növekvő számáért, Ali a családokat is hibáztatja, olyan problémákért, amelyek a kényszerházasságokból, a kábítószerekből, és a megfelelő férfi példaképek hiányából adódnak.

„Szinte az összes mecset egy független királyság,” mondta Ali, „és maguk döntik el, hogy mit tegyenek. A mecset-bizottságok mindenről dönthetnek. A legtöbb mecset olyan imámot kap, akit más országokból hoznak, és aki nem beszél angolul. Ennél is fontosabb, hogy nem tudják megszólítani azokat a második és harmadik generációs fiatalokat, akik itt nőttek fel. “

„Ez egy tragédia,” folytatta Ali. „Látom, hogy a fiatalok – a következő generációt – teljesen leszakadnak. Ez veszélyes. Ez lehetővé teszi másoknak, hogy kihasználják mindezt és kitöltsék az űrt.”

Ali azt mondta, hogy az egyetlen alkalom, amikor a muzulmánok egy olyan imámmal találkoznak, aki folyékonyan beszél angolul, akkor fordul elő, amikor végül börtönbe kerülnek.

Az első alkalommal összeállított hivatalos adatok szerint 371 000 bevándorló – akiket azért fogadtak be Nagy-Britanniába, hogy dolgozzanak, tanuljanak, vagy nyaraljanak – szeretne munkanélküli ellátást  kapni. Ebből a létszámból 258 000 ember nem az Európai Unióból jött.

Egy vizsgálatból, melyet a brit kormány készített, kiderül, hogy a legtöbb ilyen migráns muszlim országokból, elsősorban Pakisztánból, Szomáliából, Bangladesből, Irakból és Iránból érkezett. A bevándorlók – akik munkanélküli segélyt és lakhatási támogatást követelhetnek – jelenleg a brit adófizetőknek évente több milliárd fontjába kerülnek.

A londoni székhelyű Daily Telegraph újság egy január 19-ei cikkében Chris Grayling foglalkoztatásügyi miniszter és Damian Green bevándorlásügyi miniszter azt mondta, hogy a segélyt kérő bevándorlók számát a brit bevándorlási rendszer „szervezeti káosza” nagymértékben növelte. „Ennek soha nem lett volna szabad megtörténnie és a Munkáspártnak szégyenkeznie kellene azért, amit hátrahagyott.”

„Eltökélt szándékunk, hogy rendezzük a dolgokat,” tették hozzá. „Először is egy olyan megfelelően ellenőrzött bevándorlási rendszer kiépítésével, amelyben az emberek megbízhatnak, másodsorban pedig egy olyan új adatbázis kiépítésével, amely biztosítja, hogy aki Nagy-Britanniába jön ne követelhessen olyan segélyeket, amelyre nem jogosult.”

Ezek a kijelentések hónapokkal azután következtek, miután kiderült, hogy Nagy-Britanniában több tízezer muszlim bevándorló gyakorolja a bigámiát vagy a poligámiát azért, hogy magasabb szociális juttatásokban részesüljön a brit államtól.

A Szeptember 24 média jelentése azt mutatja, hogy a bigámia és a poligámia jelensége – amelyet az iszlám saría jog engedélyez – sokkal elterjedtebb Angliában, mint azt korábban gondolták, annak ellenére, hogy ez bűncselekménynek számít, és akár hét év börtönnel is büntethető.

A többszörös házasságok gyors növekedését táplálja az a multikulturális politika, amely különleges jogokat biztosít a muszlim bevándorlóknak, és akik azt követelik, hogy a saría törvények mind a brit jogban, mind a szociális juttatások rendszerében tükröződjenek.

A jelentés két Lancashire-i (Nagy-Britannia egyik leginkább „multikulturális” területe) vezető szociális szakértőt idéz, akik úgy becsülik, hogy Angliában és Walesben ma már legalább 20 000 bigám vagy poligám muzulmán házasság van. Ha egy ilyen „család” átlagos mérete 15 fő, akkor ez azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában körülbelül 300000 ember él poligám családokban.

Továbbá a többszörös házasságokat  a brit jóléti rendszerben a közelmúltban bekövetkezett változások is ösztönzik, melyek lehetővé teszik a muzulmán bevándorlóknak azt, hogy egy második, harmadik vagy negyedik (vagy néhány esetben akár ötödik vagy még több) feleségük legyen, és akiket úgy kezelnek, mint egy olyan egyedülálló anyát, aki az adófizetők költségén saját maga és a gyermekei számára jogosult lakásra és egy sor más állami juttatásra.

Egy január 16-ai hírben a BBC arról számolt be, hogy az iszlám sária törvények használata Nagy-Britanniában egyre jobban nő, évente több ezer muzulmán használja a vitás kérdések rendezésére.

Nagy-Britanniában már legalább 85 saría tanács működik és néhány testületnek, mint például a Leyton-i (Kelet-London) székhelyű Iszlám Saría Tanácsnak – ez a legnagyobb ilyen tanács Nagy-Britanniában – az elmúlt 5 évben jelentősen megnőtt az esetszáma.

Al-Haddad Haitham sejk, az Iszlám Saría Tanács képviselője azt mondta a BBC-nek, hogy az eseteik száma „az elmúlt három-öt évben több mint háromszorosára nőtt. Átlagosan havonta 200-300 esettel foglalkozunk. Néhány évvel ezelőtt ez ennek csak töredéke volt. A muszlimok egyre inkább igazodnak a hitükhöz és egyre inkább tudatába kerülnek annak, amit felajánlunk nekik. “

Ezzel párhuzamosan, egy kiemelkedő ügyvéd, Sadakat Kadri – aki történetesen a Barack Obama amerikai elnök kortársa volt a Harvard Law School -on – amellett szólalt fel, hogy Nagy-Britannia ismerje meg jobban a saríát.

Egy január 15-i interjúban, melyet a Guardian napilap készített, Kadri azt mondta, hogy „nagyon fontos, hogy [a saría tanácsok] el legyenek ismerve, és létezhessenek.” Azt is mondta, hogy a bíróságok  „a közösség egésze számára” hasznosak.

Nem mindenki ért ezzel egyet. Terry Sanderson, a Nemzeti Világi Társaság elnöke régóta ellenzi a saría alkalmazását Nagy-Britanniában, és azt mondta a Guardiannak, hogy a jogállamiságot „nem szabad veszélyeztetni egy teokratikus, párhuzamos jogrendszer bevezetésésvel.”

„Nem szabadna példaértékű esetet csinálni belőle,” mondta, „ hogy akár egy kis helyet is elfoglalhasson a nyugati társadalmakban, amelyek egy sokkal érettebb és sokkal magasabbrendűbb jogrendszert fejlesztettek ki. Minden olyan jogrendszert, amely egy teokratikus modellen alapul veszélyesnek és alapvetően igazságtalannak tartok. Nem lehet elkerülni azt a tényt – bárhogyan is magyarázzuk -, hogy a saría a nőkkel másképp bánik, mint a férfiakkal. “

Más iszlámmal kapcsolatos hírek: Derby-ben (Közép-Anglia) három muzulmán férfi lett az első, akiket homofóbia vádjával elítéltek Nagy-Britanniában, miután olyan szórólapokat terjesztettek, amelyek a homoszexuálisok megölésére szólítottak fel.

Ezt az eset mérföldkőnek számít. A Derby-ben működő koronabíróság kimondta, hogy Ihjaz Ali, Ahmed és Kabir Razwan Javed január 20-án megsértette a gyűlölet-bűncselekmény törvényt azáltal, hogy 2010 júliusában a Derby-ben található Jama mecset előtt szórólapokat osztogatott.

A szórólapokon ez állt: „A halálos ítélet az egyetlen módja annak, hogy ez az erkölcstelen bűntett ki legyen törölve a korrupt társadalomból és bármely más olyan  beteg ember számára aki hajlamos lenne erre, elrettentő hatású legyen.” A szórólap azt állította, hogy az iszlám „klasszikus hatóságok” között az egyetlen vitás pont az volt, hogy hogyan hajtsák végre a halálbüntetést.

Közben az University College London ateista csoportja nagy felháborodást keltett azzal, hogy olyan karikatúrákat jelentetett meg a saját Facebook oldalán, amelyek Jézust és a „Mo”-t kocsmai sörözés közben ábrázolták  . Egy muszlim diák csoport azt követelte, hogy a karikatúrákat távolítsák el, de az ateista csoport megtagadta ezt, és egy petíciót kezdett azért, hogy megvédje a szólásszabadságot. Ennek a vitának a kimenetele még folyamatban van.

Szintén Londonban, január 20-án a brit médiafelügyeleti szerv, az Ofcom visszavonta az iráni Press TV hírcsatorna műsorszórási engedélyét. Az Ofcom szerint a Press TV, egy 24 órás hír és propaganda csatorna, amelyet az iráni kormány működtet, megszegte a licensz szabályokat azáltal, hogy nem nyilatkozott arról, hogy a szerkesztői bázisa London helyett Teheránban van.

A vita decemberében kezdődött miután az Ofcom £ 100,000-ra (35 millió Ft-ra) bírságolta a Press TV-t azután, hogy egy olyan interjút adott le Maziar Bahari, a Newsweek újságírójával, akit 2009 júniusában a vitatott választást követő felkelés után bebörtönöztek Iránban, amelyre nem volt jogosultsága.

Az Ofcom szerint Bahari az interjút kényszer alatt tette, és az eset vizsgálata során kiderült, hogy az iráni kormány közvetlenül Teheránból ellenőrzi a Press TV szerkesztőségét.

Végül a brit kormány megtudta, hogy Abu Katada radikális iszlám prédikátor is kapcsolatban áll a TV-vel, akit Baltasar Garzon egykori spanyol bíró úgy jellemzett, mint a „mudzsaheddin [a dzsihád iránt elkötelezett muszlim gerilla harcosok] lelki vezetője  Nagy-Britanniában.”

A franciaországi Strasbourgban január 17-én az Európai Emberi Jogi Bíróság (EJEB) úgy döntött, hogy Abu Katada (az igazi neve Omar Mahmúd Mohammed Oszman) nem adható ki szülőhazájának, Jordániának, ahol távollétében terrorizmus vádjával már kétszer elítélték, mivel Katada azt állítja, hogy a bírósági tárgyalás bizonyítékait vádlottársai kínzásával szerezték be .

A brit kormány vonakodott attól, hogy Katada-t Nagy-Britanniában állítsa bíróság elé, mivel így a nyilvános tárgyaláson hírszerzési titkokat kellene felfedni. Nagy-Britannia ezért ragaszkodott hozzá, hogy visszatérjen Jordániába.

Az EJEB – amely a brit Legfelsőbb Bíróság felett áll – kimondta, hogy Katada kitoloncolása „legitimizálná a tanúk és gyanúsítottak kínzását” és az „igazságszolgáltatás botrányos megtagadását eredményezné.” A bíróság döntése ellen három hónapon belül lehet fellebbezéssel élni, de ha helyt adnak neki, akkor Katada-t Nagy-Britanniában kellene bíróság elé állítani vagy el kellene engedni.

David Cameron brit miniszterelnök azt tervezi, hogy Strasbourgba utazik, hogy egy olyan javaslatot nyújtson be, amely korlátozná a EJEB azon hatáskörét, hogy felülbírálhassa a nemzeti bíróságok ítéleteit. Ez lehetővé tenné a nemzeti parlamentek számára, hogy megsemmisítsenek olyan bírósági ítéleteket, amelyek hatással vannak a nemzetbiztonságra.

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4957

Bejegyzés: on 2012. feb. 15.. A bejegyzés kategóriái: Anglisztán, Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez
  • idegen

    Kiváncsi vagyok hogy a négerek mennyire felülreprezentáltak a börtönökben

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes