FÉLELEMBEN ÉLÜNK! – német nő segélykiáltása

Egy ismeretlen német asszony, aki a muszlim migráció által leginkább sújtott Észak-Rajna-Vesztfáliában, Bottropban él, készített egy magánvideót. Észak-Rajna-Vesztfáliát (NRW) ma már köznyelven csak “Kalifátus”-nak csúfolják Németországban. A hölgy tiltakozó megmozdulásra szólítja fel a Bottropban élőket, mert ő, mint ember és mint nő, retteg. Retteg kimenni az utcára, elege van a kényszerből, hogy eddigi megszokott életét fel kellett adnia, amivel nincs egyedül, hiszen nők tömegei éreznek így nap mint nap.

Hello, üdvözlök mindenkit!

Tegnap posztoltam egy videót a barátaimnak. Ők megkértek arra, hogy mindezt osszam meg a nyilvánosság számára is.

Biztosan van elképzelésetek arról, hogy miért fordulok hozzátok. A lényeg: nem tudom tovább kezelni ezt a félelmet és biztos vagyok benne, hogy ti is így vagytok ezzel. Félelemben élek. Egy idegroncs vagyok, amikor meghallom a híreket. Nőket késelnek meg. A férfiakat és tinédzsereket megverik, és minden egyre rosszabb. El akarják velünk hitetni, hogy minden így normális, ahogy van; és a dolgok mindig is így mentek.

De ez nem igaz, és torkig vagyok már ezzel. Elegem van. Torkig vagyok azzal, hogy nem mondhatom ki, hogy mi folyik az országomban.

Aggódom. Ha elindulok valahova, azon gondolkodom, hogy mehetek-e arrafelé. Minden nálam van? Nálam van a paprika-spray? Talán már egy kést is magammal kellene vinnem? És így tovább.

Nem akarom, hogy megkéseljenek, lemészároljanak vagy megerőszakoljanak. Talán néhányan azt gondoljátok rólam, hogy „ez egy öreg spiné, úgyse nyúlna hozzá senk”… De nem erről van szó, nem ez a lényeg!

Úgy gondolom, az kellene, hogy mi nők úgy élhessünk itt, mint azelőtt. Az úgynevezett „válság” előtt.

Most nem arról beszélek, hogy hova kerül a pénzünk, mi történik vele, és az állampolgáraink miért nem kapnak belőle semmit. Ezt már úgyis ismeritek töviről-hegyire. Hanem miattatok aggódom:

Tüntetést tervezek Bottropban és szükség van a támogatásotokra: kérlek, tudassátok, hogy akarjátok-e, érdemes-e, eljönnétek-e! Legalább 100 lájkot szeretnék és hogy azt mondjátok: „Igen, ott leszek, gyerünk, csináld tovább”. Ez az utolsó esélyünk!

Ez nem ilyen „világvége” prédikáció akar lenni vagy ilyesmi, de ne mondjátok nekem, hogy az országban levő helyzet nem változtatott meg benneteket is. Veletek is megtörténik, hogy amikor a fiatok kimegy este, megkérdezitek tőle, hogy kivel megy?

„Hova mész? Kivel mész? Mikor jössz haza?” Hogy egy csomó sms-t küldesz, vagy ma már nem így nevezik, hanem üzeneteknek: „Hol vagy? Biztonságban megérkeztél?” És ezt mikor beszéled meg otthon? Ezt a problémánkat? Milyen hatása lesz ennek a fiainkra, a férfijainkra?

Sok posztban kérdezik: „Hol vannak a férfiak?” A férfiaknak ugyanolyannak kellene lennie [mint a muzulmánoknak]?! Ők is kezdjenek el késelni, támadni és erőszakolni?? Talán ezt akarjátok? Mi magunk vesszük el a férfiak férfiasságát ezzel a hibás hozzáállással és hibás üzenettel feléjük, hogy „hol vannak a férfijaink” … Pont ezzel vesszük el a teljes férfiasságukat. A saját férfiainkat becsméreljük ezzel.

Megőrültetek?! Ez nem lehet igaz. Egyre jobban visszavonulunk, mert azt diktálják nekünk felülről, hogy „minden szuper, mindent kézben tartunk.” Lószart se tartunk kézben! Nézzétek már meg mi történik.

Ma például Essenben üzletemberek panaszkodtak, hogy egy bizonyos ügyfélkör ólálkodik a boltjuk környékén. Gyanítható, hogy drogárusok. És mit mond a rendőrség? Azt, hogy nem tudnak semmit róla. És ezzel az ügy lezárva.

Ezek az üzletemberek termelik az adót az országnak, amit beszednek. A politikusok meg elköltik ezt a pénz, csak nem tudom mire? A nagy szarra, közben meg a polgáraink nem kapnak semmit. És ez ellen nem tehetek semmit – így mennek a dolgok.

De tudom, hogy itt Németországban hatalommegosztás van. Ami azt jelenti, hogy mi szavazunk, a politikusok pedig ígéretet tesznek arra, hogy megvédenek bennünket. Ezt azonban többé már nem látom, ebből semmi sem maradt.

Titeket pedig még egyszer kérlek szépen, meghívlak titeket, kérlek benneteket, ha már ti is gondoltatok erre, most itt a lehetőség, hogy hangosak legyünk. Nem erőszakosan, azt elutasítom, de hallatnunk kell a hangunkat. Mivel ehhez jogunk van, ez a mi országunk, a mi szabadságaink, de egyre jobban meghátrálunk. Nem látjátok ezt?! Otthon ültök és bosszankodtok, rossz a kedvetek. És gondolkoztok, hogy „elmenjek-e oda vagy ne?”

Nőként be vagyunk zárva. Azt mondják nekünk, hogy többé ne menjünk kocogni,

mert azt bizonyos emberek „félreérthetik”. Meg vagyunk őrülve? Mindenbe belenyugszunk és csak nyelünk, nyelünk?!

Ismét csak azt tudom kérni, hogy ha ebből valami megérintett titeket, ha valamit kiváltottam bennetek, akkor kérlek, tudassátok velem. Megtervezem, de csak akkor, ha nem csupán 10 vagy 20 ember fog eljönni. Az nem éri meg. Ahhoz mindez túl nagy erőfeszítést igényelne, ezt meg is kell szervezni. Meghívlak titeket. Mindez a Ruhr-vidéken lesz, Bottropban. Mához képest 4 hét múlva tervezem a tüntetést. Várom a kommenteket és remélem, találkozunk majd, és sikerült valamit felébresztenem bennetek. Kérem, jöjjünk össze az utcán és hallassuk a hangunkat hangosan. Az erőszak ellen, ami itt folyik. Ez már nem normális. Ki akarok menni az utcára és tiltakozni az erőszak és a késelések, a félelem ellen, ami itt van mindannyiunkban és ami megváltoztat minket. Ez a félelem megváltoztat bennünket. Nincsenek szavaim erre. Emberek, remélem, találkozunk hamarosan.



HND: Félelemben élünk! – egy német nő segélykiáltása |Polgár Portál
“Fé­le­lem­ben élek. Egy ideg­roncs va­gyok” – meg­rázó val­lo­mást tett egy német nő | Ripost, 2018. 02. 25.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=9561

Bejegyzés: on 2019. jan. 6.. A bejegyzés kategóriái: Iszlamizáció, Legfrissebb, Németország. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes