Görögország: Az adófizetők pénzén építenének mecsetet Athénban

Soeren Kern
2013. november 20,

Görögország olyan „szerencsés” helyzetbe került, hogy az adófizetők pénzéből megépítheti Athén legelső mecsetjét. A város egyike azon kevés fővárosoknak az EU-ban, ahol még nem találunk állami pénzekből alapított mecsetet.

Az Infrastruktúraügyi, Közlekedési és Hálózatokért Felelős Minisztérium november 14-én azt nyilatkozta, hogy a mecset építéséhez végül sikerült négy építkezési vállalatból álló konzorciumot felállítania. Az ezt megelőző négy próbálkozás csődöt mondott, mivel a lakosság tiltakozása miatt nem jelentkezett érdeklődő.

Előreláthatólag az elkövetkező két hónapban megkezdik az építkezést. A 600 m2 területű mecset a görög adófizetőknek körülbelül 950 ezer eurójába fog kerülni. A szerződés aláírását követően várhatóan 6 hónap alatt be is fejezik az építkezést.

A terv az, hogy felújítanak egy a kormány tulajdonában levő használaton kívüli épületet, amit korábban a haditengerészet használt. Az ex-bázis Athén ipari kerületében, Votanikoszban található. A körülbelül 500 személy befogadására képes mecsetnek nem lesznek minaretjei.

A mecset projekt azonban további vitákat eredményez. Az ellenzék azzal érvel, hogy a mecset megépítését nem éppen a görög adófizetők pénzéből kellene finanszírozni, hiszen a súlyosan eladósodott ország talpon maradása így is a külföldi kölcsönöktől függ.

A legfrissebb hozzáférhető statisztikai adatok szerint a görög gazdaság — mely már 6 éve recesszióban van — 2013 harmadik negyedévében további 3% -ot zsugorodott [2013 egészére 4%-ot jósolnak- ford.]. A munkanélküliségi ráta jelenleg meghaladja a 27%-ot (a 25 év alattiak mintegy 60%-a munkanélküli), az elemzők pedig még nem látják a gazdasági válság végét.

Az ország kormánya úgy tűnik inkább attól tart, hogy ha nem teljesítik a csak Athénban több ezer lelket számláló muzulmán lakosság követelését, akkor felkelés törhet ki.

Hivatalosan Görögország körülbelül 500 ezer muszlim lakossal rendelkezik. Legtöbbjük török származású. De az elmúlt években több tízezer muzulmán érkezett Afrikából, a Közel-Keletről illetve Közép- és Dél- Kelet Ázsiából.

Jelenleg Athénban 200 ezerre becsülik a muzulmánok számát. Ezek nagy része illegális bevándorló és többnyire Afganisztánból, Bangladesből, Egyiptomból, Nigériából és Pakisztánból származnak. Görögország az egyik legszélesebb kapuja az Európába igyekvő illegális migrációnak A 11 millió lakossal rendelkező országban az illegális bevándorlók száma kb. 2 millió fő!

A görögországi muszlimok gyakran ideiglenes mecsetekben imádkoznak. Feltételezhető, hogy csak Athénban körülbelül 130 olyan engedély nélküli hely lehet, amit erre a célra használnak: kávézók, garázsok, pincék vagy régi raktárak.

Úgy tűnik, hogy a mecset megépítése a legújabb fejezete annak a régóta tartó vitának, mely arról szól, hogy a jelenleg ortodox keresztény ország eleget tegyen-e az iszlám gyakorlók követeléseinek.

Athénnak 1832 óta nincs hivatalos mecsetje, amikor is kiűzték a törököket és felszabadultak a közel 400 évig tartó Oszmán Birodalom uralma alól. A görög kormány jelenleg egyedül az Északkelet-Görögországban található, többségében török-lakta Thrace-ben támogatja az iszlám szentélyeket és egyéb helyeket.

Szaúd-Arábia egykori uralkodója, Fahd király 2004-ben az athéni olimpiai játékok apropójából felajánlotta, hogy építtet egy óriásmecsetet Paianiaba. A külvárosi terület Athén belvárosától kb. 20 km-re keletre, a nemzetközi repülőtér közelében található. A tervet azonban meghiúsította a görög ortodox egyház tiltakozása.

2006-ban a kormány ígéretet tett, hogy legkésőbb 2009-ig – 15 millió euróból- végre megépülhet az athéni mecset. Ekkor viszont a helyi lakosság lépett közbe.

Végül 2007-ben a muszlimok a saját kezükbe vették az irányítást. Egy szaúdi üzletember 2,5 millió eurót adományozott a Görög-Arab Oktatásügyi és Kulturális Központ elnevezésű non-profit szervezetnek egy régi textilgyár átalakítására. A Moschatoban – Athén déli külvárosában- található épület 6000 m2 imádkozásra alkalmas területtel rendelkezik és körülbelül 2000 hívőt képes egyszerre befogadni.

Viszont az, hogy egy hatalmas államilag finanszírozott mecset épüljön, továbbra is csak terv maradt, míg a Görögországi Muszlim Egyesület provokálni nem kezdte a görögöket. A csoport ugyanis több nyilvános imádkozást szervezett szerte Athénban, ezzel gyakorolva nyomást a kormányra, hogy végre megépítsék a mecsetet. A Muzulmán Testvériséggel kapcsolatban álló csoport azt állítja, hogy az összes görögországi muszlimot képviselik.

2010 novemberében a muzulmánok 15 helyszínen tartottak nyilvános imádkozást. Egyik esetben több mint 1000 muzulmán foglalta el az Athéni Egyetem főépülete előtti teret, és az Íd al-Adhá ünnepük [áldozati ünnep- az iszlám világ egyik fontos ünnepe, melyet annak az emlékére tartanak, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek] első napján az épület belső csarnokában nyilvános imát tartottak. Több mint 7000 rendőrt vezényeltek a helyszínre, hogy biztosítsák a területet.

Íd al-Adhá Athénban

2011 augusztusában a görög kormány engedélyt adott a muszlimoknak arra, hogy az iszlám szent hónapot, a Ramadánt, a hívők az Athéni Olimpiai Stadionban tarthassák meg. A kezdeményezés célja az volt, hogy megelőzzék a muszlim bevándorlók nagy csoportjainak gyülekezetét a belváros különböző terein.

2011 szeptemberében azonban a muszlimok megelégelték, hogy a külvárosba kényszerítették őket, ezért a Ramadán utolsó napját, amit Íd al-Fitr-nak [A böjt megtörésének ünnepének –ford.] neveznek, a városközponthoz közeli tereken ünnepelték nyilvános imával. Az ottani feldühödött lakók azonban tojásokkal és joghurttal dobálták meg a tömeget. Az Arany Hajnal elnevezésű szélsőjobboldali nacionalista párt is bejelentette, hogy eltávolítják a muszlimokat a térről, de ezt a rohamosztagos rendőrök megakadályozták.

Más európai nagyvárosokhoz hasonlóan Athén is tapasztalja a muszlim bevándorlással együtt járó spontán megjelenő erőszakot. Például 2009 májusában, Athén belvárosában több mint 1000 muszlim az „Allah a leghatalmasabb” mondatot kántálva rontott a rendőröknek, mert egy rendőr egy szír kávézóban rendőri intézkedés közben állítólag rátaposott a Koránra.

A zavargások alatt közel 50 tüntetőt tartóztattak le, 7 rendőrt és 7 muszlim bevándorlót pedig kórházba szállítottak. Több mint 70 autót felgyújtottak és körülbelül egy tucat üzletet döntöttek rommá az összecsapások során.

Naim El-Ghandour, a Görögországi Muszlim Egyesület elnöke a francia AFP hírügynökségnek azt mondta, hogy „a [muszlimok neheztelése] egy időzített bomba. … Ami lehet, hogy nem most, hanem csak 10 év múlva fog robbanni.”

Azóta legalább 15 rögtönzött mecsetet égettek fel ismeretlen gyújtogatók. Az egyik ilyen esetben Athénban három embert kellett kórházba szállítani, amikor kigyulladt a bevándorlók által imára használt kávézó. 2011 májusában pedig Athén Kallithea városrészében gyújtottak fel egy hasonló célból üzemeltett épületet. Ebben az esetben sérülés nem történt.

2011 szeptemberében a görög parlamentben – attól tartva, hogy a muzulmánokkal kapcsolatos feszültségek tovább fokozódnak és irányíthatatlanná válnak, – a 300 parlamenti képviselőből 198 igennel szavazott (baloldali, jobboldali és középen álló képviselők egyaránt) arra a kérdésre, hogy folytassák-e az adófizetők pénzén épülő mecset tervezett megépítését.

A parlamenti szavazás ellenére az építkezés tovább csúszott, mert a kormány – a közvélemény ellenkezése miatt – nem talált egyetlen építkezési vállalkozót sem, aki elvállalná a feladatot.

„Nekünk muszlimoknak óriási tragédia, hogy egyetlen mecset sincs Görögországban. Innen ered a demokrácia, a civilizáció és a vallások tisztelete. Minket azonban mégsem tisztelnek, hiszen nem akarnak mecsetet építeni nekünk”- nyilatkozta Szjed Mohammed Dzsamil a Pakisztáni-Hellén Szövetségtől.

A cselekvésképtelenségtől frusztrált athéni muszlimok a török miniszterelnökhöz, Recep Tajjip Erdoganhoz fordultak, hogy tovább növeljék a görög kormányon a nyomást.

2013. januárban Erdogan Antonis Samaras görög miniszterelnöknek azt mondta, hogy finanszírozzák az athéni építkezést. A török miniszterelnök azt is szeretné, ha a görögországi muszlimok megválaszthatnák saját vallási vezetőjüket, az úgynevezett muftit. Erre a tisztségre jelenleg a görög kormány nevez ki embert.

Erdogan októberi javaslatával újabb viszályt robbantott ki. Akkor azt javasolja, hogy nyissanak meg két, ottomán korabeli athéni mecsetet, annak cserébe, hogy Törökországban megnyitnak egy ortodox papi iskolát.

Erdogan lépései aggasztják a görögöket, mert attól tartanak, hogy a mecset megépítése elősegít a törökök további jelenlétét, illetve befolyását az országban. A muszlim bevándorlók azonban örülnek Erdogán támogatásának.

Mazen Rassas, a Görögországi Muszlim Egyesülettől az Anadolu Turkish hírügynökségnek a következőt nyilatkozta: „Nagyon hálásak vagyunk a miniszterelnöknek.” „Az ajánlata [hogy finanszírozza a mecset építésést] nagy örömünkre szolgál.” Rassas ezt követően azt kérte Erdogantól, hogy a  muszlim temetők építését is követelje a görög kormánytól .

„A mecseteknél sokkal fontosabbak a temetők, hiszen bárhol találhatunk helyet arra, hogy imádkozzunk, viszont a halottainkat nem temethetjük el akárhol”, mondta a palesztin származású Rassas.

Habár a görög kormány végül sikeresen lebonyolította a pályázatot, azonban a mecset project lehet, hogy mégis el fog húzódni.

Az Arany Hajnal azt mondta, a „végsőkig harcolnak” majd, hogy megakadályozzák a mecset megépítését. Azt is véleményezték, hogy „Arra van költségvetés, hogy a mecsetet finanszírozzák, viszont arra nincs, hogy a görög állampolgárok nélkülözés nélkül éljenek.” Az Arany Hajnal a harmadik legnépszerűbb párt az országban.

Votanikosban, a helybéliek a görög ortodox püspök, Seraphim vezetésével aláírásokat gyűjtenek, hogy megakadályozzák az építkezést. Az indítványt az Államtanácshoz, a görög legfelsőbb közigazgatási bírósághoz nyújtják be.

Seraphim a görög Ekathimerini lapnak a következőt mondta: „Szeretném kihangsúlyozni, hogy Athén az egyetlen olyan európai főváros, amely négy évszázadon keresztül iszlám uralom alatt állt. Nagy véráldozat közepette mindössze csak 200 éve sikerült magát felszabadítania ez alól az uralom alól.”

Seraphim a BBC-nek adott interjúban azt is mondta, hogy „Egy mecset megépítése sértené azokat, akik a vérüket adták a szabadságunkért.” Végül hozzátette „Nem vagyunk multikulturális ország”.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=6500

Bejegyzés: on 2013. dec. 5.. A bejegyzés kategóriái: Görögország, Legfrissebb, Soeren Kern. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes