Muzulmán Testvériség-szálak? Elismerhetik a Magyarországi Muszlimok Egyházát

Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta a Magyarországi Muszlimok Egyházának elismerését szorgalmazó módosító indítványt. A fideszes Demeter Zoltán módosító javaslatában kezdeményezte, hogy az eredeti javaslatban egyedüliként szereplő Magyar Iszlám Közösség mellett a Magyarországi Muszlimok Egyháza, illetve a két közösség által kezdeményezett Magyarországi Iszlám Tanács kerüljön bele az Országgyűlés által elismert egyházak közé. A javaslat indoklása szerint a két muszlim egyház 2011 végén kezdeményezte a Magyarországi Iszlám Tanács létrejöttét, a közös szervezet bírósági nyilvántartásba vételét azonban a 2012. január elsejével bekövetkezett jogszabályváltozás akadályozta meg.

A Magyarországi Muszlimok Egyháza – ellentétben a nemzeti egyházként gondolkodó Magyar Iszlám Közösséggel – az Iszlám Szervezetek Európai Szövetségének (Federation of Islamic Organization sin Europe, FIOE) a tagja. Ez a muzulmán csoportokat tömörítő ernyőszervezet szakértők szerint kapcsolatban áll a radikális Muzulmán Testvériséggel, valamint a Muzulmán Testvériség leágazásának is tekinthető Hamasz terrorszervezettel. A Közel-Kelet Fórum (Middle East Quarterly) egyik tanulmánya szerint vannak arra utaló bizonyítékok is, hogy a Brüsszelben székelő FIOE bizonyos tagszervezetei az al-Kaidával is kapcsolatban állhatnak.

FIOE-tagság

Magyarországról egyetlen muszlim közösségként a Magyarországi Muszlimok Egyháza van feltüntetve a FIOE katalógusában (A listán “Muslim Association” néven szerepelnek), amelyben németországi tagként az az iszlám csoport szerepel (Islamische Gemeinschaft in Deutschland), amelyet a Muzulmán Testvériség alapítójának, Hasszán el-Bannának a titkára, Szaid Ramadán alapított és vezetett Németországban az ötvenes évek végén. (Ugyanő hozta létre a Muszlim Világligát, amelynek hivatalos céljai között szerepel az iszlám tanításainak hirdetése és a muszlim közösségek segítése, valójában azonban a szaúdi vahhabitáknak szolgál szócsőül, és az iszlám radikális interpretációját hirdeti világszerte.)

A Magyarországi Muszlimok Egyháza élén egy fiatal, negyvenes éveit taposó – közgazdász végzettségű – muzulmán pap, Sulok Zoltán (Szultán) áll. 1993 óta foglalkozik az iszlám vallással, 1995 óta muszlim. Az iszlám világ különböző országaiban neves vallástudósoktól tanult. A 2000 szeptemberében létrehozott Magyarországi Muszlimok Egyháza alapító tagja. 2001-től a Magyarországi Muszlimok Egyházának elnöke és hitoktatója.

Sulok Zoltán 2009-ben részt vett egy, a Gázai-övezetben élő palesztinok melletti szimpátiatüntetésen. Itt együttműködésre hívott minden Magyarországon működő iszlám szervezetet, és arra kérte a magyar kormányt, hogy „tegyen meg minden erőfeszítést a ’Gázai-katasztrófa’ orvoslása érdekében”. Előadása előtt a tömegben a „Khajbar, khajbar, ja jahud, jaish Muhammad szaja ud” szlogent skandálták (Zsidók, emlékezzetek Khajbarra, Mohamed hadserege visszatér). Ez utalás egy hetedik századi – muszlimok által elkövetett – khajbari mészárlásra, amelyet követően a zsidókat elűzték a mai Szaúd-Arábia területéről. [lásd a lenti videón 0:29 másodpercnél]

Azzal kapcsolatban, hogy miért szerepel a Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME) egy, a Muzulmán Testvériséggel való kapcsolatáról ismert szövetségben, az atv.hu úgy értesült, hogy az MME kapcsolatban állhat a radikális iszlamista szervezettel. MME-közeli információnk szerint az a „pletyka járja”, hogy az egyház egy hűségnyilatkozatot is aláírt a Muzulmán Testvériséggel.

Információink szerint a Magyarországi Muszlimok Egyháza kapcsolatban állhat a Jobbik-szimpátiájáról ismert „Busralilmuhminin” nevű radikális bloggal, amely gyakran szélsőséges módon ad hangot véleményének, gyakran hivatkozva Jobbik-közeli, valamint a neonáci kuruc.info-s forrásokra.

Sulok: el kellene “szakadni” a Muzulmán Testvériség-témától

Kapcsolatban áll-e a Muzulmán Testvériséggel a Magyarországi Muszlimok Egyháza – kerestük meg Sulok Zoltánt, aki kérdésünkre ezt cáfolta, valamint hozzátette: független szervezetként működnek. Arra a kérdésünkre, hogy akkor miért tagjai a FIOE nevű szövetségnek, azt mondta: bárki tag lehet, aki teljesíti a felvételi követelményeket. Ezek – sorolta – transzparencia, átvilágíthatóság, törvényesség és demokratikus működési alapszabály. Aláhúzta: el kellene „szakadni” a Muzulmán Testvériség-témától, mert sok „szervezet” van, de a Magyarországi Muszlimok Egyháza európai entitás, amely nem képvisel idegen érdekeket, más országot. Arra a kérdésünkre, hogy ő, vagy egyháza aláírt-e bármilyen hűségnyilatkozatot a Hamasszal is kapcsolatban álló Muzulmán Testvériséggel, azt felelte, hogy miért kellett volna aláírnia? Kérdésünkre, hogy hallott-e, vagy kapcsolatban áll-e a „Busralilmuhminin” nevű bloggal, azt felelte: hallott róla, de nem szokta olvasni, vagy írni rá. Egyháza – mondta – olyan, mint egy templom, bárki – még aki blogol is – imádkozhat náluk.

Egy szerkesztőségünknek nyilatkozó, névtelenséget kérő forrásunk egyébként úgy értesült Lázár János Fidesz-frakcióvezető környezetéből, hogy nem elképzelhetetlen egy olyan forgatókönyv sem, amelyben a kormánypárti képviselők nem támogatják az alkotmányügyi bizottság módosító indítványát.

Forrás: ATV.hu


Az egyetlen érvényes kormánypárti módosító indítvány Demeter Zoltántól érkezett. A fideszes képviselő az elfogadott muszlim közösségek listáját kívánja kettőre bővíteni: így a Magyar Iszlám Közösség mellett a Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME) is egyházi rangot kapna.

Előbbi, a Bolek Zoltán vezette Magyar Iszlám Közösség, nacionalista egyháznak vallja magát, szerintük ők a magyar érdekek szolgálatában állnak. Az MME azonban elsősorban a nemzetközi kapcsolatrendszere alapján határozza meg magát. A Magyar Iszlám Közösség vezetője néhány éve egyébként úgy nyilatkozott lapunknak: ők az egyetlen olyan muszlim közösség Magyarországon, melynek a jelenléte nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot. Egy, a hazai iszlám közösségeket jól ismerő forrásunk elmondta: az MME vezetőségének az egyedüli magyar tagja Sulok Zoltán, a többi vezető arab származású. A közgazdász végzettségű Sulok felesége révén – értesüléseink szerint – az „arab tavasz” kapcsán elhíresült, egyiptomi Muzulmán Testvériséggel ápol kapcsolatot, sőt az atv.hu információi szerint az is elképzelhető, hogy az MME hűségnyilatkozatot is aláírt a radikális iszlamistákkal. Sajtóinformációink az MME-t olyan honlappal is kapcsolatba hozták, mely egyébként a törvényhozás által elismert keresztény felekezetekről cikkezik nyomdafestéket nem tűrő, szélsőséges, a kuruc.info-ról jól ismert hangnemben.

Forrásunk egyébként azzal magyarázta a hazánk irányába mutatott, erősödő érdeklődést a muzulmán országok részéről, hogy azok képviselői fokozatosan szorulnak ki a nyugat-európai országokból, így kelet felé „nyomulva” keresnek új lehetőségeket és bázisokat saját maguk számára. Így került fel Magyarország ismét az iszlám országok „térképére”.

Lapunk próbált utánajárni annak is, hogy készült-e nemzetbiztonsági kockázatelemzés a muszlim felekezetekről, de erre sem az Alkotmányvédelmi Hivatal, sem a Belügyminisztérium, sem a Terrorelhárítási Központ nevében kommunikáló miniszterelnökség titkársága, sem a Külügyminisztérium nem tudott érdemi választ adni. Az emberi jogi bizottságtól pedig azt a tájékoztatást kaptuk, hogy mire a végszavazás lesz a 17 egyházról, ez a kérdés megnyugtatóan rendeződni fog.

Forrás: Hetek

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=4970

Bejegyzés: on 2012. feb. 15.. A bejegyzés kategóriái: Itthon, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez
  • Judit

    Nincs olyan hogy muszlim egyhaz; ez is a takiyyahoz tartozik ez az elnevezes.
    Sajnalom, hogy ezt kell mondanom. Az iszlam nem vallas.
    1400 eve nemzetbiztonsag szempontjabol a legveszelyesebb tenyezo. Magyarorszagnak tapasztalata van errol.

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes