A muszlim nők öltözködésének gyermekükre gyakorolt negatív pszichológiai következményei

Nicolai Sennels, JihadWatch

Tudományos pszichológiai kutatások megerősítik azt a tényt, amit a szülők ösztönösen tudnak: az anya szemkontaktusa és arckifejezése fontos a gyermek empátiájának, kommunikációjának és biztonságérzetének fejlődése szempontjából. Egy fontos példa erre azok az anyák, akik szülés utáni depresszióban szenvednek. A depressziós anyák általában kevesebb szemkontaktust létesítenek, és az arcjátékuk is kevésbé élő, aminek az lesz a következménye, hogy a gyermekek érzelmileg és szociálisan későn érők lesznek, vagy akár diszfunkcionálisan fejlődnek.

A gyermekeknek több okból is szükségük van a szemkontaktusra, és arra, hogy lássák az anya arckifejezését. Ezek közül néhány:

1) A gyermekek megtanulják leolvasni és megérteni mások érzelmi állapotát (empátia).

2) Megtanulják a nem verbális kommunikációt (ez a szociális készségek kifejlesztéséhez szükséges).

3 ) Láthatják az anyja arcán, ha az szereti őket és biztonságban vannak, illetve ha a helyzet veszélyes (ami szükséges a gyermek alapvető biztonságérzetéhez).

Nikáb, burka és a gyermek fejlődése

Míg a muszlim anyák nem rejtik el az arcukat, amikor otthon vannak, sok muszlim nő a nyilvánosság előtt eltakarja az arcát – itt Nyugaton is. Mivel szinte nem léteznek óvodák  az iszlám országokban, és Nyugaton is sok muzulmán család úgy dönt, hogy nem íratja be a gyermekét óvodába, ezért több millió muzulmán csecsemő és kisgyermek élete első fontos éveit az anyjával tölti. A legtöbb esetben ez rengeteg olyan időt jelent – gyakran napi szinten -, amit az otthonon kívül töltenek, például vásárlással, sétálással, barátok illetve a szociális iroda meglátogatásával. Mindeközben a gyermek nem látja az édesanyja szemét és arcát. Képzeljük el, hogy a kisgyerekünk hogyan reagálna, ha minden alkalommal, amikor kimegyünk a házból, egy maszkot, vagy egy darab rongyot tennénk az arcunk elé. A legfontosabb következmények közül néhány:

a) A gyermek kevés időt tölt a nap folyamán olyan helyzetekben, ahol szemkontaktus éri, illetve az arcjátékát kellene használnia.

b) A gyermek nem látja az anya nem verbális kommunikációját olyan emberekkel, akik nem a családhoz tartoznak.

c) Ha nem képes arra, hogy szerető mosolyt, vagy megnyugtató szemkontaktust kapjon, akkor nagy mértékben a gyermeken múlik, hogy kitalálja, hogy szeretik-e és hogy biztonságban van-e. És különösen a kisgyermekek nem tudják ezt megítélni, mivel rengeteg helyzetben meg vannak fosztva az alapvető biztonságtól.

Alacsonyabb szociális készségek és kisebb önbizalom

A legalapvetőbb módja annak, ahogy az anyák szeretet és bizalmat nyújtanak a gyerekeiknek, a szemen és arcon keresztül történik – különösen, amikor az otthonon kívül tartózkodnak, ahol sok ismeretlen hang és ember van, a helyzetek gyorsan változnak, stb.. Továbbá az anya arca a legelső,és így a legfontosabb forrása mások érzelmeinek és a nem verbális kommunikáció megtanulásának szempontjából. Végül az anya arcának megfigyelése – különösen a kisgyermekek számára – elsődleges módja annak, hogy lássák, hogy az anya – így a gyermek – veszélyesnek vagy biztonságosnak lát egy adott helyzetet.

De mi van, ha a gyerek nem látja az édesanyja arcát?

Ezt a témát nem vizsgálták meg még elég alaposan, de a jelenlegi pszichológiai ismeretek alapján, melyek az anya arcának és szemkontaktusának a gyermek lelki fejlődésére gyakorolt hatására vonatkoznak, kijelenthetjük, hogy az iszlám nők öltözködési szabályai negatívan befolyásolják a muszlimok személyiségének fejlődését.

Az egyikőjük talán az édesanya

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=6720

Bejegyzés: on 2014. feb. 13.. A bejegyzés kategóriái: Burka vita, Legfrissebb, Nicolai Sennels pszichológus. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes