Néma exodus – élet az iszlám uralma alatt


1948-ban csaknem egymillió zsidó élt arab/iszlám területeken. Sokan évezredek óta éltek ott. De nem egészen húsz év alatt elfeledett menekültekké váltak, akiket elüldöztek szülőföldjükről, és akikről megfeledkezett a történelem.

Az iszlám területeken élő zsidóknak évszázadokon keresztül szörnyű pogromokat kellett átélniük.

“A dzsihád ideológiája a muszlimokat tekinti Allah kiváltságos népének. A muszlimok kötelessége, hogy meghódítsák a bolygót és az egész emberiséggel elfogadtassák Allah törvényét (a saríát). A szent háború, a dzsihád e koncepciójában találkozhatunk a dhimmi és a dhimmiség fogalmával.”

“Az arab területek többségét háborúk révén hódították meg. Ezeket a földeket mind zsidók vagy keresztények lakták. Ezeket a népeket háborúk révén igázták le. Sokukat megölték, rabszolgasorba vetették, deportálták vagy teljesen kifosztották. A maradék népesség egy védelmi megállapodás előnyeit élvezte. Innen származik a „dimmi” fogalma. Hivatalosan a „dimmi” másodrendű állampolgárt jelentett. A dimmik védelem alatt álló emberek voltak. Addig nem lehetett bántani őket, amíg fizették az adójukat. Azonban speciális szabályok vonatkoztak rájuk.”

“A VII.századi arab hódítást követően a keresztényeknek és zsidóknak nagyon szigorú korlátozások közepette kellett élniük. Például, dimmiként nem tekintették őket az ország állampolgárainak, nem lehet tulajdonuk, hacsak nem volt egy muszlim partnerük, nem tarthattak lovat, a vallási építményeiket nem építhették a mecsetnél magasabbra, és egy speciális adót, az ún, dzsizját kellett fizetniük. Ha egy zsidó vagy keresztény egy muszlimmal találkozott az utcán, át kellett mennie az utca bal oldalra.”

“A dimmiség az a tudatállapot, amely eljuttatja a dimmit oda, hogy feladja történelmi örökségét, alkalmazkodjon és pontosan úgy éljen, ahogy elnyomója akarja. Egy dimmi számára tilos volt bírálni az iszlám törvénykezés vagy az iszlám kormány bármely aspektusát.”

A zsidók egyfajta nosztalgiával emlékeznek vissza az arab országokra, ugyanis a gyarmatosítás időszakában éltek ott, amikor a gyarmatosító erők eltörölték a saría törvényeket. Jemen kivételével a gyarmatbirodalmi törvénykezés idején a zsidók körülményei javultak ahhoz képest, amit a muszlim uralom alatt korábban át kellett élniük. Sok zsidó felvette a gyarmatosító ország állampolgárságát, hogy megszabaduljon a dimmiség és a saría törvényeitől. Az arabok főleg a saría eltörlése és a vallási egyenjogúság népszerűsítése miatt tápláltak ellenszenvet a gyarmatosító erőkkel szemben. A gyarmatosítók új értékrendet vezettek be. Több demokráciát, több jogot. A muszlim arab országok függetlenné válásával azonban mindez megváltozott.”

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=8114

Bejegyzés: on 2016. Sze. 19.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Történelem. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes