Geert Wilders védőbeszéde, 2016 november

Tisztelt Elnök! Tisztelt Bíróság!

Amikor úgy döntöttem, hogy elmondom a záróbeszédemet ezen a szólásszabadság-ellenes tárgyaláson, sokan azt mondták nekem, hogy felesleges. Hogy Önök, a bíróság már előre megírták az elítélő döntést. Hogy minden jel arra utal, hogy Önök már előre meghozták az elmarasztaló ítéletet. És lehet, hogy ez igaz. Ugyanakkor mégis itt vagyok, mivel soha nem adom fel, és van egy üzenetem Önöknek és Hollandiának.

Hollandia évszázadokon keresztül a szabadság szimbóluma volt.

Amikor azt mondjuk, Hollandia, ezzel azt is mondjuk, hogy szabadság. És ez igaz azokra is – főleg rájuk – akik ellenkező véleménnyel rendelkeznek, mint az uralkodó elit, vagyis az ellenzékre. A legfontosabb szabadságunk pedig a szólásszabadság.

Mi hollandok kimondjuk azt, ami a szívünket nyomja. És éppen ez teszi az országunkat naggyá. A szólásszabadság a mi büszkeségünk.

És éppen ez az, ami ma veszélybe került.

Nem fogjuk csak úgy feladni ezt a szabadságot. Mivel hollandok vagyunk. Nem válogatjuk meg azt, amit mondunk. És én sem fogom. És büszke vagyok erre. Senki sem lesz képes elhallgattatni.

Tisztelt Bíróság! Az egyetlen szabadság, ami még megmaradt számomra, az a szólásszabadság. Minden nap emlékeztetnek erre. Ma reggel például egy védett házban ébredtem. Beszállítottak egy páncélozott autóba és konvojban hoztak ide, a tárgyalóterembe. Testőrök, kék villogók és szirénák kíséretében. Minden napom pokoli. De nagyon hálás vagyok azért, hogy ezt megteszik értem.

Mivel megvédenek, szó szerint élve tartanak. Garantálják a megmaradt egyetlen szabadságomat, a szólásszabadságot. Azt a szabadságot, hogy bárhová elmehetek és elmondhatom a véleményemet arról, hogyan tegyük hazánkat – Hollandiát – naggyá és biztonságossá. 12 év után szabadság nélkül és miután biztonsági okokból a feleségemmel börtönökben, katonai barakkokban és védett házakban éltünk, tudom, mit jelent a szabadság hiánya.

Őszintén remélem, hogy ez soha nem fog Önökkel megtörténni. Hogy velem ellentétben Önöket nem kell majd megvédeni azért, mert olyan iszlám terrorcsoportok, mint az al-Kaida, a Talibán és az Iszlám Állam, és ki tudja még mennyi muszlim egyén, meg akarja ölni. Hogy többé nem üríthetik ki a saját postaládájukat, golyóálló mellényt kell hordaniuk és rendőrök védik az ajtót, amikor kimennek a fürdőszobába. Remélem, Önök ezt megússzák.

Ugyanakkor, ha ezt megtapasztalták volna, akkor talán megértenék, miért nem maradhatok csendben – függetlenül attól, hogy mennyire ellenzik azt, amit gondolok. Nem maradhatok csendben. Beszélnem kell. Nem csak magam miatt, hanem Hollandiáért, az országunkért. Hogy használnom kell a még megmaradt egyetlen szabadságomat, a szólásszabadságot. Az iszlám és a terrorizmus ellen. Az iszlám országokból történő bevándorlás ellen. Az ellen a hatalmas probléma ellen, amit a marokkóiak jelentenek Hollandiának. Nem maradhatok csendben ezzel kapcsolatban, fel kell szólalnom. Ez kötelességem, beszélnem kell róla, figyelmeztetnem kell rá és megoldást kell találnom.

Ahhoz, hogy ezt tehessem, fel kellett adnom a szabadságomat, de folytatni fogom. Mindig. Csak úgy tudnak megállítani, ha megölnek.

Itt állok önök előtt egymagam. De nem vagyok egyedül. Az én hangom sok ember hangja. 2012-ben közel 1 millió ember szavazott rám. És jövő év március 15-én még többen fognak!

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint 2 millióan fognak ránk szavazni. Tisztelt bíróság, önök ismerik ezeket az embereket. Minden nap találkoznak velük. Ötből egy holland állampolgár ma a Szabadságpártra szavazna. Lehet, hogy ez az ember az önök sofőrje, kertésze, doktora, könyvelőjének barátnője, a szüleik gyógytornásza és ápolója, vagy a szomszéd pék. Ők hétköznapi hollandok. Emberek, akikre nagyon büszke vagyok.

Ők azért választottak meg, hogy felszólaljak értük. Én vagyok a szóvivőjük. Én képviselem őket. Kimondom, amit gondolnak. Értük beszélek. És mindezt határozottan és szenvedélyesen teszem. Minden nap, így ma is, itt.

Tehát ne felejtsék el, hogy ha engem elítélnek, akkor nem csupán egy ember felett hoznak ítéletet, hanem hollandok milliói felett. Több millió ember felett hoznak ítéletet. Azok felett, akik egyetértenek velem. Akik nem fogják érteni az ítéletet. Akik vissza akarják kapni az országukat és elegük van abból, hogy senki sem hallgatja meg őket, és akik nagy becsben tartják a véleménynyilvánítás szabadságát.

Tisztelt Bíróság! Önök Hollandia jövője fölött hoznak ítéletet. És elmondom Önöknek, ha engem elítélnek, azzal Hollandia felét is elítélik. Sok holland fogja elveszíteni a jogrendbe vetett bizalmát.

Természetesen ennek az abszurd pernek meg sem kellett volna történnie, mivel ez egy politikai per. Mégpedig azért, mert a politikai jellegű témákat a parlamentben kellene megvitatni, nem pedig a bíróságon. Azért is egy politikai per, mert más politikusokat – főleg kormánypárti politikusokat -, akik felszólaltak a marokkóiak ellen, nem perelték be. Politikai per, mivel a bíróságot egy politikai kérdésben használják fel egy ellenzéki vezető ellen, akit nem tudnak legyőzni a parlamentben.

Ez a per bűzlik. Egy ilyen per Törökországban vagy Iránban lenne megfelelő, ahol szintén bíróság elé rángatják az ellenzéket. Ez a per egy paródia, szégyen Hollandia számára, a jogrendünk megcsúfolása.

Ráadásul ez egy tisztességtelen per, mivel korábban egyikőjük – van Rens asszony – negatív véleményének adott hangot a pártom politikájával és az előző Wilders per sikeres kimenetelével kapcsolatban. Most ő fog ítéletet mondani felettem!

Mivel érdemeltem ki ezt a paródiát? Egy piacon kevesebb marokkóiról beszéltem, és kérdést tettem fel a Szabadságpárt tagjainak egy kampányrendezvény során. Mindezt azért tisztelt bíróság, mert hatalmas probléma van a marokkóiakkal ebben az országban. És senki sem mer beszélni erről vagy szigorú intézkedéseket foganatosítani ez ellen. Éveken keresztül csupán az én pártrom beszélt minderről.

Csak nézzük meg az elmúlt pár hetet: Groningenben marokkói szerencsevadászok fosztogatnak, kihasználják a menekültrendszerünket és a marokkói fiatalok Maassluisban, Ede-ben és Almere-ban teljes külvárosi körzeteket terrorizálnak. Több ezer hasonló példát tudnék mondani – gyakorlatilag Hollandiában mindenki tud ezekről vagy van személyes tapasztalata a bűnöző marokkóiak által okozott zaklatásokról. Ha önök nem tudnak erről, akkor egy elefántcsonttoronyban élnek.

Ha többé nem tudunk őszintén beszélni a Hollandiában jelen levő problémákról; ha többé nem lehet azt a szót használni, hogy “idegen”; ha hirtelen rasszisták leszünk amiatt, mert azt szeretnénk, hogy Fekete Péter fekete maradjon; ha bíróság elé rángatnak és megbüntetnek azért, mert kevesebb marokkóit akarunk; ha kiárusítjuk az oly nehezen megszerzett véleményszabadságunkat; ha a bíróságokat arra használjuk, hogy elhallgattassuk az ellenzéki politikusokat, akik félő, hogy miniszerelnökök lehetnek, akkor ez a gyönyörű ország pusztulásra van ítélve. Ez elfogadhatatlan, mivel hollandok vagyunk és ez a mi országunk.

És még egyszer felteszem a kérdést: mit csináltam rosszul? Hogyan igazolható az a tény, hogy vádlottként úgy kell itt állnom, mintha egy bankot raboltam volna ki, vagy megöltem volna valakit.

Egy piacon a marokkóiakról beszéltem és egy választási találkozón feltettem egy kérdést. Bárkinek, akinek a legcsekélyebb megértése van a politikáról tudja, hogy a politikai jellegű választási beszédek tele vannak szlogenekkel, egysorosokkal és a retorikai szabályok maximális kihasználásával. Ez a munkánk. Így működik a politika.

A választási esték választási esték, szónoklatokkal és politikai beszédekkel, nem pedig egyetemi előadások, ahol minden bekezdést 15 percig lehet tüzetesen vizsgálni, hat nézőpontból. Egyszerűen őrület, hogy az ügyészség most mindezt ellenem használja, mintha egy focistát hibáztatnának azért, mert berúg egy mesterhármast.

Loosduinen gyönyörű piacán a következőt mondtam: “ha lehetséges kevesebb marokkói.” Megjegyezném, hogy mindezt az után tettem, hogy egy marokkói hölgy odajött hozzám és azt mondta, hogy a Szabadságpártra fog szavazni, mivel elege van azokból a kellemetlenségekből, amiket a marokkói fiatalok okoznak.

És a választási estén megkérdeztem a Szabadságpárt közönségét: “Több vagy kevesebb EU-t akarnak?”, és nem magyaráztam el részletesen, hogy miért akarnának kevesebb EU-t. Vagyis azt, hogy visszanyerjük a függetlenségünket és a valutánk, törvényeink és határaink feletti kontrollt. Ezt nem tettem.

Ezután megkérdeztem a jelenlevőket: “Több vagy kevesebb Munkáspártot akarnak?” Ismételten nem magyaráztam el részletesen, hogy a válasznak miért annak kellene lennie, hogy kevesebbet. Vagyis, hogy ők a legnagyobb kulturális relativisták, szándékosan vakok és gyáva iszlámdédelgetők a parlamentben. Ezt nem mondtam ki.

Végül pedig ezt kérdeztem: “Több vagy kevesebb marokkóit szeretnének?”, és ismételten nem magyaráztam el részletesen, hogy a válasz miért az, hogy kevesebbet. Vagyis, hogy Hollandiában a marokkói állampolgársággal rendelkezők felülreprezentáltak a bűnözésben, a segélyektől való függésben és a terrorban. És, hogy ezt [hogy kevesebben legyenek] úgy akarjuk megvalósítani, hogy ki akarjuk utasítani a bűnöző marokkóiakat, miután megfosztottuk őket a holland állampolgárságuktól, szigorúbb bevándorlási politikát akarunk bevezetni és támogatni akarjuk az önkéntes visszatérés politikáját. Ezek a célok a pártom megalakulása óta ott szerepelnek a választási programunkban.

Több interjúban is beszéltem erről a közszolgálati televízióban, még azelőtt a bizonyos választási este előtt, sőt azután is, hogy feltettem azt a bizonyos kérdést. Az hogy az ügyészség mindezt nem veszi figyelembe, a szélsőséges rosszindulatáról és hamisságáról tanúskodik.

Nem találok rá más szavakat, mint azt, hogy néhány politikus tettei undorítóak, köztük annak az embernek a tettei, aki még pár hónapig miniszterelnöknek nevezheti magát. Ezeknek a politikusoknak és főleg a miniszterelnöknek a megnyilvánulásai az említett választási est után valódi üldöztetésnek számítanak. A kormány egy olyan légkört teremtett, aminek egy per lett a következménye.

Rutte miniszterelnök még olyat is mondott kisgyerekeknek, hogy el akarom őket űzni, majd megnyugtatta őket azzal, hogy mindez nem fog megtörténni. Mintha bármi ilyet mondtam volna. Szinte lehetetlen ennél aljasabb és félrevezetőbb módon viselkedni.

Az igazságügyi minisztert is meg kell említeni, aki az Ügyészség vezetője. Ő a szavaimat undorítónak nevezte és felszólított arra, hogy vonjam vissza. És nem kell ahhoz Eisteinnek lenni, hogy megjósoljuk mit fog tenni az Ügyészség, hogy eleget tegyen az Igazságügyi miniszter követelésének.

A belügyminiszter és a miniszterelnök helyettes – mindketten a Munkáspártból – szintén hasonlóan fejezték ki magukat. Röviden a kormány nem hagyott más választást az Ügyészség számára, minthogy bepereljen engem. Ezért van most ez a per, vagyis az igazságügyi hivatalnokok nem egy független Ügyészség képviselői, hanem a kormány cinkosai.

Tisztelt Elnök! Az elit az ellenem benyújtott panaszok összegyűjtésében is segédkezett. Előre kiállított formanyomtatványokkal, melyeket a rendőrség vitt el a mecsetekbe. Azt is meg kell jegyezni, hogy néha maguk a rendőrök mondták azt, hogy azon a véleményen vannak, hogy az állításaim megengedhetetlenek.

Az egyik mintából kiderül, hogy a panaszok megtévesztés, megfélemlítés és befolyásolás hatására jöttek létre. Az emberek azt hitték, hogy szavazni fognak, még csak nem is tudták a nevemet, nem tudták, mit írnak alá, vagy kijelentették, hogy nem érzik úgy, hogy diszkrimináltam volna őket.

Valaki azt is mondta, hogy az As Soenah mecsetben, a pénteki ima után 1200 panaszt nyújtottak be ellenem, mert azt hitték, hogy választáson vannak. Parádék voltak, a nijmegeni polgármester és tanácsnok vezetésével, ahol a CDA polgármester Bruls végül kinyilváníthatta mély gyűlöletét a PVV iránt. A rendőrség extra nyitvatartási időt kínált, ahol kávét és teát szolgáltak fel. Éneklő és táncoló marokkóiak kísértek egy valódi umpapa együttest a rendőrség előtt. Egy nagy parti volt az egész.

Közben két reprezentatív közvélemény-kutatás – az egyiket a PVV a másikat a De Volkskrant készítette – megmutatta, hogy a kormány és a média elittel szemben a hollandok 43 százaléka – körülbelül 7 millió ember – egyetért velem. Kevesebb marokkóit akarnak. Elég sok munkájuk lesz, ha mind a 7 millió embert be akarják majd perelni.

Az emberek nem fogják megérteni, hogy más politikusokat – főleg a kormánypártiakat – és civil szolgákat, akik a marokkóiakról és törökökről beszéltek, miért hagyja békén és miért nem állítja bíróság elé az Ügyészség.

Politikusokat, mint a Munkáspárt vezetőjét, Samsont, aki azt mondta, hogy a marokkói fiataloknak monopóliumuk van az etnikai zavargásokat illetően.

Vagy Spekman, a munkáspárt elnöke, aki azt mondta, hogy meg kell szégyeníteni a marokkóiakat.

Vagy a munkáspárti tanácsnok Oudkerk, aki kibaszott marokkóiakról beszélt.

Vagy Rutte miniszterelnök, aki azt mondta, hogy a törököknek el kellene tűnniük.

És mi a helyzet Joop van Riessen rendőrfőnökkel, aki a televízióban azt mondta rólam, szó szerint idézem: “Alapvetően az ember késztetést érez arra, hogy a következőt mondja: öljék meg, szabaduljanak meg tőle most, és soha nem fog újra felbukkanni.”?

Reissen a PVV szavazóiról kijelentette: “Ezeket az embereket deportálni kellene, többé nem tartoznak ide.” A rendőrfőnök azt mondta, hogy Wilders megölése normális reakció. Elnök úr, ez gyűlölet, színtiszta gyűlölet, és nem a mi részünkről, hanem ellenünk. És az Ügyészség nem állítja bíróság elé Van Riessen-t.

Ehelyett engem perel be. És azt követeli, hogy a rasszal kapcsolatos nonszensz érvek és olyan koncepciók alapján, amik még a törvényekben sem szerepelnek, ítéljenek el. Azzal vádolnak, és gyanúsítanak, hogy egy csoportot sértegettem, faji alapon gyűlöletet szítottam és diszkrimináltam. Mennyi őrültséget hordhatnak még össze? Faj. Milyen faj?

Egy kérdést tettem fel a marokkóiakkal kapcsolatban. A marokkóiak nem egy faj. Ezt ki találta ki? Senki sem érti hogyan lettek hirtelen a marokkóiak egy rassz. Ez teljes képtelenség. Egyetlen nemzet sem egy rassz. A belgák nem egy faj. Az amerikaiak nem egy faj. Álljanak le ezzel a képtelenséggel. Az Ügyésznek mondom: nem vagyok rasszista, és a szavazóim sem azok! Hogy merészeli ezt sugalmazni? Tévesen rasszistának rágalmazni több millió embert.

Ahogy már említettem, a hollandok 43 százaléka akar kevesebb marokkóit. Ők nem rasszisták. Álljanak le ezeknek az embereknek a sértegetésével. Ők minden nap tapasztalják azt a hatalmas problémát, amit a marokkóiak jelentenek ennek az országnak. Joguk van egy olyan politikushoz, aki nem fél beszélni a marokkói problémáról. Azonban bennünket nem érdekel, hogy valaki fekete, sárga, vörös, zöld vagy lila.

A következőt mondom önöknek: ha önök rasszizmus vádjával elítélnek valakit, aki nem rasszista, akkor aláássák a joguralmat, ami ettől összeomlik. Ezt senki sem fogja megérteni ebben az országban.

Az Ügyész azt a homályos fogalmat is használja, hogy “intolerancia”. Egy újabb idiotizmus. Az intolerancia szubjektív fogalma meg sem jelenik a jogban. És mi számít intoleranciának? Önök fogják ezt meghatározni?

Ez nem az önök dolga. Sem a Legfelsőbb Bíróságé, sem pedig az Európai Unió Bíróságáé. A törvényeknek kell meghatározni azt, hogy mi büntetendő. Hogy mindenki számára, egyértelműen és világosan  mi büntetendő és mi nem a törvények által, azt az emberek által megválasztott képviselők határozzák meg.

Ez nem a bíróság dolga. Önök nem tehetik ezt meg, főleg nem olyan szubjektív fogalmak alapján, amelyeket mindenki máshogy értelmez, és amiket az elit könnyen fel tud használni arra, hogy betiltsa az ellenzék azon véleményét amivel nem ért egyet. Azt javaslom önöknek, hogy ezt ne kezdjék el.

Az őseink harcoltak a szabadságért és a demokráciáért. Szenvedtek, sokan az életüket adták. Ezeknek a hősöknek köszönhetjük a szabadságainkat és a jogrendünket. Azonban a legfontosabb szabadságunk, a demokráciánk sarokköve a szólásszabadság. Annak szabadsága, hogy eldönthetjük, mit gondoljunk és kimondjuk azt, amit gondolunk. Ha elveszítjük ezt a szabadságot, akkor mindent el fogunk veszíteni. Így Hollandia meg fog szűnni és haszontalanná válik azok erőfeszítése, akik szenvedtek és harcoltak értünk. A függetlenségünkért harcolóktól a II. világháborús ellenálló hősökig mindenki erőfeszítése hasztalanná válik. Azt kérem önöktől, hogy kövessék ezt a hagyományt. Álljanak ki a véleménynyilvánítás szabadsága mellett.

Azzal, hogy el akar ítéltetni, az Ügyészség, az elit cinkosaként, a kormány bábujaként azt kéri, hogy hallgattassanak el egy ellenzéki vezetőt. Ezzel együtt több millió hollandot is. Elmondom, hogy a marokkóiak problémája így nem fog megoldódni, épp ellenkezőleg, növekedni fog. Az emberek el fognak hallgatni és kevesebbet fognak beszélni, mivel félni fognak attól, hogy rasszistának nevezik őket, és attól fognak félni, hogy őket is elítélik. Ha engem elítélnek, akkor mindenki, aki mond valamit a marokkóiakról attól fog félni, nehogy rasszistának nevezzék.

Elnök Úr, Tisztelt Bíróság, befejezem.

Egy az egész világra kiterjedő mozgalom van születőben, amely véget vet az elit és az elit alá rendelt média politikailag korrekt doktrínáinak.

Ezt bizonyította a Brexit.

Ezt bizonyította az amerikai elnökválasztás.

Ezt fogja bizonyítani Ausztria és Olaszország.

A következő évben pedig Franciaország, Németország, és Hollandia.

Úgy néz ki, hogy a dolgok folyása ellenkező irányt vesz. A polgárok többé nem tolerálják az eddigieket. És elárulom önöknek, hogy az elit harcát a nép ellen a nép fogja megnyerni. Ezt itt sem lesznek képesek megállítani, csak gyorsítani. Győzni fogunk, a holland nép győzni fog, és emlékezni fogunk arra, hogy ki állt a történelem jó oldalán.

A józan ész győzedelmeskedni fog a politikailag korrekt arrogancia felett. Mivel nyugaton mindenhol ugyanannak a jelenségnek vagyunk tanúi.

A szabadság hangját nem lehet bebörtönözni, úgy szól, mint a harang. Mindenhol, egyre több ember mondja ki, amit gondol. Nem akarják elveszíteni a földjüket, a szabadságukat. Olyan politikusokat követelnek, akik komolyan veszik őket, akik hallgatnak rájuk, akik értük szólalnak fel. Ez egy valódi demokratikus felkelés. A változás szeleit és a megújító széllökéseket látjuk mindenhol. Itt is, Hollandiában.

És ahogy már mondtam:
Több millió hollandot képviselve állok itt.

Nem csak magamért beszélek.

Az én hangom sokak hangja.

Ezért kérem, nem csak magamért, hanem mindezen hollandok nevében: Hozzanak felmentő ítéletet! Mentsenek fel bennünket!


Videó angolul:

Forrás: Gatestone Institute

Print Friendly

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=8173

Bejegyzés: on 2016. nov. 28.. A bejegyzés kategóriái: Geert Wilders, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Keresés az archívumban

Keresés dátum alapján
Kategória kiválasztása
Keresés a Google-n

Képgaléria

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes