Pat Condell – Az iszlám számomra sértő

“A dzsinn kiszabadult Európa palackjából, és a multikulturális diverzitás fasisztái nem fogják tudni visszagyömöszölni. Már most több ezer ember áll ki, és hallatja hangját társadalmunk könyörtelen eliszlámosodásával szemben. És hamarosan milliók lesznek. Emberek, akiknek elege van a politikai korrektségből, hogy megmondják nekik, mit gondolhatnak és mondhatnak, hogy azt mondják nekik, tiszteljenek egy olyan vallást, amely abszolút senki mást nem tisztel.”

Patric Condell (1949. november. 23.) brit komikus, író és internetes személyiség. 2007-től kezdődően videó üzenetekben mondja el a véleményét. Videóit pedig közel 80 milliószor néztek meg. 

Valaki
nemrég azt mondta nekem, hogy a muszlimoknak minden okuk megvan, hogy gyűlöljék
a nyugati kultúrát. Naná, hogy megvan. A sértett muszlimoknak meg üzenem, hogy tegyenek
egy szívességet és tartsák meg maguknak, mert nem szeretjük a bőgőmasinákat.

De
jobban belegondolva lehet, hogy tévedek, és valójában minket kell, hogy sértsen
– amilyen gyakran csak lehet – amiért teljesen befogadtuk ezt a sértően
képmutató kultúrát, és hagyjuk szabadon tevékenykedni. Az a helyzet, hogy itt Nyugaton
sokkal inkább sért minket a „béke vallása”, mint amennyire mi sértjük őket. Engem
már a „béke vallása” kifejezés is sért, mely egy sokkal, de sokkal nagyobb
hazugság, mint a babonás marhaságok repülő lovakról, barlangokban levő
angyalokról, és azt gondolom, ezt büntetni kellene, mint a fogyasztók
megtévesztését. Ugyanígy az iszlám viszonyát a nőkhöz, melegekhez, zsidókhoz és
hitüket elhagyókhoz mélyen és alapvetően sértőnek találom.

Megkísérlem
elmondani, mennyire sértőnek találom mindezt, ha szabad. Számomra ez
észbontóan, lélekpusztítóan és megbocsáthatatlanul sértő. Hova folyamodhatok
kártérítésért?

Hadd
tegyem világossá, hogy engem az iszlám azért sért, mert sértőnek találom a
kegyetlenséget, az intoleranciát és az elnyomást. Ha az iszlám nem volna kegyetlen,
intoleráns és elnyomó, nem is érezném magam annyira sértve. Persze valamennyire
akkor is sértve érezném magam, mert az iszlám attól még tolakodó volna és
kötekedő, követelőző és fenyegető. Ha nem volna tolakodó, kötekedő, követelőző
és fenyegető, nem is érezném magam annyira sértve. Persze valamennyire még
mindig sértve érezném magam a kritikával szembeni túlérzékenysége és
természetesen a szavaink cinikus kiforgatása miatt. Hogy is felejthetnénk el
ezt? Szóval igen, az iszlám rengeteg módon sért engem, amiről tudni sem akarsz.

Ó,
mégis akarsz? Nos, hol is kezdjem?

Sért
az olyan vallás, amely a társadalom női felét alacsonyabb rendűnek és
fogyatékosnak tartja. Sért, hogy úgy teszünk, mintha nem ez volna a helyzet,

pedig
tudjuk, hogy rohadtul de, és ez így is marad addig, amíg mi nem teszünk ellene
valamit, mert más biztos nem fog. Sért, hogy olyan társadalomban élek, ahol egy
kislányt arra kényszeríthetnek, hogy egy fekete zacskóban járkáljon mindenhol. Ez
most akkor vallásszabadság, vagy gyermek elleni erőszak? Pontosan hol van a
határ a kettő között? És most nem is a katlikus egyházról beszélünk.

Sért
az a rengeteg saría bíróság Angliában, ahol a nőket úgy kezelik, mintha csak
félig volnának emberek, és sért a több ezer női nemi szerv csonkítás, amiért
még egyszer sem büntettek meg senkit, habár elvileg 14 év börtön járna érte. Egyaránt
vagyok megsértve és megbotránkozva azon, hogy mennyire süket fülekre talál
mindez a „haladó” nyugati feministák körében, akik szerint ne erőltessük rá a
muszlim nőkre a mi értékeinket, mert ez a muszlim férfiak dolga.

Sértő,
hogy Angliában börtön vár arra, aki eléget egy Koránt, de aki egy Bibliát, arra
nem. Sértő, hogy szaúdiak által támogatott iszlám iskolákban olyan könyveket
használnak, melyek erőszakra és gyűlöletre nevelnek, és ennek ellenére nem
zárják be őket, a fenntartóikat pedig nem toloncolják ki az országból.

Sértő,
hogy az iszlám babonák miatt feleslegesen okozunk még több szenvedést a
vágóhidakon levágandó állatoknak, majd az ilyen húsokat jelzés nélkül áruljuk,
és iskolás gyerekekkel etetjük meg a szüleik beleegyezése nélkül, mert
megtanultuk, hogy ha nem úgy csinálunk bizonyos dolgokat, ahogy az iszlám
akarja, akkor baj lesz. Ez sértő számomra.

Sértő,
hogy a kiadók nem hajlandók bizonyos könyveket kiadni, és a média nem hoz le
bizonyos képeket, mert félnek a muszlimok erőszakos reakciójától.

És
kétszeresen is sértő, hogy a társadalom pedig gyáván elfogadja ezt a helyzetet.

Személy
szerint nagyon sért, ha valaki azt gondolja, elég hülye vagyok azt hinni, hogy
egy hangyányit is törődnöm kéne mások gondosan megjátszott érzéseivel, különösen,
ha a kulturális terroristák kedvenc szava kerül elő, mert az iszlám szerint a
szólásszabadság, a szekuláris demokrácia és a józan ész nem más, mint iszlamofóbia.
Sértő, hogy ha bárki kiáll ezen értékek mellett, szinte biztosan rásütik, hogy
iszlamofób, és ráadásul rasszista is, mert az iszlám ezek szerint egy rassz; egy
olyan rassz, ami több etnikumból áll, hogy úgy mondjam, de ha szóba hozod
ezeket, akkor egyből iszlamofób vagy és rasszista.

Azonban
tudjuk, hogy a rasszizmust a félelem és a bizonytalanság táplálja, amik olyan
dolgokban nyilvánulnak meg, mint az intolerancia, a felsőbbrendűség és az elkülönülés,
éppen azon dolgokban, melyek pont a folyamatos sértődöttség vallásának
tulajdonságai, annak a vallásnak, amelyik szeret mindenki mást mentálisan
betegnek – iszlamofóbnak – bélyegezni.

Ha
az iszlám egy rassz (akár igen, akár nem, nézzük meg mi van, oké?), akkor az
iszlám felsőbbrendűség rasszizmus, az iszlám pedig a legrasszistább ideológia a
Földön.

Másrészről,
ha ez nem egy rassz, akkor azt kritizálni nem rasszizmus. Akkor most mi ez,
emberek, rasszizmus, vagy nem rasszizmus? Válaszaikat képeslapon küldjék el a
kelet-londoni mecset rasszistáinak, annak a szervezetnek, amely – nem fogtok
meglepődni – sért engem.

És
igen, akárhányszor hallom – ami nem kevés –, hogy egy új prédikátor megy oda a
melegek meggyilkolásáról prédikálni, és nem tartóztatják le és nem deportálják
azonnal, mindannyiszor ez annyira sért, hogy majdnem gutaütést kapok.

És
mélységes mélyen sért, hogy az iszlám gyűlöli a szólásszabadságot, KIVÉVE, ha a
melegek és a hitetlenek legyilkolásáról van szó, mert akkor használhatod,
amennyit csak akarod, és biztos lehetsz, egyetlen muszlim sem fog téged annak
nevezni, ami valójában vagy: barbárnak és őrültnek.

De
ha kiállsz a szabadság, a pluralizmus, az egyenlőség, a sokszínűség és a valódi
emberi jogok mellett, egyből megrágalmaznak, mint rasszistát és iszlamofóbot, és
biztosan meg is fenyegetnek fizikai erőszakkal.

Engem
ez sért, és hogyha téged nem, vagy úgy teszel, mintha nem sértene, mert te nem
akarsz mást megsérteni, akkor veled valami súlyos probléma van. Ha meg nem
sértelek.

  Iszlám, Pat Condell