Miért nem harcolnak a feministák a muszlim nőkért? | Ayaan Hirsi Ali


A
kultúra fontos. A kultúra a társadalmi haladás vagy elmaradottság elsődleges
forrása. Mi is mutathatná ezt világosabban, mint a nők helyzete?

A
zsidó-keresztény kultúra vagy inkább civilizáció hozta létre az idők során
azokat a törvényeket és anyagi jólétet, amelyek jelentősen javították a nők
státuszát. Azonban ezt a fajta haladást nem mindenhol támogatják. Még mindig
sok százmillió ember él olyan kultúrában – például az iszlám kultúrában –,
amely a nők alacsonyabb rendűségét tekinti alapnak.

Nemrég
ezek a kultúrák – a nyugati és az iszlám – többnyire még el voltak választva
egymástól. De ez változóban van. Méghozzá drámaian.

A
Közel-Keletről, Dél-Ázsiából és Afrika különböző területeiről érkező migráns
férfiak más értékrendet hoztak el Nyugatra, különösen Európába. Csak 2015-ben
több, mint egymillióan érkeztek. És még többen vannak úton.

Ennek
eredményeképpen a lányok és nők elleni erőszakos cselekmények száma

(tapogatás,
zaklatás, erőszakoskodás és nemi erőszak) meredeken emelkedik. Ezek a bűncselekmények
illusztrálják azt az áthidalhatatlan ellentétet, amely az áldozatok nyugati
kultúrája, valamint az elkövetők kultúrája között feszül.

Hadd
tegyem világossá: a bevándorló férfiak közül nem mindegyik, még csak nem is a
többségük vesz részt szexuális támadásokban, vagy helyesli azokat. De súlyos
hiba lenne tagadni, hogy a támadók értékrendje gyökeresen eltér a Nyugat
értékrendjétől. Nyugaton a nők egyenjogúak és szexuális önrendelkezéssel
élhetnek. A vallásukat, a szexuális magatartásukat vagy éppen szexualitástól
való tartózkodásukat a nők saját kívánságuk szerint választhatják meg.

A
másik értékrendben (az iszlámban) a nők vagy árucikkek, ahol az értékük a
szüzességüktől függ, vagy pedig a prostituáltakkal vannak egy szinten,
amennyiben a „magamutogatás” bűnébe esnek (például rövid szoknyát viselnek).

Szerintem
ezek az értékrendek egyszerre nem létezhetnek. A kérdés az, hogy melyik
értékrend fog győzni. Sajnos ma ez még nyitott kérdés.

A
jelenlegi helyzet Európában rendkívül aggasztó: nem csupán muszlim nők élnek ma
több szempontból is súlyos elnyomás alatt Európában, hanem megvan a kockázata,
hogy az ilyen normákat a muszlim férfiak által zaklatásnak kitett nem muszlim
nőkre is kiterjesztik.

Az
ember azt gondolná, hogy az USA és Európa nyugati feministáit nagyon zavarja ez
a nyilvánvaló nőgyűlölet. De sajnos néhány kivételtől eltekintve úgy tűnik, nem
ez a helyzet.

A
nyugati feministák között elterjedt az az erkölcsi zavarodottság, amely szerint
a nők mindenhol elnyomásban élnének és ez az elnyomás Eve Ensler feminista
szavai szerint „pontosan ugyanolyan” lenne mindenhol a világon: Nyugaton,
Pakisztánban, Szaúd-Arábiában és Iránban. Szerintem e mögött a túlzott erkölcsi
relativizálás és a saría törvény nem megfelelő ismerete áll.

Az
igaz, hogy a nők helyzete a Nyugaton sem tökéletes, de tagadhatja-e bárki is,
hogy a nők több szabadságot és lehetőséget élveznek az USA-ban,
Franciaországban vagy Finnországban, mint Iránban, Pakisztánban vagy
Szaúd-Arábiában?

Más
feministák azzal érvelnek, hogy a nem nyugati nőknek nincs szükségük arra, hogy
„megmentsék” őket, és minden olyan javaslat, amely szerint nekik a nyugati
feministák segítségére lenne „szükségük” sértő és leereszkedő a nem-nyugati nők
számára.

Az
én nézőpontom gyakorlatias: minden olyan erőfeszítés támogatandó, amely segít a
muszlim nőkön – éljenek akár Nyugaton vagy egy iszlám rendszerben. Minden olyan
erőfeszítést támogatni kellene, amely az igazságtalan törvények megváltoztatása
érdekében ezen kormányokat nyomás alá helyezi. A nyugati feministák és női
vezetők egyszerű választás előtt állnak: vagy megbocsátják a
megbocsáthatatlant, vagy követelik azon vallási tanok reformját, amelyek
jelenleg is elnyomják a nőket.

Semmi
sem illusztrálja ezt jobban, mint a 2015 szilveszterén a németországi Kölnben
történt események. Azon az éjszakán a hagyományos városi ünnepen számos nő
számolt be arról (2016. július 7-i adatok szerint 642 nő), hogy szexuálisan
molesztálták vagy zaklatták észak-afrikai vagy arab származású férfiak. Két
hónap alatt 73 gyanúsítottat azonosítottak, többségük észak-afrikai; közülük tizenkettőt
hoztak összefüggésbe szexuális bűncselekményekkel.

Ennek
ellenére a támadásokra válaszul Köln városának feminista polgármester asszonya,
Henriette Reker kiadta a „tartsák a kartávolságot” című ajánlást a nők számára.
Csak „tartsák a kartávolságot” az arab férfiak csőcselékétől, akkor
biztonságban lesznek – tanácsolta Köln női lakosainak… Reker polgármester
megjegyzései rávilágítanak a probléma súlyosságára: a kultúrák összecsapása
küszöbön áll. Ennek megoldására az első lépés az, hogy mentegetőzés nélkül
megvédjük azokat az értékeket, amelyek lehetővé teszik a nők számára a
kiteljesedést. A feministáknak és szervezeteiknek, kapcsolati rendszerüknek és
lobbierejüknek ezen harc frontvonalában kell állnia. Máskülönben elveszítik
jelentőségüket. És ettől függ számtalan nyugati és nem nyugati nő általános
jóléte is.

Print Friendly, PDF & Email