Interjú Bat Ye’orral: A nyugati civilizáció összeomlása

Christine Tasin arról kérdezi, hogy mit jelent az Eurábia szó.

Nem én találtam ki ezt a kifejezést. Eurábia egy olyan ideológia, amelynek az a célja, hogy elősegítse a Földközi-tenger két oldalának összeolvadását és felszámolja az európai népek identitását. Eurábia kettős küzdelem. Egyrészről az Európai Unió azon vágya, hogy kiterjessze hatalmát. Amikor az Európai Unióról beszélek, ez alatt mindazokat a tisztviselőket értem, akiknek az a célja, hogy eltöröljék az európai nemzeteket, azért, hogy egy Európai Birodalmat hozzanak létre. Ez képtelenség, mert ez a birodalom több nyelvet tartalmazna, több történelmet, több fajta identitást, és mindezt nem lehet elpusztítani. Mindez túl értékes és fontos, nagy veszteség lenne [mindennek az eltűnése]. Az Európai Unió ilyen fajta elképzelése része annak a globalista elképzelésnek, amely a nemzetállamokat egy világkormánnyal szeretné helyettesíteni, amely az Egyesült Nemzetek lenne, egy nemzetközi központ, amely az egész bolygóra terjedő törvényeket léptetne életbe. Javier Solana beszédeiből nagyon egyértelmű, hogy azáltal akarja megerősíteni az ENSZ-et, hogy gyengíti az európai államokat. Ez a kommunizmus humanista aspektusának egy része: vissza akarják állítani az emberiség testvériségét, határok nélkül, megosztottság nélkül, ugyanazokkal a törvényekkel, ahol mindenki egyenlő, mindenki kedves és gyengéd, és ahol az emberek közötti különbségek eltűnnek. Ez egy kicsit olyan, mint amit a Szovjetunió akart létrehozni. Eurábia másik aspektusa az arab világgal való egyesülés, egy olyan Földközi-tengeri civilizáció létrehozása, amely egy lépés a globalizáció nagyobb szakasza felé. Erre a globalizációra a civilizáció kiterjedésével, egymástól eltérő emberek bevételével, a nemzetállamok elhagyásával, más nemzetekkel való egyesüléssel kerül sor. Eurábia egy köztes lépés a nemzetek feletti állam felé vezető úton. Ez Európa megsemmisítését jelentené azért, hogy más nemzetek is csatlakozhassanak.

Ezek mind megtalálhatóak Carl Bildt, és a 70-es, 80-as és 90-es évek más fontos politikusainál. Láthatjuk, hogy Eurábiának több szintje van. Én „Eurábia” című könyvemben egy másfajta jelenséget tanulmányoztam: Európa, a zsidó-keresztény államok iszlám általi megsemmisítését. Ez egy másfajta aspektus, de az előzőt kiegészíti.

Az én kiváltságom volt, hogy tanulmányozzam a történelmi szövegeket annak érdekében, hogy meghatározzam, hogy a zsidó-keresztény nemzetek, ahol nem voltak muszlimok, nem beszéltek arabul vagy törökül és amelyek az akkori civilizáció csúcsát képviselték- mint például Egyiptom Alexandria fővárossal, a Bizánc Birodalom- hogyan iszlamizálódtak. Melyek voltak azok a folyamatok, amelyek hatására a többségében keresztény lakosság –főleg Közép-Európa, Magyarország és a Balkán – muzulmánná vált és arabul vagy törökül kezdett el beszélni? Ne feledjük, hogy a Török Birodalom egészen Bécsig nyúlt. Mit okozta a keresztény nemzetek átalakulását?

Két fő eszköz volt, amely ehhez az átalakuláshoz vezetett – a dzsihád és a saría. A dzsihád egy olyan ideológia, amelynek nincs megfelelője a keresztény civilizációban. Ez csak ott létezik. Ahhoz, hogy megértsük a dzsihádot, és lássuk a különbségeket, el kell olvasnunk az iszlám szövegeket. Az európai gyarmatosítás nem dzsihád volt, az teljesen más volt. Az európaiak egy évszázad után elmentek.

Most ismét egy olyan korszakban élünk, ahol a dzsihád és a saría nagyon aktív, és amikor a saríát, az úgynevezett arab tavasszal, az összes muszlim országban be fogják vezetni. Egy olyan időszakban élünk, amikor a dzsihád valamennyi formája jelen van – némely formája békés, mint a bevándorlás vagy mint például néhány nagyon fontos iszlám előírás és fogalom, mint például, amit mi nyugatiak a történelem megsemmisítésének neveznék. Számunkra a történelem olyan eseményekből áll, amelyeket be lehet bizonyítani, dátumhoz köthetőek, és régészeti vagy más fajta bizonyítékok vannak róla. De az iszlámban az a történelem, ami igazolja a Koránt. Ez egy vallásos történelem, nem pedig a görög, nyugati vagy karteziánus racionalizmus értelmében vett történelem. És jelenleg annak a folyamatnak vagyunk részesei, amelyben lemondunk a történelmünkről, a történelem felfogásunkról, annak érdekében, hogy alkalmazkodjunk az iszlám történelem-értelmezéséhez. Egészen nyilvánvaló, hogy ez hatással van az identitásunkra, a kultúránkra, és így fokozatosan, anélkül, hogy észrevennénk, részeseivé válunk a szellemi iszlamizációnak. Az iskolák, az oktatás révén, és mindezt a hatóságok támogatásával. Van még egy nagyon fontos eleme a keresztény nemzetek iszlám nemzetekké történő átalakulásának, én ezt dimmiségnek nevezem, amely egy olyan szabályrendszer, amely az iszlám által meghódított területek lakosainak státuszát szabályozza.  Keresztényekét, zsidókét és nem-muszlimokét, és ezek a törvények az állandó bizonytalanság érzését hozzák létre. Azaz, ezek a lakosok az iszlám jog „védelme” alatt álltak, állandó bizonytalanságban, megaláztatásban és erőszak közepette.

[Könyvében] leírja, hogy az iszlám hogyan használta fel a folyamatos támadásokat arra, hogy állandó félelemben tartsa a lakosságot (mint a Gázai-övezetben), akik ezért kénytelenek elhagyni földjeiket. Az iszlám ezután egyre közelebb halad olyan területek felé, amelyeket még nem iszlamizáltak, olyan területek felé, amelyeket háborúval kell elfoglalni.

Nos itt van a múlt, ami tele van olyan háborúkkal, hódításokkal és a rabszolgasággal, amelyről nem beszélnek. Az iszlám rabszolgaság nem feltétlenül faji, hanem vallási rabszolgaság. A nem-muszlimok rabszolgaságra vannak ítélve. Aztán ott vannak a múltbeli nagyon erőszakos hódítások, népirtások – például az örmény népirtás-, és úgy gondolom, hogy egy kicsit felelősek is vagyunk a jelenlegi helyzetért, különösen a kormányaink, mivel ahelyett, hogy lelepleznék ezeket a tényeket a muszlimokkal kapcsolatban is, mint ahogy azt a nyugati történelmünkkel tesszük – beszélünk a zsidók a népirtássáról, és mindenféle más népirtásról, amit elkövettünk, beszélünk a háborúk során elkövetett mészárlásokról és a rabszolgaságról – ehelyett épp ellenkezőleg menedéket vettünk a tagadásban. Ami azt jelenti, hogy nem engedjük meg ezeknek a népeknek, hogy önkritikát fejlesszenek ki és hogy megakadályozzák a múlt visszatérését. Ebben a tekintetben mi is felelősek vagyunk.

Mert ahogy írtam, a Nyugat a dzsihád áldozata. Az áldozatnak pedig kötelezettsége van az elnyomójával szemben, mégpedig az, hogy tanúskodnia kell. Fontos, hogy az áldozat, megtanítsa az elnyomójának, hogy milyen gonoszságot művelt. De ha az áldozat folyamatosan azt ismételgeti – például a palesztinoknak, hogy mennyire csodálatosak, mint ahogy azt a főpapok, az egyházak vezetői ezt teszik a Közel-Keleten, annak ellenére, hogy a palesztinok képviselik a Nyugat-elleness, egyben zsidó-ellenes dszihád előőrsét. Nagy bátorág kellene ehhez, de megértem, hogy miért nem rendelkeznek bátorsággal, hogy miért nem beszélhetnek. Talán Nyugaton a beszéd ideje lejárt. Volt idő, amikor még lehetett volna beszélni, tabusítani lehetett volna az áldozatok szenvedéseit, azért, hogy emberibbé tegyék az elnyomót, hogy meggyógyítsák az elnyomót. A dimmiségről szóló könyveim az áldozatok vallomásai. Nagyon fontos, hogy ezeket a bizonyítékokat elfogadják és támogassák az elnyomók. Vannak muszlimok, akik elutasítják ezt a múltat és egyfajta modernizációt szeretnének, annak érdekében, hogy a jó muszlimokat elindítsák a modernizáció és a múlt visszautasításának útján.

Tehát Eurábia problémája egyben a civilizációnk megsemmisítésének problémája is. A könyvemben azokat a mechanizmusokat vizsgálom, amelyek ahhoz vezettek, hogy a nemzetek megsemmisítsék önmagukat, és elárulják a saját nemzetüket. Hogy történhetett mindez? Milyen erők játszanak? Ennek a Titaniknak természetesen sok eleme van. Ennek a kultúrának és civilizációnak, amely a szemünk előtt omlik össze.

Ez Eurábia.

Forrás: GalliaWatch

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5586

Bejegyzés: on 2012. okt. 11.. A bejegyzés kategóriái: Bat Ye'or, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes