Az iszlám Németországban: „Németország felszámolja önmagát”

Soeren Kern, Gatestone Institute

Joachim Gauck német elnök egy újságnak adott interjúban nemrég azt mondta, hogy a Németországban élő muszlimok az ország részei, az iszlám azonban nem.

Ez a megjegyzés – Gauck a kilencedik kiemelt német politikus, aki hangot adott véleményének az iszlámmal kapcsolatban – új fordulatot adott az iszlám és a Németországban élő muzulmán bevándorlók szerepéről folyó vitának.

Május 31-én a német Die Zeit hetilapnapnak adott interjúja során, Gauck-ot Christian Wulff korábbi német elnök egyik megállapításáról kérdezték. Wulff, 2010 októberében, a német újraegyesítés 20 évfordulóján elmondott beszédében kijelentette, hogy az ott élő négy millió muzulmán miatt „az iszlám Németország része”. Franciaország után Németország rendelkezik Nyugat-Európa második legnagyobb muzulmán lakosságával, akik közül a törökök alkotják a legnagyobb kisebbséget.

Gauck válaszában azt mondta, hogy Wulff arra akarta bátorítani a németeket, hogy vegyék észre, hogy „sok muzulmán él ebben az országban”, de hogy ő, Gauck másképpen fogalmazza meg a dolgokat, mint ahogy azt Wulff tette.

Gauck így folytatta: „Én egyszerűen csak azt mondtam volna, hogy az itt élő rengeteg muzulmán Németország része”, de hogy a vallás nem lehet meghatározó iránymutató a bevándorlóknak. „Bárki, aki ide jött,” mondta, „és nem csak az adót fizeti, hanem szeret is itt lenni, részben azért, mert az igazságosság és a szabadság olyan szintje található itt, amely a származási országukban nem, közülünk való –mindaddig, amíg betartja az alapvető szabályainkat. “

Gauck, a 72 éves egykori evangélikus lelkész azt is mondta, hogy megérti azokat az embereket, akik azt kérdezik: „Milyen hatást gyakorolt az iszlám Európára? Vajon átment a felvilágosodáson vagy akár a reformáción? … Nagyban támogatom a teológiai diskurzust egy európai iszlámról. “

A Zöld Párt vezetője, a török származású Cem Özdemir, a Ruhr Nachrichten napilapban azt kérdezte, hogy Gauck miért különbözteti meg az iszlámot és a muszlimokat. „Amikor az elnök kijelenti, hogy azok a muszlimok, akik itt élnek Németországhoz tartoznak,” mondta Özdemir, „akkor ezzel természetesen az iszlám is része Németországnak.”

Továbbá Alexander Dobrind, a Keresztényszociális Unió (CSU) –egy konzervatív poltitikai párt Németország legnagyobb tartományában, Bajorországban, és Angela Merkel német kancellár jobbközép koalíciójának egyik tagja – főtitkára a következőt mondta: „Gauck egyértelműen megtalálta a megfelelő szavakat. Németország egy keresztény jellemzőkkel, keresztény történelemmel és egy teljesen keresztény értékrenddel rendelkező ország.”

Dobrindt megjegyzései teljesen ellentmondanak egy másik CSU politikus, a bajor pénzügyminiszter, Markus Söder szavainak. Május 31-én Söder azzal lepte meg a török bevándorlókból álló hallgatóságát, hogy kijelentette, hogy „az iszlám szerves része Bajorországnak.”

Söder ezeket a megjegyzéseket egy muzulmán kulturális fesztiválon tette, amit a török kormány által támogatott szervezet, a Török-Iszlám Unió az Iszlám Ügyekért (DITIB) szponzorált. A szervezet nürnbergi török elnöke, Fikret Bilir szerint, Södert „nagy taps fogadta. Reméljük, hogy továbbra is rendíthetetlen marad.”

2012 áprilisában Volker Kauder német parlamenti szóvivő, a Passauer Neue Presse újságnak adott interjújában a következőt mondta: „az iszlám nem része a hagyományainknak és identitásunknak Németországban, ezért nem tartozik Németországhoz.”

Korábban Hans-Peter Friedrich belügyminiszter mondta azt, hogy az iszlám nem része Németországnak. 2011 márciusában egy újságíróknak adott sajtótájékoztatón Friedrich azt mondta, hogy „Azt mondani, hogy az iszlám Németországhoz tartozik, nem egy történelmi tény.” Azt is mondta, hogy bár a muszlimok számára lehetővé kell tenni, hogy Németországban éljenek, a muszlim bevándorlóknak ismerniük kellene Németország „nyugati-keresztény eredetét” és „mindenekelőtt” meg kellene tanulniuk németül.

Angela Merkel német kancellár hangsúlyozta, hogy Németországnak zsidó-keresztény gyökerei vannak. A következőt mondta: „Most már nyilvánvaló, hogy vannak muszlimok Németországban. De az iszlámmal kapcsolatban fontos, hogy azok az értékek, amelyeket az iszlám képvisel, egyezzenek meg az alkotmányunkban foglaltakkal. Németországban az alkotmány van érvényben és nem a saría.”

Röviddel ezután Potsdamban, Merkel beszédet mondott a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) október 16-ai találkozóján, ahol elismerte, hogy a német erőfeszítések a háború utáni multikulturális társadalom felépítésére „teljesen kudarcot vallottak.”

Merkel mérföldkőnek számító beszédében kijelentette: „Egy olyan ország vagyunk, amely az 1960-as évek elején [muszlim] vendégmunkásokat hívott be Németországba. Most itt élnek velünk, mi pedig sokáig hazudtunk magunknak, mondván, hogy nem fognak maradni, és hogy egy nap majd ismét eltűnnek. Ez nem a valóság. Ez a multikulturális szemlélet – amely azt mondja, hogy egyszerűen csak egymás mellett élünk, és örülnek egymásnak – teljesen megbukott.”

A CDU éves konferenciáján, amelyet Karlsruhe-ban tartottak, Merkel azt is mondta, hogy a bevándorlás –főleg azok a bevándorlók, akik muzulmán hittel rendelkeznek- körüli vita lehetőség a kormányzó párt számára, hogy magabiztosan kiálljon a saját meggyőződései mellett.” Nem az iszlámból van túl sok, hanem a kereszténységből van túl kevés. Túl kevés beszélgetés zajlik arról, hogy mi a kereszténység felfogása az emberiségről.”

Merkel folytatta: „Németország számára fontos, hogy még több nyilvános vita legyen azokról az értékről, amelyek vezetnek bennünket és a zsidó-keresztény hagyományról. Ezt újra ki kell hangsúlyoznunk, magabiztosan. Így képesek leszünk összetartani a társadalmat.” Merkel hozzátette: „Szoros kapcsolatot érzünk a kereszténység emberiségről alkotott képével – ez az, ami meghatároz bennünket. Akik mindezt nem fogadják el, azok rossz helyen vannak.”

2010 novemberében, a CDU elfogadott egy határozatot, amelyben kihangsúlyozta, hogy Németország kulturális identitása (Leitkultur) a „keresztény-zsidó hagyományon, az antik kor és a felvilágosodás korának filozófiáján és a nemzet történelmi tapasztalatain” alapul. A határozat a következőt is kimondja: „Hazánknak előnyt jelentenek azok a bevándorlók, akik itt élnek és dolgoznak. De Németországnak nem származik haszna abból a kisebbségből, amely nem hajlandó integrálódni, nem akarja megtanulni a nyelvünket, és megtagadja gyermekei részvételét és fejlődését…. Elvárjuk, hogy azok, akik ide jönnek tiszteletben tartsák és elismerjék a kulturális identitásunkat. “

Thomas de Maizière korábbi belügyminiszter elutasította néhány balközép szociáldemokrata és zöld politikus azon felhívását, hogy a kereszténység és a judaizmus mellett az iszlámot is ismerjék el államvallásnak. A Deutschlandradio Kultur-ban azt mondta, hogy: „Ha most feltennék nekem azt a kérdést, hogy vajon az iszlámot fel kellene-e helyezni a vallás és kultúra zsidó-keresztény értelemben történő felfogásának szintjére, akkor a válaszom: a belátható jövőben nem.”

Bajorország elnöke, Horst Seehofer kérte, hogy szüneteltessék a török és az arab országokból történő bevándorlást. A német Focus magazinnak adott interjújában Seehofer kijelentette, hogy ideje, hogy Németország máshol keressen képzett munkavállalókat, egy olyan időszakban, amikor a munkaerőpiac számos területén súlyos hiányosságokkal szembesülünk. „Egyértelmű, hogy más kultúrkörből – mint például Törökországból, és az arab országokból – származó bevándorlók több nehézséggel néznek szembe,” mondta, „Ebből azt a következtetést vontam le, hogy nincs szükségünk más kultúrákból érkező további külföldi munkavállalókra.”

A jelenlegi vita az iszlám szerepét illetően Németországban 2010 augusztusában a „Németország felszámolja önmagát” című könyv megjelenését követően indult el.

A legjobban fogyó könyv megtörte azt a régi tabut, amely a muszlim bevándorlás Németországra gyakorolt hatását övezte. Ez azoknál a hétköznapi németeknél is megértő fülekre talált, akiket egyre jobban nyugtalanítanak azok a társadalmi változások, amelyek átalakítják Németországot, nagyrészt az országban élő több millió nem-integrálódott muzulmán jelenlétének köszönhetően.

A könyv, amelyet a 67 éves Thilo Sarrazin írt, egy neves német bankár, és régóta a balközép Szociáldemokrata Párt (SPD)tagja, most éli meg 22. kiadását. A legutolsó számítások szerint, több mint két millió példányban kelt el, így Németországban a második világháború óta ez az egyik legszélesebb körben olvasott könyv.

A felmérések azt mutatják, hogy a német lakosság (az egész politikai spektrumból) csaknem fele egyetért Sarrazin azon nézetével, hogy a német bevándorlási politika egy mélyen megosztott társadalmat eredményezett.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5426

Bejegyzés: on 2012. jún. 15.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Németország, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes