Nicolai Sennels:„A muszlimokat agresszióra, bizonytalanságra, felelőtlenségre és intoleranciára tanítják” 2. rész

Cikk első része itt.

Spencer: Miért gondolod, hogy a nyugaton élő muszlimok statisztikailag több bűncselekményt követnek el és erőszakosabbak, mint mások?

Sennels: Nos, több oka is van annak, amiért ez állítom. Először is, az iszlám szentírások azt tanítják, hogy nem-muszlimok megtámadása és kirablása teljesen rendben van. Az, hogy a muszlim kultúra lenézi a nem-muszlimokat ugyanúgy működik, mint a háborús propaganda. Ismételten azt hallva, hogy az ellenség milyen gonosz, undorító és méltatlan, az empátia megszűnik, az agresszió felerősödik, és az a lépés, hogy az ellenségnek ártson valaki kisebb lesz. A Korán és a Hadísz kriminális könyvek, amelyek lehetővé teszik, sőt arra kényszerítik az embereket, hogy bűncselekményeket kövessenek el.

Azok a pszichológiai különbségek, amelyeket korábban említettem szintén szerepet játszanak, amikor a muzulmánok körében tapasztalható magas bűnözési rátáról van szó. A diplomatikus és toleráns hozzáállásunkat egyszerűen gyengeségnek és kiaknázható sebezhetőségnek tartják. Talán nem tetszik, de nekünk nyugatiaknak fel kell hagyni a békés, párbeszédet kereső és politikailag korrekt módszereinkkel, ha kommunikálni szeretnénk a muszlim társadalommal. Ellenkező esetben azt fogják hinni, hogy túlságosan félünk egy konfliktustól. Egyszerűen nem tartják tiszteletben, vagy értik azt a módot, ahogy kommunikálunk.

Végezetül, a legtöbb muszlim nem érdemli meg, hogy tiszteljük őket. Éretlen viselkedésük, a a közösséghez való hozzájárulásuk hiánya és a sikertelenség valódi vesztesekké teszi őket a modern civilizált ember szemében. És nem könnyű Allah választott népéhez tartozni, akik állítólag jobbak, mint a többiek, akkor, amikor minden alkalommal utolsóként futnak be. Tehát a jól megérdemelt tisztelet hiánya miatt és mivel nem képesek különbséget tenni a kettő között, ezért inkább próbálnak megfélemlíteni bennünket. Nem a nyugatiak, hanem a muszlimok találták ki az iszlamofóbia terminust. Azt akarják, hogy féljünk. De mi nem félünk, hanem betegek vagyunk az élősködőségüktől, erőszakos viselkedésüktől és a nőkkel való rossz bánásmódjuktól. Iszlamonóziánk van tőlük.

Spencer: Van arra pszichológiai magyarázat, hogy azon nyilvánvaló bizonyítékok ellenére, hogy az iszlám egy agresszív ideológia és a muszlim bevándorlás erodálja a társadalmat és tönkreteszi a gazdaságot, a politikai korrektség mégis még mindig olyan széles körben elterjedt?

Sennels: Igen, van. Mint már említettem, bennünket, nyugatiakat úgy neveltek, hogy a toleranciát és nyitottságot pozitív emberi tulajdonságoknak tartsuk. Hosszú ideig, nem kellett figyelnünk arra, hogy az ilyen tulajdonságok csak akkor számítanak erősségnek, ha senki sem akar ártani nekünk. Az iszlámmal és a muzulmán bevándorlással történt találkozásunk során a legnagyobb erősségünk – azon hajlandóságunk, hogy nyitottak vagyunk az új felé, amely minket annyira kíváncsivá és leleményessé és ezért hozzáértővé és gazdaggá tett – vált a legnagyobb ellenségünkké.

A „A politikai korrektség pszichológiai magyarázata” című cikkemben végigveszem a legfontosabb szociálpszichológiai magyarázatokat az irracionális csordaviselkedéssel kapcsolatban. A legfontosabbak a szemlélő effektus (Bystander Effect) és a pluralizmus ignoranciája.

A szemlélő effektus az a jelenség, amikor valaki egy másik személy reakcióját használja fel arra, hogy értékeljen egy helyzetet. Ha mások nem reagálnak, akkor ezt úgy lehet értelmezni, hogy a helyzet nem komoly és nincs szükség a cselekvésre. Ezért van szükség arra, hogy minél több ember aktív legyen és mindezt egy jó stílusban tegye.

A pluralizmus ignoranciája akkor jelenik meg, amikor az emberek tudják, hogy valami baj van, de úgy érzik, hogy kínos lenne erre felhívni a figyelmet. A baloldaliak „rasszistázása”, ami egy olyan általános nézet, amely szerint udvariatlan rámutatni mások nyilvánvaló hiányosságaira és az, hogy a kultúránk a jó embert úgy definiálja, mint aki nyitott és toleráns, sok embert arra késztet, hogy befogja a száját és még a saját értelmében és érzékeiben is kételkedjen. Amikor az emberek többsége a bizonytalanság következtében és azért, mert szeretnének „jó emberek” lenni nem mondja ki azt, amit gondol, az a pluralizmus ignoranciájához vezet. Jó példa erre „A császár új ruhája” című híres dán mese.

A végén gyávává válunk és szeretnének jó emberek lenni mások szemében. A 700 millió nő felé tanúsított együttérzés, akik nem választhatják meg a saját szexuális partnereiket, ruházatukat vagy az életmódjukat, valamint az értékeink és az országaink elleni nyílt hadüzenet, a nagyvárosok saría kolóniákká hanyatlása, a muszlim bevándorlás következtében a gazdaságaink romba dőlése láthatóan nem számít.

Spencer: A pszichológiai témájú írások mellett olyan cikkeket is fordítasz, amelyek a muszlim bűnözőkkel, politikával stb. foglalkoznak. Te egy iszlám-kritikus vagy, aki történetesen pszichológus?

Sennels: Nem, egy pszichológus vagyok, aki a muszlimokkal végzett munkája révén figyelt fel arra, hogy mekkora hiba a muszlim bevándorlás és az iszlám társadalmainkban történő terjedésének megengedése. A túlnépesedéssel együtt, amelyet úgy lehetne megoldani, hogy a hatalmas mennyiségű külföldi segélyeket azoknak kellene adni [a saját országukban], akiknek alig van pénzük, ez ma a világbékét fenyegető legveszélyesebb probléma. Már több évtizede átléptük azt a határt, ahonnan ezt a problémát még meg lehetett volna oldani vér, verejték és könnyek nélkül.

Annak szentelem az életem, hogy az emberek figyelmét felhívjam arra a veszélyre, ami már nagy darabokat emészt fel a városainkból, a gazdaságból és a szabadságunkból.

A legzavaróbb dolog, amit el tudok képzelni, hogy az egyetlen intelligens élettel rendelkező hely az univerzumban egy, az űrben lebegő, bolygó méretű kalifátusként végzi. Csakúgy, mint a rossz fiúk a Győrűk Urában, a Csillagok Háborújában és a jó és rossz más archetípikus történeteiben, az iszlám sem a szabadságra, boldogságra és szeretetre törekszik. Az iszlám arra törekszik, hogy a muszlimok behódoljanak Allahnak, a nem-muszlimok pedig a muszlimoknak – egy sötét, hideg és humortalan világ, ahol a férfiak arra kényszerülnek, hogy rosszul bánjanak a nőkkel, és ahol mindenki egy olyan isten rabszolgája, akinek az egyetlen kívánsága az, hogy az utolsó betűig betartsák a saríát. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt megvalósítsák, nekünk pedig mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezt megakadályozzuk.

SpencerTöbb éves tapasztalattal rendelkezel az iszlámról szóló cikkek írásában és megvitatásában. Részt vettél az iszlámról és a muszlim bevándorlásról szóló értelmiségi vitákban a dán nemzeti rádióban és televízióban. Sokan bírálják a saríát és a bevándorlást, de nem mernek beszélni róla, – vagy pedig nem tudják, hogy hogyan fejezzék ki véleményüket. Tudnál tanácsot adni ezeknek az embereknek?

Sennels: Ha van együttérzésünk, azt az emberek érezni fogják. Az iszlám kritizálása nem túl nehéz feladat, de mi nem vagyunk intellektuális szadisták. Bennünket a nők szabadsága, a gyermekeink jövője és az alkotmányunk sorsa aggaszt. És tudjuk, hogy az iszlám áldozatai elsősorban, és sok esetben a legnagyobb mértékben, maguk a muszlimok. Nem is kell olyan szavakat használnunk, mint iszlám vagy muszlim. Elég, ha azt mondjuk, hogy felfordul a gyomrunk az olyan vallásoktól, amelyek elnyomják a nőket és szent háborúkat hirdetnek. Ha tudod, hogy igazad van, akkor nem leszel ideges, és nem fogod szégyellni magad. Tudd, hogy a politikusok és a média a társadalomban „lágy középét” célozzák meg annak érdekében, hogy újraválasszák őket, illetve minél több újságot és hirdetést tudjanak eladni, ezért az átlagemberekre vár a feladat, hogy megvédjék az értékeinket, társadalmunkat és az alkotmányt.

Tájékozódj, és terjeszd az ismereteidet e-mailen, a szociális médián, blogokon keresztül és a szerkesztőhöz, politikusokhoz és újságírókhoz írt levelek formájában. Az egyik legfontosabb dolog, hogy ne erőltesd rájuk a saját nézőpontodat és legyél örömteli és nyugodt, amikor kifejted a véleményed. Csak akkor oszt meg az ismereteidet és érzéseidet, ha azok természetesen jönnek – várd meg, amíg mások megemlítik a témát, és csak keveset mondj, kivéve, ha az emberek többször megkérdezik, hogy mit gondolsz. Ha elég jó vagy, akkor még viccelődhetsz is.

És ne félj attól, hogy néhány politikailag korrekt barátot elveszítesz az úton. A végén meg fogják köszönni neked, amit tettél.

Forrás: Robert Spencer, Nicolai Sennels: JihadWatch

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5152

Bejegyzés: on 2012. ápr. 12.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Nicolai Sennels pszichológus. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes