A kedvesség nem egy muszlim erény

Egy tibeti buddhista tanító, Dispatch International

Ha a cikk témája a buddhizmus és az iszlám hasonlósága lenne, akkor itt meg is állhatnánk.

Leszámítva azt, hogy mindkettőt vallásként tartják számon, teljességgel különböznek egymástól gondolkodásmódjukban, megközelítésükben, értékeikben, céljaikban és a történelem során tanúsított viselkedésükben. Az emberi létre és a példamutató életre vonatkozó látásmódjuk nem is térhetne el jobban egymástól. Kezdjük a buddhizmus uralkodó nézeteivel és azokkal a példákkal, melyeket felsorakoztat. A buddhizmus – ahogy azt a tudósok is a kísérleteik során bebizonyították – azt tanítja, hogy a tér információ, ezért minden lény birtokában van az igazságnak és elérheti a megszabadulás gyönyörrel teli állapotait, majd a végső megvilágosodást, amit a buddhaság állapotának is hívnak. Mindez tapasztalaton, elemzésen és szabad választáson alapul, továbbá azt bizonyítja, hogy a tökéletesség a legmélyebb és időtlen természetünk, amit mindannyian képesek vagyunk elérni.

Az ide vezető lépések azzal a felismeréssel kezdődnek, hogy az, ami állandóan változik, nem lehet egy valós „én”. Ez első pillantásra olyan, mintha egy fekete lyukba zuhannánk, de valójában a legjobb megszabadító hír: Mivel az egyetlen tartós, időtlen és mindent átható kvalitás a tapasztaló tudatunk tértudatossága, az élet egy ajándék. A tudat nem egy dolog, hanem elpusztíthatatlan és tudatos tér. Nem született és nem hozták létre, mezítelen tudatossága pedig időtlen és teljesen megbízhatunk benne. Ez annyit jelent, hogy mindenki egy potenciális buddha és képes elérni a tökéletesség állapotát. A felismerés első eredményét megszabadulásnak hívják. Ezt a második lépés követi – a materializmus és a nihilizmus elutasítása.

Buddha ezt így fogalmazta meg: „A forma üresség, az üresség forma, forma és üresség elválaszthatatlan” – ami egy olyan látásmód, amit a mai haladó tudomány is bebizonyított.

Azzal, hogy ezt a második fátylat is eltávolítjuk, elérjük a megvilágosodott tudat mindent látó, együttérző és gyönyörteli kifejeződését testen, beszéden és tudaton keresztül, ami után a történelem folyamán azon dolgozunk, hogy a lények javára váljunk.

Az arab iszlám szó behódolást jelent. Teljesen ellenkezik bármely tanítással, ami a mások iránti felelősséget vagy a minden lény javára irányuló megvilágosodást hangsúlyozza.

A buddhizmus és az iszlám eredete is állandóan visszatérő kérdés. Miközben Sákjamuni Gautama Buddha életét korából származó történelmi források bizonyítják, Mohamed idejéből nem találunk a létezésére vonatkozó forrásokat. Sákjamuni Gautama 2601 évvel ezelőtt, Lumbiniben, a mai dél-közép Nepál területén született, itt nőtt fel és 35 éves korában a mai India északi részén érte el a megvilágosodást. Azután egészen 80 éves korában bekövetkezett haláláig tanított.

Ami viszont végeredményben fontos, hogy a történelem során az egyes vallási tanítók mennyiben járultak hozzá az emberek boldogságához, avagy szenvedéséhez. A muszlimok a mai napig ezrek megölését tartják szükségesnek ahhoz, hogy fennmaradjanak az iszlám tanítások. Az ilyen viselkedést helyesnek tekintik és arra szolgál, hogy kedvében járjanak a prófétájuknak és hogy úgy viselkedjenek ahogy ő. A történelem folyamán a buddhisták túlságosan készségesek voltak, hogy félrenézzenek az efféle visszaélésekkel szemben, bíztak más kultúrák és az emberek alapvető jóságában. Mohammed maga is sok embert gyilkolt meg, másokat pedig megöletett.

Buddha óva intett még az olyan kis erőszaktól is mint egy rovar megölése és a karma (ok-okozat) törvényéről tanított, hogy elejét vegye az erőszakos tetteknek és hogy a konfliktus mindkét résztvevőjét megvédje. Bár 29 éves koráig úgy képezték, mint egy elit katonát, semmi erőszakosat nem hallottunk róla.

Az általános buddhista cél elérése, vagyis a tudat potencialitásának kibontakoztatása, jól működő társadalmat igényel, amit a szólásszabadság és kevés erőszak jellemez. Az viszont, hogy minden lény potenciális buddha, akiket segíteni kell, hogy ennek óriási örömét és szabadságát felismerjék, a történelem során aggasztóan védtelen társadalmakat eredményezett – gyakran fatális következményekkel. 800-tól 1193-ig, a nagy buddhista Nalanda egyetem felgyújtásáig, a muszlim invázió a védtelen buddhista társadalmakban megközelítőleg 80 millió életet követelt és masszív pusztítást vitt véghez a kultúrában.

A hódító török vagy arab erők útjában álló városok válaszút elé kerültek: Ha áttérnek az iszlámra, életben maradnak, ha nem, az emberek felét megölik, a másik felét pedig eladják rabszolgának. Az iszlám az elmúlt 1400 évben világszerte mintegy 270 millió nem muszlim megöléséért tehető felelőssé. A kedvesség nem egy muszlim erény, inkább úgy tekintenek rá, mint a gyengeség jelére.

A szerző neves vallási vezető és összhangban a buddhista hagyománnyal nem kíván részt venni a jelenlegi politikai csatározásokban.

2013.  szeptember 12.

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=6238

Bejegyzés: on 2013. okt. 17.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Történelem. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes