Eurábia: a politikusok eladták Európát az iszlámnak olajért és hatalomért │ Gertrud Galster

EURÁBIA: Iszlamizáció és bevándorlás! Ez árulás a legmagasabb szinteken, „Euro-mediterrán partnerség” vagy „Mediterrán Unió” fedőnévvel.

Az EU elit vállalatai – melyek mindegyikének kapcsolata van nagy elit csoportokkal – folyamatosan a versenyképes olajtól és üzemanyagtól függenek (a gépek, a gyárak, a közlekedés, az infrastruktúra, a repülés, a tengeri közlekedés stb. számára).

Azért, hogy a piaci verseny feltételeinek megfeleljenek, jóban kell lenniük az arabokkal, mivel Oroszország és Kína nem preferált partnerek. Emellett az arabok rengeteget fektettek be az EU-ba, mely nélkül az EU vállalatai nem igazán lennének meg. Mindezért cserébe az arabok kedvező körülményeket kértek az embereiknek – vagyis a muszlimoknak – és Európa iszlamizációjának.

A teljes rejtett tervet olyan kifogások mögé rejtették, mint a stabilitás, fejlődés és integráció, melynek főleg a kulturális aspektusát hangsúlyozták ki. Ez egy okos lépés volt a lakosság szimpátiájának elnyerésében – főleg a baloldalon. Ugyanakkor a számok nem hazudnak. Gyakorlatilag a hivatalos célok egyikét sem érték el vagy nem értek el jelentős előrelépést (mivel hamis kifogások voltak). Úgy tűnik, csak a nagyvállalatok nyertek mindezen, miközben az iszlamizáció gyorsan terjed és megosztja a népességet.


Európa iszlamizációja

Interjú Gertrud Galster íróval, 2014

AZ 1970-es években euro-arab párbeszéd néven megállapodást kötöttünk az arabokkal. Mindez az 1973-as olajválság után történt. Amikor nem volt szabad túl sokat autóval járni. Nem emlékszem már mindenre, de nehéz idők voltak.

Hogy biztosítsák az fűtőanyag és olaj ellátást, 1973-1978 között a Közel-Keleten tárgyalások folytak az európai államok és a közel-keleti államok között. A csillagos eget is megígértük nekik. Szabad munkaerő áramlást, továbbá jó munkakörülményeket is kaptak az európai-arab párbeszéd keretében, valamint elköteleztük magunkat amellett, hogy terjesztjük az arab kultúrát – vagyis az iszlámot. Tehát azt az iszlamizációt, aminek ma ki vagyunk téve, valójában mi ígértük meg. A mecseteket is megígértük, mivel azok is az arab kultúra részei. Arab nyelvet tanítunk az egyetemeken, stb. Olyan dolgokat ígértünk, amik azelőtt nem voltak jellemzőek.

Mindezek ebből az euro-arab vagy inkább arab-európai párbeszédből származnak.

Mindez egy csomó ígéret volt, melyet végül 1978-ban írtak alá, a dán miniszterelnök, Anker Jorgensen kormánya alatt. Azonban mindez nem igazán tudott elindulni, mivel tudták, hogy az európai társadalom nem igazán szeretné mindezt. Ezért először is biztosítani kellett, hogy az európaiak ne tudjanak kellemetlen dolgokat írni az újságokban. Ez nem lett volna „politikailag korrekt”. Ezért 1995-ben Bécsben létrehoztak egy irodát, ahol foglalkoztak ezzel, mint egyfajta ellenőrző és felügyelő szerv. Mit írnak az egyes országokban? Hogyan viselkednek? Mit tesznek? Ez egy olyan időszakban történt, amikor kivizsgálták a zsidók elleni rasszista megnyilvánulásokat, és nagyon magabiztosak voltak azt illetően, hogy mindez csak a neonáciktól eredhet. Tehát elkezdték a kivizsgálásokat és azt találták, hogy nem a neonácik, hanem sajnálatukra a muszlimok voltak az elkövetők. Ez elfogadhatatlan volt. Tehát ez az összefüggés és eredmény – hogy nem a neonácik, hanem a muszlimok voltak – nem maradhatott. Félre kellett söpörniük. És így is tettek.

Azonban Dániában kritizálták ennek elfedését. (Nemzetközileg is kritizálták, többek között a New York Times is 2003 novemberében. Azóta a későbbi beszámolók többsége épp az ellenkező következésre jutott. Vagyis, a muszlim kisebbségek azok, akik a leginkább ki vannak téve a rasszizmusnak Európában. Mindennek könnyen utána lehet keresni az interneten.)

Azután ugyanabban az évben, amikor ez a bécsi felügyelő hivatal megalakult (1995-ben) valami más is történt. Hallottunk erről az alakuló szövetségről, ami az Eurábia lenne, amiben az EU és az arab országok valamiféleképpen együttműködnének. Később erről kiszivárogtak részletek. Nem sok, de valami kiszivárgott – a szándék ellenére. Ezért megpróbálták azt mondani, hogy mindez ostobaság, egy hazugság, kitaláció. Hogy soha nem volt szó Eurábiáról… Azonban kiderült, hogy volt szó róla.

Erről az 1995-ös Eurábiáról 2005-ben hallottunk. Hirtelen a televízióban azt lehetett látni, hogy a 10 éves évfordulóját ünneplik az EU-s és arab országok között létrejött kapcsolatnak! (Ez az euro-mediterrán partnerség vagy barcelonai folyamat. Mai nevén: Mediterrán Unió.)

Ez a hirtelen ünneplés furcsa volt – hurrá, most már 10 éves. Mivel korábban nem beszéltek róla (nyíltan). 2015-ben ünnepelték A barcelona folyamat (Eurábia) 20. évfordulóját, amit ma A Mediterrán Uniónak neveznek. Európa iszlamizációja még ma is titokban zajlik.

2005-ben volt ez az ember – vagy inkább hatóság –, aki arra a következtetésre jutott, hogy nem igazán teljesítettük az ígéreteket. Ezért most be kell váltani ezeket az 1978-as ígéreteket. „Eddig elmulasztották, most végre teljesíteni kellene ezeket.” A férfit Olaf Gerlach-Hansennek hívják. Megbízatást kapott arra, hogy előadást tartson Rabatban (Marokkó) arról, hogyan kell ezeket teljesíteni és hogyan lehet keresztülvinni. Mindez (az előadás) arról szólt, hogy Európában hogyan kellene csinálnunk, mit várnak el tőlünk az iszlámnak megfelelően. És tegyünk meg mindent az integrálódásért – ugyanis ezt az utat kell követnünk. Kurzusokkal és mindenféle eseménnyel minden sikeres lesz. Mindez 2005-ben történt.

És mindennek valami látványos dologgal kellene kezdődnie, egy nagy kiállítással a közel-keleti országokról, „Közel-keleti képek” címmel. 10 különböző dán városban kell megrendezni ezeket, és kiválasztották a legfontosabb városokat. Aztán délről jött emberek mesélnek majd nekik. A látogatók között voltak tanulók is. Vagy arab tanárok mentek az iskolákba, vagy fordítva, a gyerekek mentek hozzájuk és (az arabok) ott beszéltek nekik arról, mi van az iszlámban.

Merészelhetek valamit mondani a muszlimok ellen?

Mindennek politikailag korrektnek kell lennie, különben „rasszisták vagyunk”, és nem szabad elmondani az igazságot arról, hogy az iszlámban hogyan vannak a dolgok.

Akkor hogyan lehet tájékozódni? Egyetlen módja van: az interneten keresztül. Az újságok mindezt (a tájékozódást) nem engedik. Ezért az embernek meg kell tanulnia használni a számítógépet – amit még nem felügyel a rezsim (EU stb.). És saját magunknak kell megkeresni azt az információt, ami alapján a lehető legjobb véleményt kialakíthatjuk. Természetesen azt szeretném, ha több szólásszabadság lenne az iszlámmal kapcsolatban, mivel a többség szörnyen keveset tud róla. Fontos valamit tudni az iszlámról, mert abból kiderül, hogy mit akarnak. Meg akarják szerezni a hatalmat, hogy irányíthassák az országot. Az iszlám inkább a hatalomról szól, mint a vallásról. Ritkán beszélnek a vallásról és arról a hét mennyországról, amivel rendelkeznek.

A barcelonai folyamat és az Euro-Mediterrán Partnerség
Az Európai Unió–Arab Liga együttműködés: az Euro-Arab Párbeszédtől a sarm-es-sejki csúcstalálkozóig
A beszélgetésről készült eredeti dán nyelvű videó

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=11331

Bejegyzés: on 2019. máj. 28.. A bejegyzés kategóriái: Eurábia, Iszlamizáció, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes