Muszlim bandák terrorizálják Dániát

Írta: Soeren Kern, Gatestone Institute

2012. 03. 14.

„Az iszlám félelmet teremt, a félelem pedig hatalmat szül.”

Több mint 140 muszlim bandatagot tartóztattak le Dániában, miután megpróbáltak betörni egy bírósági épületbe, ahol két, emberöléssel gyanúsított muzulmán társuk bírósági tárgyalása zajlott.

Március 6-án a muzulmánok – egytől-egyig utcai bűnbandák tagjai, akik dán kis- és nagyvárosok jelentős hányadát kerítették hatalmukba – álarccal és golyóálló mellénnyel felvértezve köveket és palackokat hajigáltak, miközben utat törtek maguknak, hogy a Koppenhága Glostrup nevű iszlamizált külvárosának bírósági épületébe hatoljanak.

A rendőrség gumibottal és könnygázzal tartotta vissza a huligánokat, akik 20 különböző fegyvert – köztük pajszert, dartsban használatos nyilakat, kalapácsot, kést, csavarhúzót és bunkósbotot – vetettek be.

A glostrupi tárgyalás főszereplője két pakisztáni bevándorló volt, akiket két másik muzulmán megölésével vádoltak, akik egy rivális bandához tartoztak. A rendőrség szerint a vádlottak egy 9 milliméteres marokfegyverrel akarták elkövetni a bűncselekményt Ballerupban, Koppenhága északnyugati, muzulmánok lakta külvárosában. A tárgyalás február 28-án vette kezdetét és a tervek szerint március 28-ig fog tartani.

A lövöldözés hátterében egy fokozódó hatalmi harc állt a bagsværd-i (Koppenhága külvárosa) Værebroparken lakóövezet muszlim bandái és az északi Zealandból származó nivå-iak és kokkedal-iak között. A bevándorlókból álló bandákról úgy vélik, hogy az elmúlt hónapokban a Koppenhágában és környékén előforduló legalább 50 lövöldözéses incidensért ők tehetők felelőssé.

A legutóbbi incidens egy korábbi konfliktusra emlékeztet, ahol bevándorlók és olyan dán bandák, mint a Hells Angels (Pokol Angyalai) vagy az AK81 csaptak össze Koppenhágában és más dán városokban, melynek során többen meghaltak vagy megsebesültek.

A bevándorlókból álló bandák számtalan bűncselekményben vesznek részt, legyen az drogkereskedelem, illegális fegyvercsempészet, megfélemlítés, emberkereskedelem, rablás, prostitúció, autólopás, korrupció vagy emberölés.

A bandatagok közül sokan arab, bosnyák, török vagy épp szomáliai származásúak, de találunk közöttük irakiakat, marokkóiakat, palesztinokat és pakisztániakat is.

Az utóbbi években a bevándorlókból álló bandák egész Dániában elszaporodtak: Koppenhága déli részéről egészen Zealandig, belső Nørrebro-ból Ishøj, Greve és Køge külvárosáig. Albertslund, Herlev, Hillerød, Høje Gladsaxe, Hundige, Roskilde és Skovlunde városában és sok dán helységben.

Az egyik legnagyobb dán bűnbanda a Fekete Kobra (Black Cobra) nevű muszlim szervezet. Palesztin bevándorlók hozták létre még 2000-ben a Koppenhága közelében fekvő Roskilde-ben, napjainkban pedig már valamennyi dán nagyvárosban fellelhető.

A Fekete Kobra Svédországban is gyökeret vert, ahol büntetlenül működik Stockholm iszlamizált Tensta és Rinkeby külvárosaiban és Malmö Rosengård negyedében egy muszlim gettóban.

A Fekete Kobra – melynek tagjai fekete-fehér trikót viselnek rajta egy kobrával támadó pozícióban – a Fekete Skorpiók (Black Scorpions) nevű fiatalokból álló bandát is az irányítása alatt tartja.

A dán hatóságok becslése szerint évente több mint 700, 18 és 25 év közötti bevándorló dönt úgy, hogy bűnözésre adja a fejét és olyan bandákhoz csatlakozik, mint amilyen a Fekete Kobra, a Fekete Skorpiók, a Bandidos, a Bloodz, a Nemzetközi Klub (International Club) vagy a további több mint 100 banda valamelyikéhez, ami jelenleg Dániában működik.

Február 28-án a dán nemzeti rendőrség (Rigspolitiet) az igazságügyi minisztériummal karöltve egy tervet ismertetett a parlament előtt, ami a bandák visszaszorítását célozza meg. A rendőrség azt reméli, hogy 2012 végéig mintegy 300 magasrangú bandatagot tudnak őrizetbe venni (200-at Zealandon, 100-at pedig Jütlandon). A kormány ígéretet tett arra vonatkozóan is, hogy 50 millió dán koronát (9 millió dollárt) szán egy olyan különleges tervre, melynek keretében véget vetnek, illetve megakadályozzák a tagtoborzást a peremterületeken.

Elemzők azonban szkeptikusak azt illetően, hogy a dán kormány képes-e hatékonyan fellépni a bandákkal szemben. Bár a dán rendőrség közölte, hogy 2011-ben 350 bandatagot tartóztattak le, az őrizetbe vettek többsége alacsonyabb rangú „futár” volt csupán, akiket a kihallgatás után szabadon bocsátottak.

Kritikusok szerint a fő probléma az elszántság hiánya valamint az, hogy a dánok bandák ellen irányuló erőfeszítése nem elégséges. Dániában – hasonlóan más európai országokhoz, ahol az államilag megtámogatott multikulturalizmus előnyt élvez azzal a hagyományos elvvel szemben, hogy mindenki egyenlő – a bűncselekményt elkövető bevándorlókra úgy tekintenek, mint a körülmények áldozataira és viszonylag kevésen kerülnek börtönbe.

Azokban az esetekben, amikor őrizetbe veszik az ilyen bevándorlókat, néhány órával később sokukat szabadon engedik. Kritikusok szerint ez arra ösztönzi őket, hogy bosszút álljanak a fogva tartásukért. Csak egy példa: a 140 muszlimból, akiket március 6-án letartóztattak, miután megpróbáltak behatolni a glostrupi bíróság épületébe, öt kivételével valamennyit azonnal szabadon engedtek. Azok közül, akiket szabadon engedtek még aznap éjjel sokan randalírozni kezdtek Værebroparkenben, kukákat gyújtottak fel és petárdákat hajigáltak a védtelen rendőrökre.

A probléma nagyobb részt azonban a félelemből fakad.

A bevándorló bandák gyakran olyan ún. „no-go zónákban” működnek és lelnek menedéket, amelyeket gyakorlatilag a dán hatóságok hatáskörén kívül esnek. Ezek a „no-go zónák” Koppenhága külvárosában és más dán városokban olyan muszlim bevándorlók uralta autonóm enklávéként működnek, ahova a dán rendőrség fél betenni a lábát.

Dániában a muszlim bandák igen „hatékonyak” abban, hogy félelmet keltsenek a dán hatóságokban az iszlámmal és a muszlim bevándorlókkal szemben. Azt a modellt másolták le, amit a brit muszlim bandák is sikeresen alkalmaznak az országban és amivel átvették az ellenőrzést az alvilág felett.

Egy brit újságban olvasható interjújában az egyik ázsiai bandatag, Amir így fogalmazott: „Az igazság az, hogy az ázsiai bandákat nem igen érdekli a vallás maga, az iszlám azonban félelmet teremt, a félelem pedig hatalmat szül. Számunkra a vallás csupán azért fontos, hogy meghatározzuk, kiben bízhatunk és kivel dolgozhatunk együtt. A fiatal muszlim bandákat nem nagyon izgatja, hogy mit szól Allah az elkövetett bűneikhez – annyira azért nem hisznek benne.”

Amir hozzátette: „A valláson keresztül egy nyelvet beszélünk, ugyanott élünk, ugyanabba az iskolába járunk és még mecseteket is használunk, amik menedéket jelentenek a rendőrségtől és más bandáktól. Ha átb*szol egy muszlim bandát, jobban teszed ha gyorsan futsz és jól elrejtőzöl, mert amikor visszajönnek érted már sokan lesznek.”

Soeren Kern a Transzatlanti Kapcsolatok munkatársa a madridi székhelyű Grupo de Estudios Estratégicos / Strategic Studies Groupban. Kövesd Facebook-on.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5121

Bejegyzés: on 2012. ápr. 4.. A bejegyzés kategóriái: Dánia, Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes