Iszlám háborús megtévesztés: a “palesztin” nép fikciója | Robert Spencer

A palesztinokat propagandafegyverként találták ki Izrael ellen. 1948-ban az éppen megszülető Izrael legyőzte az egyiptomi, iraki,szíriai, transzjordániai, libanoni, szaúdi és jemeni erőket. Ezek az államok végleg el akarták törölni Izraelt. A dzsihád Izrael ellen folytatódott, azonban Izrael kitartott, és 1967-ben, a hatnapos háborúban ismét legyőzte Egyiptomot, Irakot, Jordániát és Libanont. Szíriát és Egyiptomot pedig 1973-ban, a Jomkippuri háborúban harmadszorra is legyőzte. A hatalmas túlerővel szembeni háborúkat megnyerve Izrael elnyerte a szabad világ elismerését.

Mindez Mohamed azon kinyilatkoztatásának, hogy „A háború megtévesztés”, az iszlám történelem legnagyobb mértékű és legvakmerőbb alkalmazásához vezetett. Azért, hogy lerombolják azt a benyomást, miszerint a kis zsidó állam legyőzte a hatalmas muszlim-arab ellenséget, a szovjet KGB (Állambiztonsági Bizottság) kitalálta a még kisebb palesztin népet, akiket a jól olajozott, könyörtelen izraeli háborús gépezet fenyeget.

Kr. u. 134-ben a rómaiak a Bar Kohba felkelés után elüldözték Júdeából a zsidókat, és új nevet adtak a területnek: Palesztina. A rómaiak ezt a nevet a Bibliából vették. Az izraeliták ősi ellenségének, a filiszteusoknak volt a neve. A palesztin terminus nem egy népre vagy egy etnikumra utalt, csupán egy területre. Azonban az 1960-as években, a KGB és Jasszer Arafat – aki egyébként a jeruzsálemi főmuftinak, a második világháborúban a nácikkal kollaboráló Hadzs Amin al-Husszeininek volt az unokaöccse – együtt alkották meg ezt az állítólag elnyomott népet, és „felszabadításuk” eszközét, a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ).

Ion Mihai Pacepa, aki a hidegháborús korszak kommunista Romániájában az ország kémszervezetének vezérigazgatójaként szolgált, később felfedte, mi történt:

„A PFSZ-t a KGB álmodta meg, amely előszeretettel hozott létre ‘felszabadító’ szervezeteket. Ott volt a Bolíviai Nemzeti Felszabadító hadsereg, amelyet 1964-ben a KGB hozott létre Ernesto ‘Che’ Guevara segítségével, és a KGB műve a Palesztinai Demokratikus Felszabadítási Front is, számos bombatámadás elkövetője. 1964-ben a KGB által gondosan összeválogatott 422 palesztin képviselőből álló első PFSZ Tanács jóváhagyta a palesztin nemzeti chartát – amelyet Moszkvában dolgoztak ki. A palesztin nemzeti szerződés és a palesztin alkotmány is Moszkvában született, Ahmad Shukeiri, a KGB befolyása alatt álló ügynök segítségével, aki az első PFSZ elnök lett.”

Ahhoz, hogy Arafat vezethesse a PFSZ-t, neki magának is palesztinná kellett válnia.

Pacepa ezt így magyarázta:

„Arafat az egyiptomi burzsoázia tagja volt, aki a KGB külföldi hírszerzése hatására vált elkötelezett marxistává. A KGB a Moszkva keleti részén levő, Balashikha nevű, különleges műveletekre szakosító iskolájában képezte ki, és a 60’-as évek közepében úgy döntött, hogy a PFSZ leendő vezetőjét neveli ki belőle. A KGB először Arafat hivatalos, kairói születési okmányait semmisítette meg és fiktív dokumentumokkal helyettesítette, azt állítva, hogy Jeruzsálemben született, így palesztinai származású.”

Lehet, hogy Arafat marxista is volt – legalábbis kezdetben minden bizonnyal, de ő és szovjet kiképzői bőven alkalmazták az iszlám antiszemitizmust. Jurij Andropov, a KGB vezetője megjegyezte:

„Az iszlám világ egy előkészítő petri-csésze, amelyben az Amerika-gyűlöletnek – a marxista leninista gondolkodásmód baktériumából kitenyésztett – virulens törzsét nevelhetjük ki. Az iszlám antiszemitizmus gyökerei mélyek… Nekünk csupán ismételgetnünk kell témáinkat: hogy az Egyesült Államok és Izrael ‘fasiszta, imperialista-cionista államok’, amelyeket gazdag zsidók finanszíroznak. Az iszlám rögeszmésen törekszik annak megakadályozására,hogy a „hitetlenek” elfoglalják a területeit, és igen fogékony lenne a mi jellemzésünkre, miszerint az Egyesült Államok Kongresszusa nem más, mint egy telhetetlen cionista szervezet, amelynek célja cionista gyarmattá változtatni a világot.”

A PFSZ végrehajtó bizottságának tagja, Zahir Muhsein egy 1977-es, a holland Trouw újságnak adott interjúban részletesebben elmagyarázta a stratégiát:

„A palesztin nép nem létezik. Egy palesztin állam létrehozása csak eszköz arra, hogy folytassuk harcunkat Izrael állama ellen, az arab egységünkért. A valóságban ma nincs különbség a jordánok, a palesztinok, a szíriaiak és a libanoniak között. Csupán politikai és taktikai okokból beszélünk ma egy palesztin nép létezéséről, mivel az arab nemzeti érdekek azt követelik, hogy egy különálló ’palesztin népet’ állítsunk fel a cionizmus ellen. Taktikai okokból Jordánia, amely egy szuverén állam, jól meghatározott határokkal, nem formálhat jogot Haifára és Jaffára, míg palesztinként kétségtelenül követelhetem Haifát, Jaffát, Beer-Shevát és Jeruzsálemet. Azonban, amikor visszaszereztük jogunkat egész Palesztinához, egy percet sem fogunk várni, hogy egyesítsük Palesztinát és Jordániát.”

Miután a palesztin népet létrehozták, a béke iránti vágyukat is könnyen el lehetett hitetni. Nicolae Ceausescu román diktátor tanította meg Arafatot arra, hogyan manipulálja a Nyugatot. Pacepa így emlékezett vissza:

„1978 márciusában titokban Bukarestbe vittem Arafatot, hogy megkapja az utolsó eligazításokat arról, hogyan viselkedjen Washingtonban. Egyszerűen folyamatosan úgy kell tenned, mintha szakítani szándékoznál a terrorizmussal és hajlandó lennél elismerni Izraelt. Újra meg újra meg újra’ – magyarázta neki Ceausescu. … Ceausescut eufóriával töltötte el az a kilátás, hogy ő és Arafat képes lehet leakasztani egy-egy Nobel-békedíjat olajág-színjátékukkal. … Ceausecunak nem sikerült megkapnia a Nobel-békedíját, de Arafat 1994-ben megkapta az övét. Mindezt azért, mert tökéletesen végigjátszotta azt a szerepet, amit ráosztottak. A terrorista PFSZ-t egy ’száműzetésben levő kormánnyá’ (Palesztin Hatóság) változtatta át, folyamatosan úgy téve, mintha gátat akarna szabni a palesztin terrorizmusnak, miközben hagyta, hogy az zavartalanul folytatódjon. Két évvel az oslói megállapodás aláírását követően, a palesztin terroristák által meggyilkolt izraeliek száma 73%-al növekedett.”

Ez a stratégia továbbra is gyönyörűen működött az Egyesült Államok által közvetített egymást követő „békefolyamatokon” keresztül, az 1978-as Camp David-i egyezménytől kezdve Barack Obama elnökségéig, és azon túl,és ennek a végét nem lehet látni.

A nyugati hatóságok soha nem tűnődtek el azon, hogy az Izrael és a „palesztinok” – akiknek a történelmi létezését most már mindenki természetesnek veszi – közötti béke megteremtésére tett rengeteg próbálkozás miért hiúsult meg egytől egyig. A válasz természetesen az iszlámnak a dzsihádról szólótanításában rejlik. Üzd ki őket onnan, ahonnan téged kiűztek (Korán 2:191) egy olyan parancs, amely nem tartalmaz semmilyen megbocsájtást és nem is fogadja el azt.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=9022

Bejegyzés: on 2018. dec. 11.. A bejegyzés kategóriái: Izraeli-palesztin konfliktus, Legfrissebb, Robert Spencer. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes