Vajon létezett-e Mohamed ? Az iszlám titokzatos eredetének vizsgálata

A FrontPage Magazine (FP-Jamie Glazov) interjút készített Robert Spencerrel, nemrég megjelent „Vajon létezett Mohamed?” című új könyve kapcsán. Robert Spencer az iszlám történelem, teológia és jog szakértője és a Jihad Watch blog szerkesztője. 10 könyv – köztük „A politikailag inkorrekt útmutató az iszlámhoz (és a keresztes háborúkhoz)” és „Az igazság Mohamedről” New York Times bestsellerekkel -, 11 monográfia, és több száz cikk szerzője, amelyek a dzsihádról és az iszlám terrorizmusról szólnak. A könyvel kapcsolatos az alábbi interjú.

FP: Miért írtad ezt a könyvet? Ezt a kérdést [Létezett-e Mohamed?] nem sokan tették fel eddig.

Spencer: Ez igaz, Jamie. A kérdés, hogy Mohamed létezett vagy sem, egyike azon kérdéseknek, amelyet kevesen tettek fel, vagy mertek feltenni. Az elmúlt 1400 évben, amióta úgy gondolják, hogy az iszlám prófétája a földön járt, csaknem mindenki magától értetődőnek vette a létezését.

FP: Természetesen. Elvégre az emberi történelemben óriási lenyomatot hagyott. Az Encyclopedia Britannica „a legsikeresebb Prófétának és vallási személyisének” nevezte. 1978-as könyvében „A 100: a történelem legbefolyásosabb személyeinek rangsora” című könyvében Michael H. Hart történész első helyen említette meg Mohamedet. Szóval hogyan lehet azt mondani, hogy egy ilyen ember soha nem létezett, és miért fontos mindez?

Spencer: Jelentős oka van megkérdőjelezni Mohamed történetiségét. Bár Mohamed élettörténete, a Korán, és a korai iszlám széles körben elfogadott, a történet részleteinek alapos vizsgálata mindezt nehezen megfogatóvá teszi. Minél alaposabban vizsgáljuk az iszlám eredetét, annál kevesebbet látunk. A „Vajon létezett-e Mohamed?” című könyvben feltártam azokat a kérdéseket, amelyeket úttörő tudósok egy kis csoportja vetett fel Mohamed életének és prófétai karrierjének standard beszámolóinak történelmi hitelességével kapcsolatban. A történelmi feljegyzések alapos tanulmányozása megdöbbentő módon arra a tényre mutat, hogy amit Mohamedről tudunk, annak legnagyobb része –ha nem az összes – csupán legenda, nem történelmi tény. A gondos vizsgálat szintén azt sugallja, hogy a Korán nem egy olyan gyűjtemény, mint  amit Mohamed úgy mutatott be, mint ami az egy igaz Isten kinyilatkoztatása, hanem valójában már meglévő forrásokból, főleg a zsidó és keresztény hagyományokból van összerakva.

Azért fontos ezt tudni, mert a vizsgálódásaim, ahogy azt a könyv mutatja, abba az irányba mutatnak, hogy az iszlámot elsősorban egy politikai rendszerként hozták létre, és csak másodsorban vallási célból. Ez egy olyan pont, amely jelentős hatással van az olyan vitákra, mint a saría ellenes törvények, és hogy hogyan viszonyuljunk a politikai iszlám betörésére Nyugaton.

FP: Lenyűgöző. Szóval mik azok a jelek, amely alapján Mohamed talán nem is létezett?

Spencer: Nos, mindenekelőtt a tátongó időbeli szakadék Mohamed állítólagos élete és az első róla közölt életrajzi anyag között: több mint 125 év. Képzeljük el, hagy az 1891-ben meghalt polgárháborús Sherman tábornok életéről az első beszámolót éppen most teszik közzé, egy olyan szóbeli kultúrán keresztül, amelyben az írásos feljegyzések ritkák voltak. Egyszerűen természetes volna azt feltételezni, hogy az az új életrajz anyaga legalábbis a történelem és a legenda keveréke. Mohamed esetben jól ismert tény, amit  még a muszlim tudósok is elismernek, hogy Mohamed beszédeinek és tetteinek hagyományait a nyolcadik és a kilencedik században háborúzó muszlim frakciók nagymértékben meghamisították annak érdekében, hogy igazolják saját gyakorlatukat. A módszer, amellyel a muszlim tudósok hagyományosan kiválogatták azokat a hagyományokat, amelyek állítólag hitelesek, azoktól amelyek nem, az volt, hogy kin keresztül történt az átadás – azaz azon személyek jegyzéke, akik feltehetőleg átadták a hagyományt az eredeti tanútól a jelen napig. De természetesen egy ilyen listát ugyanolyan könnyen elő lehet állítani, mint magát a hagyományt. Mi több, hatvan évvel az arab hódítások kezdete után, 630-ban, sem a meghódított nép fennmaradt feljegyzéseiben sem pedig maguknál a hódítóknál nincs jele annak, hogy egy új vallással, egy új szent könyvvel, vagy egy új prófétával érkeztek volna. 690-ig a leigázott nép a hódítókra, mint hagarian (?), szaracén, taiyaye, vagy más néven utalt,  muzulmánként azonban soha, és még a vallási vitákban sincsen utalás  arra, hogy egy új vallás érkezett volna. Még az arab hódítók sem utalnak a saját pénzükön, műemlékeiken, vagy bármi máson az iszlámra vagy a Koránra.

FP: Ez megdöbbentő. De miért vágtál egyáltalán bele egy ilyen vizsgálatba ? 
 A vallásos hit, bármelyik vallásos hit olyan, amely az embereket nagyon mélyen megérinti. A muszlimok úgy fognak tekinteni arra az elképzelésre, hogy történeti vizsgálat alá vegyék az iszlám eredetének hagyományos feljegyzéseit, mint ami sértő, nem igaz?

Spencer: De igen, Jamie. De a kérdések ebben a könyvben nem a muszlimok felé irányuló támadásként szolgálnak. Az iszlám a történelemben gyökerező hit. Történelmi követelései vannak. Mohamed állítólag egy bizonyos időben élt és olyan tanokat hirdetett, amelyekről azt mondta, hogy Isten nyilvánította ki neki. Ezen állítások igazsága bizonyos mértékig a történelmi elemzés számára is nyitott. Az, hogy Mohamed valóban kapott-e üzeneteket Gábriel arkangyaltól az hit kérdése lehet, de az, hogy egyáltalán élt-e az már történelmi. Az iszlám nem egyedi abban, hogy történelmi vallásként állítja be magát. De egyedülálló abban, hogy semmilyen jelentősebb mértékű aprólékos történelmi kritikán nem esett át. Mind a judaizmus, mind pedig a kereszténység több mint két évszázadon át széleskörű tudományos vizsgálat tárgya volt. Miért kellene az iszlámnak egy ilyen vizsgálat alól kivételnek lennie? És lehetséges-e még ebben a politikailag korrekt világban egyáltalán ilyen kérdéseket feltenni?

Azokat a tudósokat, akik az az iszlám eredetét vizsgálják nem a gyűlölet, bigottság, vagy a rasszizmus motiválja, hanem az a vágy, hogy felfedezzék az igazságot. Ezek azok a tudósok, akik lefektették a könyvemben levő felfedezések alapjait. Senkinek sem kellene félnie az igazságtól, és mindenkinek készen kellene állnia arra, hogy arra menjen, amerre ez vezeti őt.

FP: Robert Spencer, még egyszer köszönöm az interjút.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5243

Bejegyzés: on 2012. máj. 2.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Robert Spencer. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes