Pat Condell – Az iszlám számomra sértő

“A dzsinn kiszabadult Európa palackjából, és a multikulturális diverzitás fasisztái nem fogják tudni visszagyömöszölni. Már most több ezer ember áll ki, és hallatja hangját társadalmunk könyörtelen eliszlámosodásával szemben. És hamarosan milliók lesznek. Emberek, akiknek elege van a politikai korrektségből, hogy megmondják nekik, mit gondolhatnak és mondhatnak, hogy azt mondják nekik, tiszteljenek egy olyan vallást, amely abszolút senki mást nem tisztel.”

Patric Condell (1949. november. 23.) brit komikus, író és internetes személyiség. 2007-től kezdődően videó üzenetekben mondja el a véleményét. Videóit pedig közel 80 milliószor néztek meg. 


Valaki nemrég azt mondta nekem, hogy a muszlimoknak minden okuk megvan, hogy gyűlöljék a nyugati kultúrát. Naná, hogy megvan. A sértett muszlimoknak meg üzenem, hogy tegyenek egy szívességet és tartsák meg maguknak, mert nem szeretjük a bőgőmasinákat.

De jobban belegondolva lehet, hogy tévedek, és valójában minket kell, hogy sértsen – amilyen gyakran csak lehet – amiért teljesen befogadtuk ezt a sértően képmutató kultúrát, és hagyjuk szabadon tevékenykedni. Az a helyzet, hogy itt Nyugaton sokkal inkább sért minket a „béke vallása”, mint amennyire mi sértjük őket. Engem már a „béke vallása” kifejezés is sért, mely egy sokkal, de sokkal nagyobb hazugság, mint a babonás marhaságok repülő lovakról, barlangokban levő angyalokról, és azt gondolom, ezt büntetni kellene, mint a fogyasztók megtévesztését. Ugyanígy az iszlám viszonyát a nőkhöz, melegekhez, zsidókhoz és hitüket elhagyókhoz mélyen és alapvetően sértőnek találom.

Megkísérlem elmondani, mennyire sértőnek találom mindezt, ha szabad. Számomra ez észbontóan, lélekpusztítóan és megbocsáthatatlanul sértő. Hova folyamodhatok kártérítésért?

Hadd tegyem világossá, hogy engem az iszlám azért sért, mert sértőnek találom a kegyetlenséget, az intoleranciát és az elnyomást. Ha az iszlám nem volna kegyetlen, intoleráns és elnyomó, nem is érezném magam annyira sértve. Persze valamennyire akkor is sértve érezném magam, mert az iszlám attól még tolakodó volna és kötekedő, követelőző és fenyegető. Ha nem volna tolakodó, kötekedő, követelőző és fenyegető, nem is érezném magam annyira sértve. Persze valamennyire még mindig sértve érezném magam a kritikával szembeni túlérzékenysége és természetesen a szavaink cinikus kiforgatása miatt. Hogy is felejthetnénk el ezt? Szóval igen, az iszlám rengeteg módon sért engem, amiről tudni sem akarsz.

Ó, mégis akarsz? Nos, hol is kezdjem?

Sért az olyan vallás, amely a társadalom női felét alacsonyabb rendűnek és fogyatékosnak tartja. Sért, hogy úgy teszünk, mintha nem ez volna a helyzet,

pedig tudjuk, hogy rohadtul de, és ez így is marad addig, amíg mi nem teszünk ellene valamit, mert más biztos nem fog. Sért, hogy olyan társadalomban élek, ahol egy kislányt arra kényszeríthetnek, hogy egy fekete zacskóban járkáljon mindenhol. Ez most akkor vallásszabadság, vagy gyermek elleni erőszak? Pontosan hol van a határ a kettő között? És most nem is a katlikus egyházról beszélünk.

Sért az a rengeteg saría bíróság Angliában, ahol a nőket úgy kezelik, mintha csak félig volnának emberek, és sért a több ezer női nemi szerv csonkítás, amiért még egyszer sem büntettek meg senkit, habár elvileg 14 év börtön járna érte. Egyaránt vagyok megsértve és megbotránkozva azon, hogy mennyire süket fülekre talál mindez a „haladó” nyugati feministák körében, akik szerint ne erőltessük rá a muszlim nőkre a mi értékeinket, mert ez a muszlim férfiak dolga.

Sértő, hogy Angliában börtön vár arra, aki eléget egy Koránt, de aki egy Bibliát, arra nem. Sértő, hogy szaúdiak által támogatott iszlám iskolákban olyan könyveket használnak, melyek erőszakra és gyűlöletre nevelnek, és ennek ellenére nem zárják be őket, a fenntartóikat pedig nem toloncolják ki az országból.

Sértő, hogy az iszlám babonák miatt feleslegesen okozunk még több szenvedést a vágóhidakon levágandó állatoknak, majd az ilyen húsokat jelzés nélkül áruljuk, és iskolás gyerekekkel etetjük meg a szüleik beleegyezése nélkül, mert megtanultuk, hogy ha nem úgy csinálunk bizonyos dolgokat, ahogy az iszlám akarja, akkor baj lesz. Ez sértő számomra.

Sértő, hogy a kiadók nem hajlandók bizonyos könyveket kiadni, és a média nem hoz le bizonyos képeket, mert félnek a muszlimok erőszakos reakciójától.

És kétszeresen is sértő, hogy a társadalom pedig gyáván elfogadja ezt a helyzetet.

Személy szerint nagyon sért, ha valaki azt gondolja, elég hülye vagyok azt hinni, hogy egy hangyányit is törődnöm kéne mások gondosan megjátszott érzéseivel, különösen, ha a kulturális terroristák kedvenc szava kerül elő, mert az iszlám szerint a szólásszabadság, a szekuláris demokrácia és a józan ész nem más, mint iszlamofóbia. Sértő, hogy ha bárki kiáll ezen értékek mellett, szinte biztosan rásütik, hogy iszlamofób, és ráadásul rasszista is, mert az iszlám ezek szerint egy rassz; egy olyan rassz, ami több etnikumból áll, hogy úgy mondjam, de ha szóba hozod ezeket, akkor egyből iszlamofób vagy és rasszista.

Azonban tudjuk, hogy a rasszizmust a félelem és a bizonytalanság táplálja, amik olyan dolgokban nyilvánulnak meg, mint az intolerancia, a felsőbbrendűség és az elkülönülés, éppen azon dolgokban, melyek pont a folyamatos sértődöttség vallásának tulajdonságai, annak a vallásnak, amelyik szeret mindenki mást mentálisan betegnek – iszlamofóbnak – bélyegezni.

Ha az iszlám egy rassz (akár igen, akár nem, nézzük meg mi van, oké?), akkor az iszlám felsőbbrendűség rasszizmus, az iszlám pedig a legrasszistább ideológia a Földön.

Másrészről, ha ez nem egy rassz, akkor azt kritizálni nem rasszizmus. Akkor most mi ez, emberek, rasszizmus, vagy nem rasszizmus? Válaszaikat képeslapon küldjék el a kelet-londoni mecset rasszistáinak, annak a szervezetnek, amely – nem fogtok meglepődni – sért engem.

És igen, akárhányszor hallom – ami nem kevés –, hogy egy új prédikátor megy oda a melegek meggyilkolásáról prédikálni, és nem tartóztatják le és nem deportálják azonnal, mindannyiszor ez annyira sért, hogy majdnem gutaütést kapok.

És mélységes mélyen sért, hogy az iszlám gyűlöli a szólásszabadságot, KIVÉVE, ha a melegek és a hitetlenek legyilkolásáról van szó, mert akkor használhatod, amennyit csak akarod, és biztos lehetsz, egyetlen muszlim sem fog téged annak nevezni, ami valójában vagy: barbárnak és őrültnek.

De ha kiállsz a szabadság, a pluralizmus, az egyenlőség, a sokszínűség és a valódi emberi jogok mellett, egyből megrágalmaznak, mint rasszistát és iszlamofóbot, és biztosan meg is fenyegetnek fizikai erőszakkal.

Engem ez sért, és hogyha téged nem, vagy úgy teszel, mintha nem sértene, mert te nem akarsz mást megsérteni, akkor veled valami súlyos probléma van. Ha meg nem sértelek.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=6321

Bejegyzés: on 2019. máj. 27.. A bejegyzés kategóriái: Legfrissebb, Pat Condell, Szólásszabadság. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes