Hamburg: gyors léptekkel az első európai iszlám város címért

Soeren Kern, Gatestone Institute

Németország második legnagyobb városa, Hamburg „történelmi jelentőségű szerződést” kötött az ott élő muszlim közösségekkel. A szerződés új jogokat és kiváltságokat biztosít a muszlimoknak, azonban nem sokat tesz annak érdekében, hogy ösztönözze a muszlimok integrációját a német társadalomba.

A november 13-ai megállapodást, amelyet Olaf Scholz, Hamburg szocialista polgármestere valamint négy muzulmán ernyőszervezet vezetője írt alá, a multikulturalizmus támogatói örömmel fogadták, mondván az északi kikötőváros becsült 200 000 muszlim lakosa végre egyenrangú lesz a keresztény lakosokkal.

De a kritikusok szerint a megállapodást, amely Németországban első a maga nemében, fokozni fogja az iszlám egyre növekvő befolyását Hamburgban és egy muzulmán párhuzamos társadalom létrejöttéhez fog vezetni a városban.

A megegyezés legvitatottabb része egy olyan elkötelezettség a város részéről, amely támogatja az iszlám tanítását a hamburgi állami iskolarendszerben. A megállapodás biztosítja, hogy a hamburgi muszlim közösségek vezetőinek döntő beleszólásuk legyen abba, hogy mit fognak tanítani, ugyanis lehetővé teszi számukra azt, hogy ők fejlesszék ki az iszlám tanulmányokhoz a tananyagot.

Sőt, muzulmán tisztviselők fogják meghatározni, hogy a város iskoláiban ki taníthat (és ki nem) az iszlámról. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak a muszlimok taníthatnak majd az iszlámról és a tanulók nem fognak tanulni az iszlám vallási, társadalmi és politikai ideológiájának kritikus megközelítésesről.

A megegyezés azt is lehetővé teszi a hamburgi muszlimoknak, hogy három iszlám ünnepnap munkaszüneti nap legyen a számukra. Eddig a munkáltatók dönthettek arról – egyedi eseti elbírálás alapján -, hogy ezeket a napokat szabadnapként megadják-e muszlim alkalmazottaiknak. Ezen túlmenően, a muszlim tanulóknak nem kell iskolába járniuk a muszlim ünnepek alatt.

A megállapodás támogatást nyújt még több mecset építéséhez Hamburgban, a már meglévő iszlám kulturális létesítmények fenntartásához, engedélyezi a muszlimok számára, hogy koporsó nélkül temethessék el a halottaikat, valamint azt, hogy a betegeknek és a fogvatartottaknak muszlim papok adjanak vigasztalást.

Hamburg arra is ígéretet tett, hogy a protestáns és katolikus adások mellett muszlim adások sugárzását is lehetővé teszi állami és magán rádió- és televíziócsatornákon, valamint médiatanácsi helyeket ad az észak-német NDR közszolgálati tévétársaságnál és a német szövetségi ZDF televíziós csatornánál.

A muszlimok a maguk részéről vállalják, hogy tiszteletben tartják az alapvető jogokat és támogatják a nemek közötti egyenlőséget, bár a dokumentum nem ad részleteket arra vonatkozóan, hogy mit is értenek pontosan ez alatt, vagy hogyan fogják mindezt betartatni.

Scholz polgármester, aki az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) korábbi szövetségi munkaügyi minisztere volt, úgy jellemeze a szerződést, mint ami „mérföldkő” az integráció irányába, hozzátéve: „A megállapodások aláírásával megerősítettük a város társadalmi alapját: mi mindannyian hamburgiak vagyunk. “

A megállapodások a város alevita közösségével (az aleviták egy liberális szekta az iszlámon belül, főleg Törökországban honosak), és további három muszlim ernyőszervezettel jöttek létre: DITIB Török-Iszlám Unió, Iszlám Közösségek Tanácsa (Shura) és Iszlám Kulturális Központok Szövetsége (VIKZ). Ez a négy csoport együttesen állítólag a Hamburgban élő muszlimok körülbelül 90%-át képviseli.

Zekeriya Altug, a DITIB Török-Iszlám Unió hamburgi ágának elnöke (a DITIB valójában a török kormány vallásügyi minisztériumának része) az aláírás napját „történelmi napnak” nevezte mind Hamburg, mind pedig Németország számára. Altug egy nyilatkozatban a következőt mondta: „Ezzel Hamburg precedens értékű dolgot tett hazánk jövője szempontjából. Számos muzulmán alkalmazott nem mert munkaszüneti napot kérni, attól tartva, hogy rossz színben fog feltűnni. Most már majd mondhatják: >>Ez az én ünnepem, ezt törvény szabályozza.<< Ez hatalmas különbség. “

A megállapodás érvénybe lépéséhez szükséges a hamburgi parlament végső jóváhagyása, amelyben Scholz szociáldemokratái többségben vannak. Scholz polgármester azt mondta, hogy „széles körű konszenzusban” reménykedik. Az ellenzéki Zöldek üdvözölték a megállapodásokat. Christa Goetsch, a Zöld Párt szóvivője úgy nevezte a megállapodásokat, mint „új fejezetet az egyenlőség történelmében.” Kirstin Fehrs Hamburg protestáns püspöke szerint a megállapodás bizonyítja, hogy Hamburg „nyitott a világra és toleráns.”

Mindazonáltal, Andreas Dressel, az SPD parlamenti vezetője óvatosságra intett. A német Die Welt napilapnak adott interjúban, azt mondta, hogy a politikus vezetőknek „időt kell adni, mielőtt ilyen fontos ügyekben döntést hoznak.” Azt mondta, ahogy a Hamburgi Parlament Alkotmányügyi Bizottsága szakértői meghallgatást tart a megállapodásról, és hogy a szavazásra 2013 tavaszáig nem fog sor kerülni.

Az ellenzéki kereszténydemokraták (CDU) vezetése is kétségét fejezte ki a megállapodással kapcsolatban. A párt vezetője, Marcus Weinberg és Dietrich Wersich pártelnök egy közös nyilatkozatot adott ki, amelyben bár üdvözölték a tárgyalások befejezését, mégis a hat éve folyó tárgyalásoknak továbbra is vannak olyan alapvető kérdései, amelyek megoldatlanok maradtak: „A megállapodások több olyan pontos is tartalmaznak, amelyeknek a végrehajtási módját pontosítani kell. Emiatt a CDU egészen addig nem fog végleges álláspontot kialakítani a kérdésben, amíg nem beszéltek tudósokkal, törvényhozókkal és az egyházak képviselőivel. A megoldatlan kérdések olyan részletes kérdéseket foglalnak magukban, mint a tanítási nap szabályozása, a vallás tanítása állami iskolákban és az ünnepek. “

A megállapodás hangos ellenállásba ütközött a klasszikus liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről is. Egy nyilatkozatban, Anna von Treuenfels úgy jellemezte a megállapodást, mint ami „felesleges és pontatlan szerződés, amelyet elfogadhatatlan módon az állampolgárok háta mögött tárgyaltak meg.” Hozzátette: „Továbbá, ez a megállapodás teljesen pontatlan akkor, amikor nagyobb pontosságra van szükség, mint valaha. Olyan kérdésében, mint a vallási indíttatású ruha viselése a közalkalmazottak, főleg a tanárok, részére. […] Továbbá Hamburg eddigi vallási oktatásának sikeres felekezetközi modellje kerül veszélybe. Plusz az a tény, hogy a hosszú tárgyalási folyamat és ennek végső aláírása a parlament bevonása nélkül ment végbe szintén elfogadhatatlan, ami még egy ok, amiért a FDP elutasítja ezt a szerződést.”

Az Ex-muszlimok Központi Tanácsa, egy kölni székhelyű csoport, amely olyan egykori muszlimokat képvisel, akiket hitehagyásért halálra ítéltek, azt mondta, hogy a megegyezés aláírása „fekete nap” Németország történetében. Mina Ahadi, a szervezet elnöke azt mondta, hogy „Hamburg meghajolt az iszlám szervezetek előtt és olyan engedményeket tett, amelyek visszalépést jelentenek, és nem javítanak a nők jogain.”

A muszlimok a maguk részéről reménykednek abban, hogy a hamburgi szerződés precedenst fog teremteni és Németország többi része is követni fogja. Aziz Alsandemir a németországi alevita közösség szóvivője azt mondja, hogy „Reméljük, hogy ez a megegyezés más tartományokban is programajánlóként fog szolgálni.”

Bremen, Észak-Németország második legnagyobb városa, közel van ahhoz, hogy lezárja a saját megállapodását a helyi muzulmán ernyőszervezetekkel. Jens Böhrnsen, Bremen szocialista polgármestere szerint „A muzulmánok Bremen lakosságának jelentős részét teszik ki.” Két német állam, Baden-Württemberg és Schleswig-Holstein – mindkettőt szocialista kormányok irányítják – szintén szerződést akar kötni a muszlimokkal a saját régióikban.

Nemzeti szinten az SPD azt mondta, hogy szeretné, ha az iszlámot hivatalos vallásként ismernék el Németországban. Dieter Wiefelspütz SPD politikus a Neue Osnabrücker Zeitung újságnak adott interjújában a következőt mondta: „Fontos jelzés lenne a Németországban élő négy millió muzulmán számára, ha az állam vallási közösségként ismerné el az iszlámot.” Hozzátette: „Az iszlámnak egyenlő esélyekre van szüksége Németországban.”

Miért van az, hogy a német szocialista politikusok, akik általában harcosan büszkék világi vívmányaikra, hátralépnek, hogy alkalmazkodjanak az iszlámhoz? Az SPD reméli, hogy le tudja váltani Angela Merkel német kancellárt a 2013 őszén esedékes német választásokon, a muszlim szavazók elég meghatározóak lehetnek a végeredmény eldöntésében.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5676

Bejegyzés: on 2012. dec. 17.. A bejegyzés kategóriái: Németország, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes