Gyermekek ellen nemi erőszakot elkövető muszlim bandák Nagy-Britanniában

Soeren Kern, Gatestone Institute

Kilenc muszlim férfi, akik egy észak-nyugat angliai gyermekek ellen nemi erőszakot elkövető muszlim bandához tartoztak, súlyos börtönbüntetést kaptott emberkereskedelem és fiatal brit lányok megerőszakolása miatt.

A liverpool-i biróságon három hónapig tartó nemi erőszak tárgyalás, amelynek végül 2012. május 9-én lett vége, felkeltette az egész ország figyelmét a gyermekek és nők muzulmán bevándorlók által elkövetett szexuális zaklatására. A brit rendőrség jelenleg legalább 40 további olyan esetet vizsgál, ahol észak-angliai muszlimok gyermekek ellen nemi erőszakot követtek el.

Annak ellenére, hogy muzulmán csoportok a brit hatóságokat „rasszizmussal” és „iszlamofóbiával” vádolva megpróbálták elhitelteleníteni a rendőrségi nyomozásokat, a közelmúltban kiderült, hogy a brit rendőrségnek már több mint egy évtizede tudomása van arról, hogy Angliában muszlim nemi erőszak bandák fiatal lányokat támadnak meg, de figyelmen kívül hagyták a nemi erőszakra vonatkozó bizonyítékokat, és nem jártak el, mivel attól tartottak, hogy rasszizmussal vádolják meg őket.

A Liverpooli Királyi Bíróság meghallgatta öt áldozat szörnyű vallomását – a legfiatalabb csak 13 éves volt, amikor az eset történt – akiket alkohollal, kábítószerekkel és ajándékokkal megpuhítottak, így szexuális célokra „körbe lehetett őket adni” egy csapat 24-59 éves férfi között lakásokban, házakban, gépkocsikban, taxikban és a kebab üzletekban.

A kilenc vádlottat – akik közül nyolc Pakisztánból, egy pedig Afganisztánból származott- összesen 77 év börtönbüntetésre ítélték nemi erőszak, nemi erőszakban való bűnrészesség, kiskorúval történő szexuális közösülés, szexuális kizsákmányolás céljából elkövetett erőszakos nemi közösülés és emberkereskedelem vádjával.

Mind a kilenc muszlim Rochdale-ben lakott, ami egy mocskos külváros Greater Manchester régióban Anglia északnyugati részén. Néhányukra úgy tekintettek, mint közösségük pillérei.

Az egyik férfi, a 43 éves Abdul Rauf, egy öt gyermekes nős apa és a helyi mecsetben az iszlám tanulmányok tanára. Bírósági vallomása szerint, Rauf megkérdezte az egyik 15 éves áldozatot, hogy vannak-e fiatalabb barátnői, és néhány lányt egy másik férfihoz vitt, aki szexre használta őket, bár tudta, hogy a lányok kiskorúak voltak. Hat év börtönbüntetésre ítélték.

Egy másik férfi, a 42 éves Adil Khan, aki szintén nős és egy gyermek apja, teherbe ejtett egy 13 éves áldozat. Nyolc év börtönbüntetését kapott. Az állandó lakhellyel nem rendelkező 22 éves Hamid Safi illegális bevándorlót négy éves börtönbüntetése után Afganisztánba fogják deportálni.

A 35 éves Mohammed Sajidot nemi erőszak miatt12 évre, összeesküvés miatt hat évre, emberkereskedelem miatt egy évre és kiskorúval való nemi közösülésért pedig hat évre ítélték. A csak „Saj”  néven ismert bűnöző rendszeresen alkohollal itatta le áldozatait, mielőtt a lakásán szexuális kapcsolatot létesített velük, ahol további férfiak is voltak, akik között „körbejáratták” a lányokat.

Gerald Clifton bíró a következőt mondta: „Az egyik tényező, amely ide [a nemi erőszakhoz] vezetett az a tény volt, hogy [az áldozatok] nem voltak a közösség [pakisztániak] vagy vallás [muszlim] tagjai. Néhányan, amikor letartóztatták, azt mondták, hogy [az eljárást] a rasszizmus hajtotta. Ez nonszensz. Ami ezt az eljárást elindította, az az önök mohósága és kéjvágya volt.”

Clifton azt mondta, hogy a lányokat bizonyos esetekben különösen „érzéketlenül, gonoszul és erőszakosan ” erőszakolták meg, abban az időszakban, amikor az életük nehéz időszakán mentek keresztül. „Az egyik elhagyta szülei otthonát, egy másik évekig nevelőotthonban volt. Hízelgéssel, ingyen étellel és alkohollal elcsábították őket az otthonukba. Néhányan önök közül mindezt azért tették, hogy kielégítsék a vágyaikat, mások pedig azért, hogy némi pénzhez jussanak a lányokból. Mindannyian úgy bántak velük, mintha értéktelenek és tiszteletre méltatlanok lennének.

A brit multikulturalizmus őrei nem késlekedtek azzal érvelni, hogy csupán véletlen egybeesés, hogy a Rochdale-i nemi erőszakot elkövetők muszlimok, és hogy szexuális visszaélések a fehér bandákban is előfordulnak. Néhány brit is igyekezett úgy ábrázolni a muzulmánokat, mintha ők lennének a valódi áldozatok ebben az esetben.

Simon Nichol védőügyvéd azt mondta a BBC-nek, hogy az ügyfele „a kezdetektől tiltakozott amiatt, hogy egy csak fehérekből álló esküdtszék előtt folyjon a tárgyalás, és hogy a későbbi események beigazolták félelmeit. Úgy véli, az ítéleteknek semmi köze az igazsághoz, hanem a vádlottak hite és faja eredményezte. Ő úgy véli, hogy a társadalom már az előtt elveszítette a lányokat, mielőtt azok találkoztak volna velük és most egy erőtlen kisebbséget hibáztatnak ezért a hibáért.”

De Simon Danczuk, Rochdale-i Munkáspárti parlamenti képviselő egy interjúban azt mondta, hogy „örültség lenne azt hinni, hogy a faj nem játszott szerepet.” Hozzátette: „Van az ázsiai férfiak egy kis csoportjának egy olyan szubkultúrája, akik együttműködnek abban, hogy kihasználják a kiszolgáltatott fiatal fehér lányokat. A szubkultúra a figyelem középpontjában van. Néhányan ezt tagadják, de szükségünk van néhány alapigazságra, ha ezt kezelni akarjuk.”

A The Telegraph által megkérdezett szakértők szerint, míg a fehér pedofilok általában elszigetelten működnek, a muszlimok által gyermekek ellen elkövetett erőszakot többnyire nagyszámú férfi követi el csoportosan. A Liverpool-i tárgyaláson több férfi azt mondta az áldozatainak, hogy semmi rossz nincs abban, hogy szexuális célból több férfi között körbejárnak, „mivel ezt tesszük a saját országunkban is.”

Sayeeda Warsi bárónő, Nagy-Britannia legmagasabb rangú muzulmán politikusa, a London Evening Standard-nak azt nyilatkozta, hogy vannak olyan „pakisztáni férfiak, akik azt hiszik, hogy a fehér lányok levadászhatóak. És ezt ki kell mondanunk. Csak akkor tudunk egy problémát megoldani, ha előtte elismerjük azt. “

Warsi azt mondta, hogy az áldozatok bőrének színe, valamint sebezhetőségük közrejátszott abban, hogy célpontok legyenek. Azt is elmondta, hogy néhány pakisztáni férfi „a nőket másodrendű állampolgároknak tekinti, a fehér nőket pedig valószínűleg harmadosztályú polgároknak”, és ezek ellen az emberek ellen ” fel kell emelni a hangunkat.”

Warsi felszólította a brit hatóságokat, hogy ne legyenek érzékenyek az olyan ügyek kivizsgálásával kapcsolatban, amelyekben muszlimok vannak. „A kulturális érzékenység soha nem lehet a törvények alkalmazásának korlátja”, mondta.

A Greater Manchester Police és a Crown Prosecution Service [CPS- Királyi Ügyészség] elnézést kért, amiért nem védte meg az első áldozatot – egy 15 éves lányt -, miután az 2008 augusztusában segítséget kért.

A lány azt mondta a rendőrségen, hogy megerőszakolták és DNS bizonyítékot hozott a támadójától, de a CPS kétszer is úgy határozott, hogy nem állítja bíróság elé a támadót.

A lány megbecstelenítése fokozódott, lakásokra és házakba vitték, ahol naponta öt ember erőszakolta meg egy héten négy vagy öt napon keresztül. Azért őt szemelték ki, mivel fehér volt, sebezhető és fiatalkorú. A lány megpróbáltatása csak akkor ért véget, amikor a tanárai kényszerítették a szociális munkásokat, hogy avatkozzanak közbe, miután teherbe esett, és felfigyeltek a muzulmán férfiakra, akik iskola után érte jöttek.

A lány azt mondta, hogy egy 6 órás rendőrségi kihallgatás során részleteket közölt a bántalmazóiról, és hogy hol történtek a támadások. Azt mondta: „Azt reméltem, hogy valamit tenni fognak és ennek vége lesz. De mindez tovább folyt. Más férfiakkal és ez alkalommal még több férfival folytatódott tovább és ebben az időben történt, hogy napi öt férfi jött.”

Amikor a Greater Manchester Police végül 2009-ben továbbította a CPS-nek a lány nemi erőszak aktáját, egy ügyész úgy döntött, hogy nem emel vádat senki ellen, azzal az indokkal, hogy a lány nem elég hiteles tanú a bíróság előtt. Egy másik CPS ügyész támogatta ezt a véleményt.

Csak miután a szociális munkások észrevették, hogy megugrott a gyermek ellen elkövetett nemi erőszakok száma, – úgy tettek, mintha a gyermekekkel barátkoznának azért, hogy figyelmességgel és ajándékokkal elnyerjék a bizalmukat, végül pedig elhitették velük, hogy a kiskorúakkal végzett szexuális közösülés „normális” –, a rendőrség csak az után vizsgálta felül az esetet és vett őrizetbe egy sor férfit, amely végül a május 9-ei ítélethez vezetett.

Ann Cryer, Keighley egykori munkáspárti képviselője szerint, aki azért kampányolt, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a muszlim szex bandákra, a szociális munkások és rendőrök felé érkező panaszokat figyelmen kívül hagyták, mivel „attól féltek, hogy rasszistának nevezik őket.”

Cryer a következőt mondta: „Ez botrány. Attól féltek, hogy rasszistának nevezik őket, így meghátráltak a politikai korrektség előtt. Jobban féltek attól, hogy ilyen fényben tűnnek fel, mint hogy az előttük levő ügyekkel foglalkozzanak.”

Ahelyett, hogy elismerték volna, hogy probléma van, a Nagy-Britanniában működő muzulmán csoportok úgy döntöttek, hogy kijátsszák az áldozat kártyát. Éjjel-nappal azon dolgoznak, hogy Nagy-Britanniában megpróbálják elhallgattatni a muszlim szexuális bűncselekményekről szóló nyilvános vitákat azáltal, hogy a kritikusokat „szélsőjobboldali rasszistának” és „iszlamofóbnak” nevezik.

A Nagy-Britanniai Muszlim Tanács a muszlimokat övező „gyűlölet légköréről” panaszkodott és figyelmeztette a muszlimokat, hogy készüljenek fel a muszlimok és mecsetek elleni „iszlamofób” támadásokra.

A Faith Matters, egy muszlim barát „felekezetközi agytröszt”, amely amikor a Liverpool-i per februárban elkezdődött, Tell Mama néven, azért, hogy figyelemmel kísérje a „iszlamofóbiát”, létrehozott egy segélyvonalat, azt mondta, hogy az „iszlamofób gyűlölet”, amelyet az eset kiváltott hozzáadódott a muszlimok elleni „méreghez”.

Fiyaz Mughal, a Faith Matters szóvivője, azt mondta: „Ez veszélyes a közösségi kapcsolatokra. Sok vita folyik a „muszlim pedókról [pedofil], ” mint például az, hogy Mohamed próféta feleségül vett egy fiatal lányt. Mindez a gusztustalan beszéd hozzáadódik a muszlimok elleni méreghez.”

Bár öt lány tanúskodott a Liverpool-i tárgyaláson, a brit rendőrség felfedte, hogy a Rochdale banda legalább 50 másik lányt is kihasznált.

Május 12-én, három nappal azután, hogy a kilenc Rochdale-i muzulmánt elítélték, a Greater Manchester Police további kilenc 24-38 éves muzulmán férfit tartóztatott le egy kisgyermekkel kapcsolatos szexuális visszaélés gyanújával. Május 19-én pedig még két muszlim férfit tartóztatott le, mindkettő 33 éves, szexuális zaklatás és a nemi erőszak gyanújával.

2011 januárjában a The Times napilap vizsgálódása 1997 óta Nagy-Britanniában 17 olyan bűnvádi eljárást talált– ebből 14 az elmúlt három évben történt –  amelyben 11-16 éves lányok ellen elkövetett szexuális célzatú elcsábítás szerepelt.

Az áldozatok 13 városból származtak és minden esetben két vagy több férfit ítéltek el a bűncselekménnyel kapcsolatban. Összesen 56, 28 éves átlagéletkorú férfit találtak bűnösnek olyan bűncselekményekkel kapcsolatban, mint nemi erőszak, gyermekrablás, illetlen testi sértés és gyermekkel létesített szexuális kapcsolat. Három férfi kivételével az összes muszlim volt.

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5406

Bejegyzés: on 2012. jún. 6.. A bejegyzés kategóriái: Anglisztán, Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes