A „Kalifátus Konferencia” az EU és az USA iszlamizációjára törekszik

Írta: Soeren Kern, Gatestone Institute

2012. február 21.

Az Isztanbuli Folyamat – mely pillanatnyilag az Obama kormányzat támogatását élvezi – kimondott célja, hogy az iszlám bírálását bűncselekménynek nyilvánítsa.

Az egyik muszlim fundamentalista csoport konferenciát szervezett, melynek középpontjában Ausztria és más európai országok iszlám állammá alakítása áll.

A „Kalifátus Konferencia 2012” nevű rendezvény március 10-én az osztrák Vösendorfban, Bécstől délre került megrendezésre. Az esemény fő témája „A kalifátus: a jövő állammodellje.”

A konferenciát a paniszlám szélsőséges csoport, a Hizb ut-Tahrir (Felszabadulás Pártja) szervezi, ami egy globális iszlám állam vagy kalifátus megalapításáért küzd, amit az iszlám saria törvénye szabályozna.

A Hizb ut-Tahrir – amit több országban, így Németországban is betiltottak, de Ausztriában szabadon működik – élesen szemben áll a nyugati kapitalizmussal és demokráciával és azt szeretné elérni, hogy a jövő kalifátusát Európára és az Egyesült Államokra is kiterjesszék.

Egy promóciós filmben, ami a konferenciát népszerűsíti, arról beszélnek, hogy „az iszlám kalifátus az egyetlen társadalmi és politikai rendszer, ami megfelelő megoldásokat kínál az emberiség politikai, társadalmi és gazdasági problémáira.”

A Hizb ut-Tahrirnak már megtiltották egy hasonló konferencia megrendezését Belgiumban, ami március 4-én lett volna. A csoport 2011 júliusában Amszterdamban és egy évvel korábban, 2010 júniusában Chicagóban szervezett Kalifátus Konferenciát.

Elemzők szerint a bécsi konferencia nyílt volta azt jelzi, hogy a Hizb ut-Tahrir toborozni készül az európai muszlimok körében.

Steven Emerson szerint az iszlám szélsőséges hálózatok vezető mozgalma, a Hizb ut-Tahrir annak a háromlépcsős folyamatnak a példáját követik, mellyel a muszlimok megalapították az első iszlám kalifátust az iszlám próféta, Mohammed halála után 632-ben.

Első lépésben a Hizb ut-Tahrir néhány támogató jóvoltából pártot épít, hogy így vegyen részt a toborzásban és a propagandában. Második lépésben (ez az, ahogy most a Hizb ut-Tahrir belép Európába és az Egyesült Államokba) a csoport arra oktatja a muszlimokat, hogyan bírjanak rá még nagyobb csoportokat a csatlakozásra a Hizb ut-Tahrirhoz és támogassák forradalmukat. Végül, miután megnyerték a muszlimok támogatását a Hizb ut-Tahrir egy saría alapú iszlám kormányzatot alapít.

Miközben a muszlimok azon vannak, hogy belülről iszlamizálják a Nyugatot, egyidejűleg kampányolnak amellett is, hogy a nyugatiak ne bírálhassák ez irányú törekvéseiket.

Az Iszlám Együttműködés Szervezete (Organization of Islamic Cooperation – OIC), ami egy 57 muszlim országból álló csoport és magáról azt állítja, hogy a muszlim világ közös hangja, 2012. február 15-16. között egy iszlamofóbia ellenes szimpóziumot szponzorált Brüsszelben.

Az első ilyen jellegű rendezvénynek „Az iszlám és a muszlimok rágalmazása a médiában” nevet adták, „célja pedig olyan információs mechanizmusok létrehozása, melyekkel szembenéznek a rágalmazó kampánnyal, ami az iszlámot éri a médiában.”

A workshop annak az ún. Isztanbuli Folymatnak volt a része, ami a muszlim országok erőszakos törekvése, hogy nemzetközileg elismert bűncselekménnyé nyilvánítsák az iszlám kritizálását.

Az Isztanbuli Folyamat kimondott célja, hogy egy olyan globális tiltást foglaljanak törvénybe, ami az iszlámot és az iszlám saría törvényét érintő minden kritikus vizsgálódásra kiterjedne.

A szaúd-arábiai székhelyű OIC régóta gyakorol nyomást az Európai Unióra és az Egyesült Államokra, hogy azok korlátozzák a szólás- és kifejezés szabadságát, ha az iszlámról van szó.

Most viszont az OIC megerősödött és azon van, hogy elszánt diplomáciai támadással rábírja a nyugati demokráciákat, alkalmazzák az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Tanácsának (United Nations Human Rights Council – HRC) 16/18-as határozatát, mely minden országot felszólít, hogy harcoljon „az intolerancia, negatív sztereotipizálás és megbélyegzés ellen…ami a vallást és hitet támadja.” (Az OIC szólásszabadság elleni harcáról szóló elemzés itt és itt található.)

A 16/18-as határozatra, amit 2011 márciusában hagytak jóvá a HRC genova-i központjában, széles körben úgy tekintenek, mint egy jelentős előrelépése az OIC-nak, hogy nemzetközi törvényi keretek közé szorítsa az iszlám lejáratását.

Ugyanakkor viszont a HRC határozata – akárcsak az OIC által szponzorált 66/167-es határozat, melyet 2011. december 19-én a 193 fős ENSZ Közgyűlés csendben jóváhagyott – hatástalan marad mindaddig, amíg nincs mögötte a Nyugat erős támogatása.

Ezért az OIC részéről diplomáciai bravúrnak számított, amikor 2011. december 12-14. között az Obama kormányzat helyet adott egy háromnapos Isztanbuli Folyamatot konferenciának Washingtonban. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok azt a politikai legitimitást adta az OIC-nek, amit akart és ami ahhoz kellett, hogy az iszlám kritizálását betiltó kezdeményezését globálissá tegye.

Az Obama kormányzatot követve, az Európai Unió most azzal lép a tettek mezejére, hogy ő ad otthont a soron következő Isztanbuli Folyamat találkozót.

Az Európai Unió egészen mostanáig nagy ívben kerülte az OIC kezdeményezését. Ekmeleddin Ihsanoglu, az OIC titkára szerint azonban az EU mostani meghívása „egy minőségi eltolódást jelent az iszlamofóbia jelensége elleni akcióban” – fogalmazott a Nemzetközi Iszlám Hírügynökség (International Islamic News Agency – IINA), az OIC hír- és propaganda orgánuma.

Az IINA szerint „Az iszlamofóbia jelensége mindenhol fellelhető nyugaton, de különösen az európai országokban terjed, méghozzá másképp, mint az USA-ban, ez pedig hozzájárult a 16/18-as határozat tervezetéhez. Az új európai pozíció egy eltolódás kezdetét jelzi az OIC éveken át tartó kísérletezésétől, melyekkel szembeszállt az ’iszlám elleni rágalmakkal’ az Emberi Jogi Tanács és az Egyesült Nemzetek Közgyűlése előtt.”

Az IINA jelentés így folytatódik: „Az OIC Kulturális Ügyekért Felelős Osztályának hivatalnokai szerint az Európai Unió gesztusa, hogy otthont ad a harmadik találkozónak (az elsőt Isztanbulban rendezték meg júliusban, a másodikat pedig Washington DC-ben tavaly decemberben) ígéretes új lehetőség e probléma megoldására. Az ’Isztanbuli Folyamat’-nak külön pluszt jelent, hogy a találkozót Európában tartják, ahol sokkal jobban érezteti hatását az iszlamofóbia jelensége és az iszlámmal szembeni ellenséges hozzáállás.”

Az OIC szerint a februári iszlamofóbia ellenes workshop „különös fontossággal” bírt, hiszen csak néhány héttel előzte meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának február 27. és március 23. között megrendezett genova-i találkozóját, melynek során a 16/18-as határozat a második fordulóba ért a szavazások során.

2011 szeptemberében az OIC egyik szerve, az Iszlám Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezet (Islamic Educational, Scientific and Cultural Organization – IESCO) egy szemináriumot tartott Brüsszelben arról, „hogyan kell kezelni az iszlámról szóló, az európai televíziós műsorokban megjelenő sztereotípiákat.”

A szemináriumot azért dolgozták ki, hogy segítse az európai újságírókat „az európai televíziós műsorokban előforduló iszlámról szóló sztereotípiák azonosításában, hogy rávilágítson a vallások rágalmazásának veszélyeire, tisztázzák a határokat a kifejezés szabadsága és a kulturális különbözőséghez – az iszlám kulturális identitás iránti elköteleződéshez – való jog között, és hogy segítsen a rasszizmus és a gyűlölet elleni küzdelemben.

Legújabb, az „Európa, globalizáció és az egyetemes kalifátus eljövetele” című könyvében Bat Ye’or, egy vezető nyugati iszlám tudós azt írja, hogy az OIC lényegében „olyan, mint egy egyetemes kalifátus”, ami jelentős hatalmat gyakorol az Európai Unión, az Egyesült Nemzetek Szervezetén és más nemzetközi szervezeteken keresztül.

Ye’or egy OIC stratégiát taglaló, „Az iszlám kulturális lépések stratégiája nyugaton” című kézikönyvet ismertet, melyben az OIC kinyilvánítja, hogy az „európai muszlim bevándorló közösségek az iszlám nemzet részei.” A folytatásban a dokumentum javasol „egy olyan lépéssorozatot, mellyel megfékezik a muszlimok európai kultúrába történő integrációját és asszimilációját.”

Ye’or szerint „A kalifátus él és terjed Európában…fejlődik a veszélyek tagadásán és a történelem elfedésén keresztül. Menetel előrefelé a párbeszédeken, a szövetségek és partnerségek hálózatán, a vezetők korrupcióján, és az értelmiségiek civilszervezetek folyosójának aranyszőnyegén keresztül, különösképpen az Egyesült Nemzetek Szervezetében.”

Soeren Kern a Transzatlanti Kapcsolatok munkatársa a madridi székhelyű Grupo de Estudios Estratégicos / Strategic Studies Groupban. Kövesd Facebook-on.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5298

Bejegyzés: on 2012. máj. 26.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes