Az iszlám 14 évszázadnyi véres történelme 15 percben | Brigitte Gabriell

Most
az iszlám 1400 évnyi történelmét össze fogom sűríteni 5 percbe, olyan
izgalmasan, ahogy csak tudom. Amikor kislány voltam, utáltam a történelmet. Ilyen
idősen már értékelem a történelmet. Ma már értem, miért mondják, hogy „akik nem
tanulnak a történelemből, arra ítéltetnek, hogy megismételjék azt”.

Hogy
megérthessétek, hogy a nyugati civilizáció miért annyira különböző az iszlám
világtól, ahhoz meg kell értenetek az iszlám történelmét.

Amikor
a 600-as évek elején Mohamed próféta állítólag kihirdette Gábriel angyal
kinyilatkoztatását, hogy ő lesz az utolsó próféta, elkezdett prédikálni saját
városában, Mekkában. Megpróbált barátokat és követőket toborozni, hogy képes
legyen terjeszteni vallását. 12 éven át próbálkozott ezzel, de elbukott. 12 év
alatt csak a közvetlen családját és barátait tudta maga köré gyűjteni. Ezért
úgy határozott, hogy „ha elmegyek Medinába” – amely Arábia üzleti központja
volt, ahol a zsidók éltek –, „és nekik hirdetem a vallásomat, ők pedig elfogadnak
engem, akkor a saját embereim fel fognak nézni rám és ők is el fognak fogadni.”

Úgyhogy
Mohamed próféta elkezdett sok mindent kölcsönözni az Ótestamentumból, hogy
vallását elfogadhatóbbá tegye a zsidók számára. Hogy nagyon hasonlóvá tegye
azt. Ezért lehet olyan sok hasonlóságot találni a judaizmus és az iszlám
között.

Például:
a zsidók és a muszlimok sem esznek sertéshúst. A zsidók és a muszlimok is naponta
többször imádkoznak. A zsidók jom kippurkor böjtölnek, a muszlimok pedig
ramadánkor. Ez az oka annak, hogy sok jó írást lehet találni a Korán elején, ahol
Mohamed próféta mindenféle jót mondott a „könyv népeiről”.

Fogta az üzenetét, és elment Medinába, hogy megpróbáljon zsidókat toborozni. Ott beszélt a „könyv népeiről”, és arról, hogy mennyire hasonló a két vallás. Amikor a zsidók nem fogadták el őt utolsó prófétaként és nem követték, akkor ellenük fordult és elkezdte gyilkolni őket, elkezdte elűzni őket. Az iszlám ekkor vált az első 12 évének spirituális mozgalmából egy vallásnak álcázott politikai mozgalommá. Tehát mindez a hidzsra után történt, amikor Mohamed elment Medinába és a zsidók nem fogadták el őt. Ekkor katonává, harcossá vált, és háborút hirdetett a zsidók ellen, majd elkezdte elűzni őket. A keresztények és a zsidók dimmikké, azaz másodrangú állampolgárokká váltak. Csak akkor kapták meg a jogot az életben maradáshoz – hogy ne öljék meg őket -, ha kifizették a dzsizját, a „védelmi” adót. Tehát választás elé állították őket: „térj át az iszlámra vagy fizesd a dzsizját, a ‘védelmi’ adót, és élj dimmiként az iszlám nemzetben”. A keresztények nem harangozhattak templomaikban, a zsidók nem fújhatták meg a sófár kürtöt, nem imádkozhattak nyilvánosan. A keresztények és zsidók nem gyűlhettek össze és nem építhettek új templomokat. És az a mód, ahogy a dzsizját, a „védelmi” adót kifizették, egy havi ceremónia volt, amikor a zsidóknak a belvárosba kellett menniük, le kellett térdelniük, és a természetbeni adót átadniuk a mullahnak, aki átvette a javakat, mint a ‘védelem” ellenértékét. Sok területen a zsidóknak és a keresztényeknek nyakláncot kellett viselniük, mert ezzel igazolták, hogy már kifizették a dzsizját, a „védelmi” adót.

A zsidókat tisztátalannak (nadszisz) tekintik az iszlámban. Nadzsisz a testfolyadék, a szemét, a kutya. A nadzsisz valami mocskosat jelent.

Szóval
a keresztényeket és a zsidókat másodrangú állampolgárokként kezelték. És ahogy
az iszlám tovább növekedett, egyre több ember lett dimmi, azaz másodosztályú
állampolgár. A zsidóknak és a keresztényeknek beazonosítható ruhát kellett hordaniuk.
A sárga csillag viselése, amiről sok ember azt hiszi, hogy a németek találták
ki, valójában egy 9. századi iszlám „találmány”. Al-Mutavakkil abbászida kalifa
találta ki, hogy a zsidók sárga csillagot viseljenek azért, hogy az utcán meg
lehessen különböztetni őket. És mivel a zsidókat nadzsisznak tekintették, ha
egy muzulmán férfi és egy zsidó az utca ugyanazon oldalán ment, akkor a
zsidónak át kellett mennie a másik oldalra, hogy a muszlim férfi el tudjon ott
menni anélkül, hogy „bemocskolná” a zsidó „tisztátalansága”. A keresztényeknek
zunart kellet viselniük – ez olyan öv volt, amit itt a legtöbb férfi is visel
most. Ez egy iszlám „találmány” volt a keresztények számára.

Az iszlám tovább nőtt, már egészen Jeruzsálemig eljutottak: meghódították Jeruzsálemet, és a keresztények már nem harangozhattak a városban. 1090-ben a pápa Rómában kérdőre vonta a keresztényeket: „Hogyan tudtok tehetetlenül ülni, és hagyni, hogy a testvéreitek így szenvedjenek a Szentföldön?! Menjetek oda és szabadítsátok fel a keresztényeket, segítsetek nekik!” Ezért indultak el a keresztes hadjáratok! A keresztesek nem azért indultak el, mert egyik reggel úgy keltek fel, hogy „megyek és megtérítek egy csomó muszlimot vagy lefejezem őket!” A keresztesek azért indultak el, hogy felszabadítsák Jeruzsálemet. És majdnem 100 évre fel is szabadították a várost, mielőtt Szaladin visszafoglalta volna. Ezután 1967-ig iszlám fennhatóság alatt maradt, amikor Izrael állam felszabadította Jeruzsálemet. Ezután keresztények, zsidók – és muszlimok – imádkozhattak egyazon ég alatt.

A
keresztesek tovább harcoltak az iszlám ellen, és 300 éven át próbálkoztak és
szenvedtek vereséget, majd az 1300-as évekre a keresztesek eltűntek, mert nem
tudták legyőzni az iszlámot.

Majd az iszlám tovább terjeszkedett: eljutottak Közép-Európáig, Kínáig és Indiáig. Meghódították Spanyolországot és a nevét Andalúziára változtatták. És ahogy törtek előre és egyre több nemzetet meghódítottak, egyre több ember fizette a dzsizját, a „védelmi” adót. És ilyen módon terjeszkedett az iszlám birodalom.

Addig mentek, amíg meg nem állították őket Bécs kapuinál szeptember 11-én (1683). Mert a 9/11 dátumát Oszama bin Láden nem csak úgy előhúzta egy kalapból. Szeptember 11-e az iszlám naptár szimbolikus dátuma. Az 1600-as évekre az iszlám a föld nagyobb területét fedte le, mint a Római Birodalom hatalma csúcspontján. Az 1600-as és 1800-as évek között Európában zajlott az ipari forradalom. Az európaiak már gyárakban gyártották a termékeket, így a termékek eladásán annyi pénzt kerestek, hogy egy erős hadsereget tudtak létrehozni a muszlimok elleni harcokhoz. Ezért tudták megállítani a muszlimokat Bécs kapuinál szeptember 11-én (1683).

Az
európaiak elkezdték visszaszorítani az iszlámot. Kiszorították Európából, és
egészen a Közel-Keletig valamint Észak-Afrikáig szorították vissza őket. 1924-ben
vége lett az iszlám birodalomnak, az iszlám kalifátusnak. Törökországban, a
szekuláris miniszterelnök Atatürk véget vetett az iszlám
birodalomnak és a nőknek szavazati jogot adott, megadta a nőknek a tanuláshoz,
a munkához, és a férj szabad megválasztásához való jogot, betiltotta a hidzsáb
viselését, a férfiaknak pedig a szakáll viselését.

A
muszlimok annyira gyűlölik Atatürköt, hogy zsidó ügynöknek tekintik. Úgy
hiszik, hogy az anyja és a vérvonala zsidó volt és ez befolyásolta Atatürköt.

Mire az iszlám birodalom, az iszlám kalifátus vagy iszlám állam véget ért 1924-ben, az iszlám kalifátus 1400 évet állt fenn. És csak kevesebb, mint 100 évvel ezelőtt ért véget. Mire az iszlám kalifátus véget ért 1924-ben, addigra az iszlám már 270 millió embert ölt meg az egész világon. 270.000.000! És akkor még nem voltak tömegpusztító fegyverek, sem pedig nukleáris fegyverek: ezen emberek mindegyikét karddal mészárolták le!

Ez
kevesebb, mint 100 éve volt. Hányan ismerték a történelemnek ezt a részét?

Mi Amerikában elmulasztottuk a gyerekeinknek megtanítani a történelmet! Mi Amerikában elmulasztottuk az embereknek megtanítani a történelmet! Akármelyik 16-18 éves középiskolás gyerekre igaz: ha a II. világháborúról kérdezed, nem tudják megmondani, mi történt akkor. Számukra ez ókori történelem. Miközben még járnak közöttünk II. világháborús veteránok. Ennyire keveset tudunk a történelemről.

Az
iszlám kalifátus 1924-ben véget ért és az emberek azt gondolták, hogy a
kalifátust már soha többé nem fogják feléleszteni, és soha nem tér vissza. De
két dolog történt a Közel-Keleten a múlt században, amely lehetővé tette a
dzsihadistáknak a kalifátus újraélesztését. Az első: az olaj felfedezése
Szaúd-Arábiában. Amit mi tudtunk csak felfedezni, de elég hülyék voltunk, hogy
megengedjük nekik, hogy kisajátítsák.

A
második: Khomeini Ajatollah hatalomra került 1979-ben. Ezzel a dzsihadistáknak
meglett a pénzük és a spirituális hátterük is, hogy berobbanjanak a világ
színpadjára.

És az emberek azt mondják, hogy „Ó a vahhábiták exportálták a saját vallásukat”. A vahhábiták neve al-Vahhábtól származik. Ők nem az iszlám egy másik szektája: ők Mohamed próféta hiteles tanításait követik, ahogy Mohamed próféta élt, és gyakorolta vallását. És ezért van, hogy sem ti, sem én, sem semmilyen hitetlen nem teheti be a lábát Mekkába, mert az ő véleményük szerint mi mocskok vagyunk. És hitetlenként senki sem léphet be oda, sem Obama elnök, sem senki más.

Igazából
az al-Kaida régebben Szaúd-Arábiát és annak sikerét arra használta fel, hogy tagokat
toborozzon, azzal példálózva, hogy Allah hogyan áldotta meg Szaúd-Arábiát annak
jutalmaként, hogy ott mennyire betartják az iszlám tanait.

Ma
pedig már az ISIS-ről beszélünk. Az ISIS nem új „találmány”. Az ISIS élesztette
újra a kalifátust, amely kevesebb, mint 100 éve ért véget. Csak éppen mi túl
tudatlanok és rosszul informáltak vagyunk, hogy megértsük, hogy az ISIS mit is
csinál, és miért sikeres!

Két
dolgot kell megérteni az iszlámmal és az iszlám háborús alapelveivel
kapcsolatban: Az első a takíjja törvénye, ami hazugságot és megtévesztést
jelent.

Ez
azt jelenti, hogy egy muszlim ráteheti a kezét a Koránra, esküt téve, hogy az
igazságot mondja, miközben tudja, hogy hazudik – de azt is tudja, hogy a Korán
ezt meg fogja bocsájtani, mert az iszlám ügyét mozdítja előre.

A
második dolog, amiről tudnotok kell, az a hudajbijjai szerződés, amely a háború
iszlám alapelve, és annak a modellje, hogyan kell átverni az ellenséget, amikor
a muszlimok kénytelenek békeszerződést aláírni az ellenséggel.

És
ez Mohamed próféta példáján alapul: Amikor Mohamed próféta Medinában élt,
rendszeresen megtámadta a mekkaiak karavánjait. Egyik nap, amikor megtámadta
őket… – mert úgy jutott hozzá a zsákmányhoz, hogy kirabolta őket és a zsákmányt
szétosztotta az emberei között. Így tudott embereket toborozni, mivel így
tudtak munka nélkül pénzt keresni.

Szóval
megtámadta a mekkai karavánokat, de amikor rájött, hogy Hudajbijjában nem tudja
legyőzni a mekkaiakat, akkor aláírt velük egy 10 évre szóló békeszerződést.

Ismerős
ez nektek?

A
10 évre szóló szerződés szerint nem fogja megtámadni őket, békében élnek velük,
és nem fog háborút indítani ellenük. Mohamed arra használta a szerződést, hogy
2 éven át fejlessze a hadseregét. Majd amikor úgy látta, hogy már eléggé erős
ahhoz, hogy megtámadja az ellenséget, amikor a legkevésbé várták – mivel ők
abban a tudatban voltak, hogy van egy élő békeszerződésük Mohameddel –, Mohamed
2 év múlva megszegte a szerződést és megtámadta őket. Mekka 24 óra alatt
elesett, mivel nem számítottak a támadásra. És ez egy háborús alapelv lett az
iszlámban.

Mondok
egy példát arra, hogyan gyakorolják ez. Ezért van az, hogy bármit is írnak alá
Iránnal, az semmit sem jelent a részükről. Szóval egy példa, arra, hogyan
valósult meg a gyakorlatban ez az elv a közelmúlt történelmében. Jasszer Arafat
nem volt iszlamista, de muszlim volt. 1993-ban Arafat aláírta Izraellel az
oslói egyezményt. Emlékeztek a sok kézfogásra a Fehér Ház kertjében? Arafat az
Izraellel kötött oslói megállapodást arra használta, hogy Izrael visszavonuljon
és területekről mondjon le, finanszíroztassa Arafat hadseregét, kiképeztesse a
rendőrségét és még fegyvert is adjanak nekik. Jasszer Arafat már 8 évvel később
megszegte az oslói egyezményt – nem vártak 10 évig -, 2000-ben meghirdette a
második intifádát, és elszabadult a pokol. Ugyanazt a megállapodást (a hudajbijjai
szerződést) használta fel, hogy legyőzze és átverje az ellenségeit. Miután
Arafat aláírta az egyezményt Izraellel, a jordániai és az egyiptomi sajtó
kérdőre vonta Arafatot: „Hogyan írhatott alá szerződést az ördöggel? Hogyan
írhatott alá szerződést a zsidókkal?”

Mire
Arafat csak ennyit mondott nekik: „Emlékezzetek Hudajbijjára!” És elég is volt
ennyit mondania! Az egész muszlim világ pontosan tudta, hogy miről is beszél
Arafat.

Viszont
nekünk itt nyugaton és a zsidóknak Izraelben fogalmunk sem volt erről. Senki
nem értette, hogy a Hudajbijja mire utal. Szóval ilyen fajta megtévesztéssel
állunk szemben.

Úgyhogy
amikor Irán aláír az USA-val egy 10 évre szóló békeszerződést, akkor hasznos
idiótákként használnak fel bennünket – hiszékeny, tudatlan emberekként. Aláírunk
egy szerződést az ördöggel, hogy Irán tovább folytathassa az ügyeit.

„Ebben
a halálos utódlási harcában, sem Amerikának, sem Izraelnek nincs helye.

Nem
kellene hazárdjátékot játszani a jövőnkkel; és a gyerekeink jövőjével. (…)  Bárcsak megígérhetném Önnek, Elie, hogy a
történelem leckéit megtanultuk!” – mondta Netanjahu.

Ezért
olyan fontos bölcsnek lenni azzal kapcsolatban, hogy ki lesz a Fehér Házban
jövőre! Ezért nagyon fontos, hogy akárkit is választunk meg jövőre, a következő
elnök jól informált legyen a radikális iszlám történelmével kapcsolatban; legyen
megértése az ellenségünkről, és arról, hogy miről szól az ISIS. Értse azt, hogy
mi az ISIS végső célja.

Mert
az emberek csodálkoznak, hogy hogyan lehet az ISIS-nek ekkora sikere.

Az
egész világról toboroznak embereket, robbanásszerűen terjeszkednek az egész
világon.

2013-ban
a Pew végzett egy kutatást az egész világon. Meginterjúvolták az iszlám
országokban élő muszlimokat.

Két
kérdést tettek fel:

1.
Szeretné, ha az országa törvénye a saría lenne?

2.
Szívesen látna-e egy iszlám kalifátust? – ne felejtsük el, hogy ez 2013-ban
volt, az ISIS előtt!

Az
iszlám világ 5 vezető országában – Indonéziában 204 millió muszlimmal, Pakisztánban,
Egyiptomban, Nigériában, és Bangladesben – megkérdezett emberek 77%-a a saríát
szeretné, és egy iszlám államot.

Ez
azt jelenti, hogy a világ „mérsékelt” muszlimjainak 77%-a egyetért az ISIS
létrejöttével és azzal, amit az ISIS tesz.

Ne
hülyítsük magunkat! Nagyon fontos, hogy bárkit is választunk meg, olyan ember
legyen, aki erős a nemzetbiztonság területén. Aki első helyre teszi Amerikát és
újra naggyá teszi Amerikát. Aki erős üzenetet fog küldeni a világnak, abban a
pillanatban, hogy hivatalba lép, akárkit is választunk. Hogy a világ lássa,
hogy ezzel az emberrel nem jó packázni, mert nem érdekli, hogy te mit gondolsz,
vagy a világ, vagy az ENSZ mit gondol. Ők elmehetnek a pokolba, mi Amerikával
foglalkozunk, csak az USA-val.

Remélem,
hogy tanulunk a történelem leckéiből és az Elie Wieselektől, Brigitte
Gabrielektől és sok más embertől, akik figyelmeztetik Amerikát arra, hogy mi
következik. Isten áldja meg mindannyiukat és az USA-t. Köszönöm.

Print Friendly, PDF & Email