Németország: az iszlám kampánytémává vált

A német szociáldemokrata ellenzék az elégedetlen muzulmán szavazóknak udvarol azért, hogy a szeptember 22-i szövetségi választásokon eltávolítsa székéből Angela Merkel német kancellárt.

Peer Steinbrück, a bal-közép Szociáldemokrata Párt (SPD) 66 éves jelöltje, április 3-án kampányának egyik állomásán – Berlinben – azt nyilatkozta, hogy támogatja azt az elképzelést, miszerint a német iskolákban a testnevelésórákat nemek szerint szét kellene választani a muzulmánokkal szembeni előzékenység okán.

A közönség egyik kérdésére válaszul Steinbrück ezt mondta: „Ha az iskolák képesek ezt megtenni, akkor meg kell tenniük.” Miután válaszát csend fogadta, Steinbrück hozzátette, hogy az intézkedést „a [muzulmánok] vallási meggyőződése miatt kell meghozni.”

Steinbrück észrevételére azonnal és hevesen reagált az egész német politika, rámutatva, hogy a multikulturalizmus nyílt támogatása politikai felelősség lehet ebben a választási ciklusban.

Barbara John, a kormányzó jobbközép Keresztény Demokraták (CDU) politikusa azt nyilatkozta, hogy a nemek szétválasztásáról szóló vita idejétmúlt, illetve a „gyermekeknek és szüleiknek hozzá kell szokniuk ahhoz a tényhez, hogy nálunk a nemek együtt nőnek fel és ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek.”

Maria Böhmer, a Bundestag [szövetségi parlament] tagja a CDU színeiben, és aki kancellária-államtitkár is egyben, a következőket nyilatkozta: „Peer Steinbrücknek nincs igaza! Az iskola, különösen a testnevelésóra, a szociális fejlődés helye. Itt a lányok és fiúk már fiatal korban megtanulják egymást egyenrangúként kezelni. A faji, vallási hovatartozás, és a bőrszín nem számít! A közös tanulás és az ehhez kapcsolódó testnevelés előmozdítja az országunkba történő integrációt. Az iskolákat bátorítani kell arra, hogy folytassák ezt az utat!”

Serkan Tören, a libertárius Szabaddemokraták (FDP) – Merkel kisebb koalíciós partnerének –  török születésű tagja a következőket nyilatkozta: „a fiúk és lányok szétválasztása közel jár a társadalom szétválasztásához. Az osztályok nemek szerinti szétválasztása egy rossz jelzés a muzulmánok németországi integrálódásával kapcsolatban.”

Memet Kilic, a baloldali Zöldpárt török születésű parlamenti tagja azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi testnevelés-oktatást szabályzó rendelkezéseket nem szabad megváltoztatni, mivel a nemek egyenlősége egyetemes emberi jog.

Még Steinbrück saját pártjának, az SPD-nek – amely már régóta védelmezi a multikulturalizmust és a muzulmán bevándorlást – tagjai is elhatárolták magukat ettől a kijelentéstől.

Heinz Buschkowsky, Berlin Neukölln nevű kerületének SPD-s polgármestere „nagyon szerencsétlennek” nevezte Steinbrück kijelentését. Hozzátette: „a fiataloknak modern társadalmi irányultságra van szükségük a hagyományos családi rítusokon felül – vagy éppen azzal ellentétben. Fiú és lányiskola 150 évvel ezelőtt volt. Németországban nincsen szegregáció. Az nem lehetséges, hogy éppen most állítsuk vissza a társadalmi órát.”

Ez jelentősen különbözik attól, amikor az SPD kijelentette, hogy az iszlámot Németország hivatalosan elismert vallásaként szeretné látni. A Neue Osnabrücker Zeitung interjújában 2010 októberében az SPD politikusa Dieter Wiefelspütz kijelentette: „Fontos jelzés lenne a Németországban élő négymillió muzulmán számára, ha az állam vallási közösségként ismerné el az iszlámot. Az iszlámnak egyenlő jogokra van szüksége Németországban.”

2011 novemberében Németország második legnagyobb városa – Hamburg – SPD által vezetett kormánya „állami egyezményt” [Staatsvertrag] kötött az ott élő muzulmán közösségekkel, mely új, széleskörű jogokkal és kiváltságokkal ruházta fel a muzulmánokat, viszont keveset tett annak érdekében, hogy a német társadalomba történő beilleszkedésre ösztönözze őket.

A November 13 nevű egyezményt Hamburg polgármestere Olaf Scholz, és négy fő muzulmán ernyőszervezet vezetője írta alá. Az egyezményt dicsőítették a multikulturalizmus támogatói, mivel az északi kikötőváros 200 000 főre becsült muzulmán lakosságát egyenrangúvá tette az eredetileg is ott élő keresztény lakosokkal.

Az egyezmény legvitatottabb része tartalmaz egy a város vezetésétől származó ígéretet arra, hogy az iszlám tanításokat bevezetik a hamburgi közoktatási rendszerbe. Az egyezmény felhatalmazza Hamburg muzulmán közösségeinek vezetőit arra, hogy eldönthessék, mit fognak majd tanítani az iskolákban, lehetővé téve ezzel, hogy maguk határozzák meg az iszlám oktatásának tananyagát.

November 30-án az északnémet Bréma városa követte a Hamburgi vezetést azzal, hogy megkötötte saját állami egyezményét a helyi muzulmán közösségekkel. Bréma polgármestere Jens Böhrnsen (SPD) azt mondta, hogy az egyezmény a „közös értékek kölcsönös elismerését és tiszteletét tükrözi.”

A kritikusok azonban azt mondják, hogy az egyezmény – mely egyedi a maga nemében, – fokozza az amúgy is növekvő iszlám befolyást az országban, bátorítva a muzulmánokat a párhuzamos társadalom fenntartására.

Valójában a közvélemény-kutatások az mutatják, hogy az átlag német állampolgárok növekvő aggodalommal szemlélik a tömeges, muzulmán országokból történő bevándorlás következményeit.

Egy friss tanulmány – melynek címe „Félelem a Kelettől Nyugaton” – azt mutatja, hogy a német lakosság több mint fele gondolja, hogy az iszlám hajlamos az erőszakra (64%); hajlamos a bosszúra és megtorlásra (60%); rögeszmésen térít másokat (56%); és politikai befolyásra törekszik (56%).

A németek több mint 80%-a gondolja, hogy az iszlám megfosztja a nőket jogaiktól, és 70%-uk állítja, hogy az iszlám összekapcsolódik a vallási fanatizmussal és radikalizmussal. Ezzel szemben csak 13%-uk társítja az iszlámhoz a testvéri szeretetet, 12% társítja az irgalmassággal, és 7% a nyitottsággal és toleranciával.

A tanulmány – mely megerősíti más, újabb keletű kutatások végkövetkeztetéseit – azzal végződik, hogy az iszlám képe Németországban „kétségbeejtő”.

Ezt az álláspontot megerősítette egy új keletű vizsgálat a török-német szokásokról és viselkedésről, mely kiderítette, hogy a Németországban élő törökök majdnem fele azt reméli, hogy a jövőben több muzulmán lesz Németországban, mint keresztény.

Úgy tűnik, hogy a németek csak nagyon vonakodva biztosítanak több jogot és kiváltságot a muzulmán bevándorlók számára, mivel a muzulmánok részéről hiányzik egy komolyabb elkötelezettség a német társadalomba történő beilleszkedésre vonatkozóan.

Egy példa erre: ugyanazon a napon, mikor Steinbrück a vitatott kijelentését tette a muzulmánbarát testnevelésórákról, a németországi muzulmánok központi tanácsa (ZMD) követelte, hogy a német kormány iktassa törvénybe a muzulmán ünnepnapokat Németországban.

A Westdeutsche Allgemeine Zeitung (WAZ) napilappal április 3-án készült interjúban a tanács elnöke, Aiman Mazyek a következőket nyilatkozta: egy nap engedélyezése a Ramadan hónapja alatt, és egy másik engedélyezése az Eid al-Fitr böjt befejezésének napján „az integráció fontos jele” lenne, és kifejezné a toleranciát társadalmunkban.

A javaslatot nem fogadták jól. Wolfgang Bosbach, a CDU parlamenti tagja azt nyilatkozta a WAZ-nak, hogy „messzemenőkig nincsen szükség” a muzulmán ünnepnapok törvényes elismerésére, majd hozzátette, hogy Németországnak „nincsenek muzulmán hagyományai.” A jelenlegi ünnepnapok – mint például a karácsony és a húsvét – a Keresztény-Nyugat örökségének részei, mondta Bosbach.

Guntram Schneider, Észak Rajna-Vesztfália minisztere az SPD tagjaként, azt nyilatkozta a WAZ-nak, hogy az állami ünnepnapok számának növelése „gazdasági szempontból nem kedvező.”

Ha Steinbrück ragaszkodik ahhoz, hogy kölcsönvesz egy lapot a szomszédos Franciaország ötletkönyvéből, ahol a muzulmánok eldöntötték a 2012. májusi elnökválasztás kimenetelét, és François Hollande-t és szocialista pártját hivatalba juttatták, akkor valószínűleg több szavazót idegenítene el, mint amennyit jelenleg szeretne megnyerni magának.

A muzulmán bevándorlással kapcsolatos növekvő aggodalom azt sejteti, hogy – legalábbis jelenleg – a muzulmán szavazók segítése meglehetősen kockázatos vállalkozás.

Soeren Kern
2013. Április 11. 5:00

Soeren Kern a new-yorki székhelyű Gatestone Institute, illetve a madridi székhelyű Grupo de Estudios Estratégicos/Hadtudományi csoport vezető képviselője. Kövesse őt a Facebook-on.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=6198

Bejegyzés: on 2013. Sze. 16.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes