Németország iszlamizációja 2012-ben 2. rész/2

A cikk első része itt.

Szintén júniusban Thomas de Maizière német honvédelmi miniszter bejelentette azon szándékát, hogy „multikulturalizálja” a német fegyveres erőket (Bundeswehr) azáltal, hogy több muszlimot soroznak be.

2011. július 1-én Németország hivatalosan is megszűntette a kötelező sorkatonai szolgálatot, annak az átfogó reformnak a keretein belül, amelynek az a célja hogy mintegy 185000 hivatásos katonából álló kisebb és ütőképesebb hadsereget állítsanak fel. De a németországi önkéntesekből álló új hadsereg nem volt képes eleget tenni toborzási céljainak, és a katonai munkaerő ellátás bizonytalan a belátható jövőre nézve.

A katonák iránti kétségbeesett toborzás közepette a német katonai tisztviselők, mint lehetséges újoncokat, most a német muszlim török népességet (3,5 millió fő és ez egyre nő) vették célba.

Augusztusban Gerhard Schindler a német hírszerzés főnöke kiadott egy figyelmeztetést, amelyben felhívta a figyelmet az iszlám szélsőségesek által Európát fenyegető terrortámadások nagy kockázatára.

A Die Welt német napilapnak adott interjúban Schindler azt mondta, hogy a német külföldi hírszerző ügynökség, a Bundesnachrichtendienst (BND), különösen aggódik a belföldi terroristák által nyújtott fenyegetettség miatt – ezek olyan személyek, akik Európában születtek, vagy itt nevelkedtek és akik olyan háborús övezetekbe utaznak, mint Afganisztán, Pakisztán, Szomália és Jemen azért, hogy terrorista módszerekre kapjanak kiképzést.

Schindler bejelentése egy jelentős biztonsági intézkedések közepette zajló, négy feltételezett al-Kaida tag bírósági tárgyalása alatt került sor. A tárgyalás július 25-én Düsseldorfban kezdődött. A német ügyészek azt mondják, hogy a vádlottak – akik közül három hazai iszlamista, Észak-Rajna-Vesztfáliából, egy pedig marokkói állampolgár – „látványos terrortámadást” készítettek elő Németországban.

A Düsseldorfi Sejt néven is ismert vádlottakat a Német Speciális Erők (KSK Kommando Spezialkräfte) korábbi parancsnoka ellen tervezett merénylettel és az USA katonai bázisa elleni támadás kísérletével gyanúsítják, utóbbi a bajorországi Grafenwöhr-ben található.

Szintén augusztusban történt, hogy egy új felmérésben, amely a török-német szokásokat és attitűdöket vizsgálta, azt találták, hogy a Németországban élő törökök több, mint fele reméli, hogy a jövőben Németországban több lesz a muszlim , mint a keresztény.

A 103-oldalas „Német-török életmód és értékek” elnevezésű tanulmány megállapította, hogy az iszlám egyre fontosabb eleme a Németországban élő törökök értékrendjének, főleg a német-törökök fiatalabb generációjánál, akik sokkal radikálisabb vallási nézeteket vallanak, mint szüleik.

Szeptemberben egy kasseli német bíróság nem engedte meg egy muszlim diáknak, hogy vallásos meggyőződésére hivatkozva kihagyja a koedukált úszásoktatást.

A nagy nyilvánosságot kapott eset rávilágított azokra az egyre növekvő számú konfliktusokra, amelyek a német iskolai tisztviselők és muszlim szülők között zajlanak, akik vallási okokból távol akarják tartani a gyermekeiket a sporttevékenységektől, a biológia órákról és kirándulásokról.

Hans Rothaug elnöklő bíró a következőt mondta: „A kérelmezőnek részt kell vennie az úszásoktatáson. Ebben az esetben nincs indok a kivételezésre.”

Októberben egy bonni bíróság hat év börtönbüntetésre ítélt egy iszlámista szélsőségest, aki Bonnban, a „sértő” karikatúrák elleni tiltakozás során két német rendőrt  megkéselt.

A nyugat-német Hessen tartományban élő, Németországban született, török származású 26 éves szalafista Murat K. nyíltan beismerte, hogy májusban a karikatúrák miatti zavargások során megtámadta és egy konyhakéssel megsebesítette a két rendőrt. A tárgyalás során nem mutatott megbánást, és azt mondta, hogy erkölcsileg köteles követni az iszlám saría jogot.

Murat, akinek vezetéknevét a német adatvédelmi törvényre hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, azt állította, hogy a rendőrök elleni támadások indokoltak voltak, mivel a német állam engedte, hogy Mohamed prófétáról nyilvánosan sértő képeket mutassanak.

Murat úgy reagált az ítéletetre, hogy kijelentette, hogy a német bíróságok törvénytelenek. Azt mondta, hogy „Nem fogadom el törvényesnek ezt a bíróságot. Nem önként ülök itt. Csak Allahnak van egyedül joga dönteni arról, hogy mi helyes és mi helytelen, mi a jó és mi a rossz, mi erkölcsös és mi erkölcstelen.” Murat hozzátette: „Csak Allahnak válaszolok.”

Október 19-én a német FOCUS újságnak adott interjújában Hermann Grohe, a kormányzó Kereszténydemokrata Párt (CDU) főtitkára azt mondta, hogy az ítélet egyértelművé teszi, hogy Németország nem engedi, hogy a radikális muszlimok „vallásháborút  folytassanak a német utcákon. “

Novemberben, Németország második legnagyobb városa, Hamburg „történelmi jelentőségű szerződést” kötött az ott élő muszlim közösségekkel. A szerződés új jogokat és kiváltságokat biztosít a muszlimoknak, azonban nem sokat tesz annak érdekében, hogy ösztönözze a muszlimok integrációját a német társadalomba.

A november 13-ai megállapodást, amelyet Olaf Scholz, Hamburg szocialista polgármestere valamint négy muzulmán ernyőszervezet vezetője írt alá, a multikulturalizmus támogatói örömmel fogadták, mondván az északi kikötőváros becsült 200 000 muszlim lakosa végre egyenrangú lesz a keresztény lakosokkal.

A megegyezés legvitatottabb része egy olyan elkötelezettség a város részéről, amely támogatja az iszlám tanítását a hamburgi állami iskolarendszerben. A megállapodás biztosítja, hogy a hamburgi muszlim közösségek vezetőinek döntő beleszólásuk legyen abba, hogy mit fognak tanítani azáltal, hogy lehetővé teszik számukra, hogy kifejlesszék az iszlám tanulmányokhoz a tananyagot.

November 30-án, az észak-német város Bréma követte Hamburgot és a helyi muszlim közösséggel megkötötte saját szerződését [Staatsvertrag]. Jens Böhrnsen, Bremen szocialista polgármestere azt mondta, hogy a szerződés „ a közös értékek kölcsönös elismerését és tiszteletét” tükrözi.

De a kritikusok szerint a megállapodást, amely Németországban első a maga nemében, az országban fokozni fogja az iszlám egyre növekvő befolyását és egy muzulmán párhuzamos társadalom létrejöttéhez vezet.

Szintén novemberben egy új kutatás megállapította, hogy a németek túlnyomó többsége bizalmatlan az iszlámmal és a muszlim bevándorlással kapcsolatban.

A „Félelem a Kelettől, Nyugaton” (Die Furcht vor dem Morgenland im Abendland) elnevezésű 28 oldalas tanulmányt az Allensbach Institute for Public Opinion Research készítette, és eredményeit november 2-án a német jobbközép Frankfurter Allgemeine Zeitung újságban tették közzé.

A kutatás kimutatta, hogy a német lakosság több mint fele úgy véli, hogy az iszlám hajlamos az erőszakra (64%), hajlamos a bosszúra és a megtorlásra (60%), megszállottja mások megtérítésének (56%), és politikai befolyásra törekszik (56%).

A németek több mint 80%-a úgy véli, hogy az iszlám megfosztja a nőket a jogaiktől, és 70%-uk azt mondja, hogy az iszlámmal együtt jár a vallási fanatizmus és radikalizmus. Ezzel szemben a németek csak 13%-a kapcsolja össze az iszlámot a szomszéd itánti szeretettel, 12% a jótékonysággal és 7% a nyitottsággal és toleranciával.

A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy az iszlám megítélése Németországban „lesújtó”. Az eredmények – amelyek egybeesnek más közelmúltban közzétett tanulmányok következtetéseivel – egyre nagyobb szakadékról számolnak be a hétköznapi németek, akik aggódnak a muszlim országokból történő tömeges bevándorlás következményei miatt, és a német politikai elit között, akik elhatározták, hogy egy „multikulturális” társadalmat építenek, bármi áron.

Decemberben, a német hatóságok szerint iszlám szélsőségesek álltak a bonni főpályaudvar elleni sikertelen bombatámadás mögött. A december 10-ei eseményben egy férfi, aki állítólag kapcsolatban áll az al-Kaidával, bombát tartalmazó táskát hagyott a vasútállomás peronján. A hatóságok azt mondják, hogy a detonátort aktiválták, de nem sikerült a robbantás.

Szintén decemberben történt, hogy egy szalafista militáns csoport több videót is megjelentetett, amelyben felszólította követőit, hogy szedjenek német túszokat annak érdekében, hogy kiszabadíthassák Murat K.-t, a korábban már említett hat évre ítélt iszlamistát.

A videón ígéretet tesznek arra, hogy „nem nyugszunk, amíg ki nem szabadítunk a fogságból.” Az egyik videón egy külföldi akcentussal németül beszélő férfi a következőt mondja: „Mindenkit, aki megsérti a prófétát, le fogunk mészárolni, legyen itt a közelben, vagy távol. És tudd testvér, a németeket elég könnyű elérni. Fogságba ejtjük őket, amíg ki nem szabadulsz a nemes tetted miatt. “

Forrás: Soeren Kern, Gatestone Institute

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5878

Bejegyzés: on 2013. feb. 18.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes