Melbourne, Ausztrália: Geert Wilders beszéde

2013. február 19.

Drága barátaim!

Végül itt vagyok.

Nagyon boldog vagyok, hogy itt lehetek a szép és csodálatos országotokban, Ausztráliában.

400 évvel ezelőtt a hollandok voltak az első európaiak, akik felfedezték Ausztráliát. Ezt a földet a sajátjuk után Új Hollandiának nevezték el. Szóval, most itt vagyok, látogatóként Hollandiából, és egy üzenettel a régi Hollandiából az Új Hollandiának.

Azért vagyok itt, hogy elmondjam, hogy az iszlám hogyan változtatja meg Hollandiát és Nyugat-Európát a felismerhetetlenségig. Egy olyan folyamat részesei vagyunk, amelyben elveszíthetjük kultúránkat, identitásunkat és szabadságunkat.

Azért jöttem, hogy figyelmeztessem Ausztráliát az iszlám valódi természetére. Az iszlám nem csak egy vallás, mint ahogyan azt sokan tévesen gondolják, hanem elsősorban egy veszélyes totalitárius ideológia.

Azért vagyok itt, hogy figyelmeztesselek benneteket, hogy az, ami a saját hazámban történik, ha nem vagytok éberek, akkor hamarosan Ausztráliában is megtörténhet.

Azért is jöttem, hogy tanácsot adjak arra vonatkozóan, hogy hogyan fordíthatjátok meg az iszlamizáció folyamatát. Tájékoztassátok az embereket. Szembesítsétek őket az igazsággal. Merjetek beszélni. Használjátok a szólásszabadsághoz való jogotokat.

Mert ha nem használjátok, akkor el fogjátok veszíteni. Találjatok és válasszatok meg olyan politikusokat, akik nem félnek attól, hogy az iszlámról kimondják az igazságot.

Mielőtt elkezdeném, engedjétek meg, hogy köszönetet mondjak a Q Soceity-nak a meghívásért. Köszönöm Debbie-nek, Andrew-nak, Ralfnak, és az összes többi önkéntesnek akik ezt a látogatást lehetővé tették. Debbie életében még soha nem foglalt le még ennyi konferenciatermet, mint amennyit az elmúlt hetekben, és még soha nem mondták vissza ennyien ezeket a foglalásokat. Debbie, te az én hősöm vagy. Nem lehetett könnyű, de lefogadom, hogy legközelebb kétszer is meggondolod, hogy meghívsz-e még egyszer Ausztráliába.

A Q Society és önkéntesei megtestesítik azt a fajta bátorságot, amelyről az ausztrálok Európában ismertek.

Mi európaiak, szabadságunkat részben annak a több ezer bátor fiatal ausztrálnak köszönhetjük, akik harcoltak és meghaltak a passchendaele-i és a gallipoli csatákban.

Ezek az ausztrálok – az ti apáitok és nagyapáitok – minden nehézség ellenére kitartottak.

A Q Soceity is kitartott, a kormányzó elit minden erőfeszítése ellenére, akik mindent megtettek azért, hogy megakadályozza a látogatásomat.

Először Chris Bowen, akkor még szövetségi bevándorlási miniszter öt hosszú héten keresztül várakozatott a vízumra, ezzel arra kényszerítve minket, hogy októberről februárra halasszuk el a látogatásomat.

A miniszter az Australian újságban írt egy cikket, amelyben burkoltan arra figyelmeztette az embereket, hogy maradjanak távol a beszédeimtől, mivel egy szélsőjobboldali vagyok.

Nyugat-Ausztrália állam szövetségi miniszterelnöke, Colin Bartnett egészen odáig ment el, hogy azt mondja a médiának, hogy „nem szívesen látott” vagyok az államában. Kíváncsi voltam, hogy a világon hány közéleti személyiségnek mondták, hogy nem szívesen látott vendég Nyugat-Ausztráliában. Hogy ezt kiderítsem, beírtam a google-ba a „nem szívesen látott vendég Nyugat-Ausztráliában” kifejezést. Tudjátok mit adott ki? Csak két találat bukkant fel: „Geert Wilders” és az „amerikai nukleáris bázis.”

Magánvállalkozások követték ezt a felhívást azáltal, hogy bojkottálták a látogatásomat, elutasították az előadás helyszínének lefoglalását, elutasították a hírdetéseket, és megtagadták a banki szolgáltatásokat.

De a Q Society nem adta fel.

Köszönöm a La Mirage-nak itt Melbourne-ben, hogy lehetővé tette a mai eseményt.

Szóval, itt vagyok egy olyan üzenettel, amelyet a politikusaitok nem akarják, hogy halljatok.

De először is, hadd mondjam el, hogy ki vagyok, és hogyan élek.

A világ egyik legrégebbi demokráciájának megválasztott politikusa vagyok. A legnagyobb holland ellenzéki párt, a Szabadságért Párt vezetője vagyok. Közel egy millióan szavaztak ránk egy olyan országban, amely a toleranciájáról ismert. Nem vagyok egy marginális alak, sem pedig szélsőjobboldali. A politikai ellenfeleim gyűlöletbeszéd és diszkrimináció vádjával bíróság elé rángattak. De az amszterdami bíróság két évig tartó megpróbáltatás után az összes vádpont alól felmentett.

Korábban beszéltem az Egyesült Államok Kongresszusának épületében, a brit Lordok Házában, a dán parlamentben és más kormányzati épületekben. Konferenciákon vettem részt az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban, Olaszországban és másutt olyan emberekkel, akik közül senki sem tartozik a szélsőjobboldalhoz.

Az elmúlt 9 évben éjjel-nappal rendőri védelem alatt állok. Bárhová megyek, civil ruhás rendőrök kísérnek. Egy kormányzati búvóhelyen [safe house] élek, amely golyóálló és biztonságosabb, mint a Nemzeti Bank. Bárcsak nekem lenne ennyi pénzem. Korábban a feleségem és én még laktanyában és börtönben is éltünk, csak hogy biztonságban legyünk a bérgyilkosoktól.

Miért kell ez a védelem? Nem vagyok elnök, sem pedig király, egy egyszerű parlamenti képviselő vagyok.

Halálra vagyok ítélve. 2004 novemberében kerültem rendőri védelem alá, amikor Theo van Gogh holland filmrendezőt fényes nappal meggyilkolták azért, mert bírálta az iszlámot. Néhány órával később a rendőrség talált egy levelet, amelyet van Gogh gyilkosa írt és amelyben megfenyegetett engem és a kolléganőmet, Ayaan Hirsi Alit. Mindketten kritikusak voltunk az iszlámmal szemben, különösen a parlamenti munkánk során.

Ayaan azóta Amerikában él, de én az iszlámmal kapcsolatban álláspontomat továbbra is nyíltan képviselem a holland parlament és a nyilvános viták során a világ körül.

De nem én vagyok a fontos. A szabadságunk a tét.

Éppen két héttel ezelőtt egy jó barátom, a dán Lars Hedegaard újságíró túlélt egy gyilkossági kísérletet. Egy bevándorló megpróbálta fejbe lőni. Miért? Azon egyszerű oknál fogva, hogy Lars kritikus az iszlámmal szemben.

Európa veszélyes hely azok számára, akik kritizálják az iszlámot. Rengeteg olyan ember érkezett Európába, akiknek a kultúrája teljesen különbözik a mi zsidó-keresztény és humanista hagyományunktól, ezért az európai identitás és Európa kultúrája veszélybe került.

Azok az ausztrál turisták, akik meglátogatják a nagyobb európai városokat még ma is láthatják azokat a képeslapokról ismerős látványosságokat, mint amilyen az Eiffel-torony, a Buckingham-palota és az amszterdami csatornák, de ha nem vigyáznak, és túl messzire sétálnak, akkor azzal az kockáztatják, hogy egy veszélyes iszlám gettóban találják magukat.

Az iszlám a városainkban egy párhuzamos társadalmat hozott létre. 2006-ban, nem sokkal a halála előtt, a közismert olasz író, Oriana Fallaci a következőt írta: „Minden egyes városban van egy másik város, egy állam az államon belül, egy kormány a kormányon belül. Egy muszlim város, egy olyan város, amelyet a Korán alapján irányítanak. “

Az iszlám jelenléte megváltoztatja Európába kinézetét és jellegét. Egyes városi negyedekben, már érvényben vannak az iszlám szabályok. A nők jogait lábbal tiporják. Fejkendőkkel, burkákkal, poligámiával, női nemiszerv csonkításokkal, becsület-gyilkosságokkal találkozhatunk.

Öt évvel ezelőtt, Rochester anglikán püspöke, az angol Michael Nazir-Ali, aki maga is muszlim háttérrel rendelkezik már figyelmeztetett az iszlám „no-go” övezetekkel kapcsolatban. A következőt mondta: „Azok, akik másban hisznek, vagy más a faji hátterük, az ellenük irányuló ellenségesség és az erőszak kockázata miatt talán nehezen boldogulnak itt.”

A múlt hónapban, egy magát Muszlim Járőröknek nevező csoport közzétett egy videót a YouTube-on, amelyben bemutatják, hogy hogyan tartják ellenőrzésük alatt a brit főváros egyik külvárosi részét. Megfélemlítik az embereket, arra kényszerítik a nőket, hogy takarják el magukat, zaklatják a melegeket, elkobozzák az alkoholt és tiltják, hogy a helyi mecset előtt nem-muszlimok sétáljanak el.

Két évvel ezelőtt, egy magas rangú német rendőrtiszt elismerte, hogy egész Németországban terjedőben vannak a rendőrség hatókörén kívül álló „no-go” övezetek. Egész Európában szemtanúi lehetünk ennek a jelenségnek.

Az alatt a 20 év alatt, amíg Utrecht külvárosi részén, Kanaleneiland-ban éltem, a városrész egy a nem-muszlimok számára nagyon veszélyes környékké változott. Kiraboltak. Többször kellett futnom, hogy biztonságban legyek.

Ugyanezen átalakulás történt Amszterdam, Rotterdam és más holland városok bizonyos részein. De ugyanez történt Belgiumban, Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban, Svédországban és más országokban.

2011 augusztusában, egy holland újság elküldte haditudósítóját – igen, jól hallottátok, a haditudósítóját – Helmond holland városba, hogy kivizsgálja azokat a bejelentéseket, miszerint iszlám gengszterek zaklatják a helyi lakosokat. Az erről megjelent cikk borzalmas visszaélésekről számolt be, amelyet a nem-muszlim lakosságnak kellett elszenvednie, beleértve a fiatal lányok szexuális zaklatását. A helyiek azt kifogásolták, hogy a rendőrség fél a bandáktól.

Franciaországban a hatóságok listát készítettek 751 úgynevezett „érzékeny városi területről.” Ezek olyan területek, amelyek felett a Francia Köztársaság már elvesztette az ellenőrzést, annak ellenére, hogy megdöbbentő számú, 5 millió ember, illetve a teljes francia lakosság 8 százalék él itt.

Brüsszelben, az Európai Unió fővárosban a lakosság 25 százaléka muzulmán. A városnak számos olyan kerülete van, ahol az iszlám dominál. Már megtörtént, hogy Kalashnikov-val lőttek az ide belépő rendőrökre. Három évvel ezelőtt a rendőr unió elismerte, hogy Brüsszelben vannak olyan kerületek, ahová „a tisztek nem mernek egyenruhában belépni.”

Hazámban, az iszlám bevándorlók közül a marokkóiak a legnagyobb etnikai csoport. Szinte minden héten van valami incidens a marokkói fiatalokkal. Hollandiában a 12 és 23 év közötti marokkói fiatalok 65 százaléka legalább egyszer volt már rendőrségi őrizetben.

A marokkói fiatalok által az utcán, az iskolákban, a bevásárlóközpontokban, illetve a sportpályákon elkövetett erőszakos incidensek száma végtelen.

Nem túlzok. Azt mondom el, ami van.

Két évvel ezelőtt Kristina Schröder német családügyi miniszter „nyílt vitát szorgalmazott a rasszista muszlimokkal kapcsolatban”.

Tavaly szeptemberben a korábbi francia költségvetési miniszter Jean-Francois Cope rámutatott, hogy „a rasszizmus egyre jobban terjed a városainkban.”

Cope a franciák ellen elkövetett iszlám erőszak növekedésére is tett utalást.

Az iszlám elhozta számunkra a dzsihádot: megfélemlítést, erőszakot.

Aztán ott van az erőszakmentes dzsihád jelensége. Az iszlám felemelkedése egyben az iszlám saría jog megjelenését eredményezi az igazságszolgáltatási rendszerünkben. Európában már vannak saría rendeletek, saría iskolák, saría bankok. A saría jog elemeinek bevezetése a társadalmainkba a jogi apartheid rendszerét hozza létre. A saría jog módszeresen hátrányos megkülönböztetésben részesít embercsoportokat.

Nagy-Britanniában már hivatalosan működhetnek saría bíróságok. Az egyik ilyen bíróságnak egy férfi örökségét kellett szétosztania a gyermekei között. A férfi fiai kétszer annyit kaptak, mint a lányai, összhangban a Korán azon kijelentésével, hogy egy nő csak a felét éri egy férfinak. Ez szégyen. A mi civilizációnkban a férfiak és nők a törvény előtt egyenlők. A mai Európában többé már nem ez a helyzet.

A saría jog az olyan alapvető szabadságokra is befolyással van, mint amilyen a szólásszabadság. A saría törvény megtiltja az iszlám kritizálását. Istenkáromlásnak tekinti. A büntetés halál.

Ezért vagyok halálra ítélve. Ezért vannak olyan nagy bajban az olyan emberek, mint én és Lars Hedegaard. Három évvel ezelőtt ezért történhetett meg, hogy egy baltás férfi megpróbálta darabokra vágni Kurt Westergaard karikaturistát. Ezért kell Salman Rushdie-nak és másoknak bujkálnia. Mert ha bírálod az iszlámot, akkor nagyon magas árat fizetsz.

Ez elvezet a beszédem második fő témájához, az iszlám természetéhez. Nem furcsa, hogy bennünket, nem-muszlimokat az iszlám azért büntet, mert megszegtük az iszlám szabályokat? Vallási szabályok nem vonatkoznak azokra az emberekre, akik nem tartoznak egy konkrét valláshoz, nem igaz? Valójában, egy vallásnak – minden vallásnak – önkéntesnek kell lennie. Mégis, az iszlám mindenkire ráerőlteti a szabályait.

Miért alakítja át a saría jog ilyen drámai módon a nyugati szekuláris jogrendszerünket? A válasz az, hogy az iszlám nem annyira egy vallás, mint inkább egy totalitárius politikai ideológia, amelynek célja, hogy a jogrendszerét az egész társadalomra rákényszerítse.

Az iszlám egy ideológia, mert inkább politikai, semmint vallási jellegű. Az iszlám egy ideológia, mivel egy iszlám államot és a mindenkire érvényes iszlám saría jog bevezetését célozza meg.

Az iszlám totalitárius, mert nem önkéntes. Elrendeli, hogy azokat az embereket, akik elhagyják az iszlámot meg kell ölni.

Ellentétben az összes többi vallással – a valódi vallásokkal – az iszlám a nem tagokra is kötelezettségeket ró.

Az ausztrál Mark Durie teológus a következőt mondta: „Az iszlám klasszikusan politikai megvalósítást követel, különösen azt, amelyben az iszlám minden más vallás, ideológia és versengő politikai vízió felett uralkodik. Az iszlám nem egyedülálló abban, hogy egy politikai vízióval rendelkezik, vagy beszél a politikáról, de egyedülálló abban, hogy jogot formál arra, hogy egyedül uralja a politikai szférát. “

Ha megnézzük a keresztények helyzetét az iszlám világban, a koptokat Egyiptomban, a maronitákat Libanonban, az asszírokat Irakban és a keresztényeket bárhol máshol az iszlám és az arab világban, akkor láthatjuk, hogy az iszlám milyen sorsot tartogat a számunkra. A szenvedéseiket az iszlám okozza. Valójában, az egyetlen hely a Közel-Keleten, ahol a keresztények biztonságban vannak, Izrael. Továbbá Izrael az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, világítótorony egy olyan területen, amelyet a teljes sötétség jellemez. Mindannyiunknak támogatnunk kell Izraelt.

Barátaim, én mindig különbséget tesznek a muzulmánok és az iszlám között. A legtöbb muszlim mérsékelt, de az iszlám ideológiája veszélyes. A mérsékeltek egy totalitárius rendszer foglyai. Ha fel tudnák szabadítani magukat a fatalista és apatikus iszlám kultúra alól, akkor a legszebb dolog történhetne meg velük és az egész világgal.

Széles körben beutaztam az iszlám világot. Olyan országokban jártam, mint Törökország, Egyiptom, Tunézia, Szíria, Irán, Irak, Afganisztán, Indonézia. Lenyűgözött az emberek kedvessége, barátságossága és segítőkészsége. Ők gyakran jó emberek, de az iszlám foglyai. Ezek az emberek nem szabadok. Az iszlám saría törvények rabságában élnek. Ha elhagyják az iszlámot, akkor azzal a saját halálos ítéletüket írják alá.

Harminc évvel Izraelből Egyiptomba utaztam. Az utazás óriási hatással volt rám. Izrael és Egyiptom szomszédos, hasonló az éghajlata, ugyanolyan természeti gazdagságokkal rendelkezik, hasonló forrásokkal, ugyanazokkal a lehetőségekkel. És mégis Egyiptom szegény, míg Izrael gazdag.

A szabadság elengedhetetlen a jóléthez. Az iszlám megfosztja az embereket a szabadságtól.

Ugyanakkor, amíg az iszlám a meghatározó, addig nem lehet igazi szabadság.

Csak nézzétek meg, hogy mi történik az arab országokban. Az úgynevezett arab tavasz gyorsan fagyos arab téllé degradálódott. A nők és a nem-muszlimok – például a keresztények – helyzete drámaian romlott.

Az iszlám országokban a demokrácia nem vezet a szabadsághoz. Az iszlám továbbra is egy mentális börtön csapdájában tartja az embereket. Az amerikai Pew Center felmérése szerint az egyiptomiak 59 százaléka minden más kormányzati formával szemben a demokráciát részesíti előnyben, ugyanakkor 84 százalék szeretné bevezetni a hitehagyók halálbüntetését.

A számottevő mérsékelt muszlim jelenléte ellenére, a növekvő iszlám jelenlét Európában hatalmas problémákat okoz. Az európai iszlám lobby egyre rámenősebb.

Az európai politikusokat sikeresen rákényszerítették egy iszlám barát politika bevezetésére, a sáría gyakorlatának intézményesítésére, Izrael-ellenes álláspont felvételére, és a szólásszabadság korlátozására azáltal, hogy aki kimondja az igazságot az iszlámról, azt gyűlöletbeszéd bűncselekménnyel vádolják.

Folyt. köv. itt.

Forrás: Geert Wilders hivatalos weboldala

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=5893

Bejegyzés: on 2013. feb. 27.. A bejegyzés kategóriái: Geert Wilders, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes