Amerikai imám: az iszlám a kard által is terjed

Suleiman Anwar Bengharsa sejk, a marylandi Iszlám Jogtudományi Központ vezetője 2010-ben egy előadást tartott Kanadában, Torontóban, ahol elmondta, hogy a muszlimok csak bizonyos körülmények között élhetnek a hitetlenek földjén, amelyek közül az egyik az ha térítenek (dawa). Azonban, „amikor a kalifátus megalakul, össze kell csomagolnotok és haza kell mennetek” – mondta. A nem muzulmánokkal történő kapcsolattartás joggyakorlatáról szóló előadásán, amelyet a torontói Abu Huraira Központban tartott, és amelyet 2010. augusztusában tettek közzé a YouTube-on, Bengharsa hangsúlyozta, hogy történelmileg az iszlám a kard által terjedt, és azt mondta, hogy a dzsihád célja Allah törvényének bevezetése. És bár nem kényszeríthetsz egy személyt arra, hogy higgyenek Allahban, mégis „kényszerítheted őt arra, hogy a saríának megfelelően éljen”.


Suleiman Anwar Bengharsa: Egy döntően iszlám
társadalomban azt kell éreztetni a nem muszlimokkal, hogy muszlimokká kell
válniuk, ahhoz, hogy egyenlő jogaik legyenek. Fontos, hogy a muszlimok
meggyőzzék a nem muszlimokat arról, hogy előnyös muszlimmá válniuk. Az egyik
módja ennek az a hiteles hadísz, amit említettél. Azonban az iszlám tudósok
egyetértenek abban, hogy ennek a hadísznak az alkalmazása nem lehetséges egy
olyan társadalomban, mint ez. Mivel lehet, hogy több problémát fog okozni a
muszlim közösségnek, vagy a muszlim egyéneknek, ha az alapján azt tenné.

[…]

Suleiman Anwar Bengharsa: Volt olyan idő, amikor
azon a területen, amit ma Törökországnak nevezünk, nem voltak muszlimok, nem
volt iszlám. Ugye? Ezután emberek jöttek… Különösen Törökországban nem a
kereskedők térítésének (dawa) köszönhető (az iszlám), hanem a dzsihádnak. Az
emberek azért lettek muszlimok, mert a muszlimok a karddal jöttek és bevezették
a saríát. Ennek következtében sokan érezték szükségét annak, hogy muszlimok
legyenek és így elkerüljék az üldöztetést (fitna). Ha az őseid onnan valók
voltak – mert van esélye annak, hogy Arábiából származnak, nem tudhatod… Kurdok
voltak? Ne mond el senkinek!

Látogató: Titokban tartom.

Suleiman Anwar Bengharsa: Csak viccelek. Ennek
lehet, hogy nem volt meg az előnye akkor, mivel az emberek nem őszintén
fogadták el az iszlámot, hanem félelemből. De nemzedékekkel később, most
muszlimként boldog vagy, hogy az őseid felvették az iszlámot; még akkor is, ha
azt a kard hatására tették. Igazam van? Most örültök, hogy muszlimok vagytok,
ugye?

Allah
a leghatalmasabb! Aggódtok most amiatt, hogy az őseiteknek azt mondták, hogy fogadják
el az iszlámot? Valójában nem mondták nekik, hogy fogadják el az iszlámot, hanem
olyan körülmények voltak a saría következtében, melyek bizonyos embereket erre
kényszerítettek, azért, hogy elkerüljék a nehézségeket. Például a dzsizja
ilyen: azok, akik nem az iszlámot követik, egy kevés adót fizetnek. Miért? Mivel
annak az árát fizetik meg, hogy a muszlim hatóság védi őket.

[…]

Suleiman Anwar Bengharsa: A Korán azt mondja: „Ne
legyen kényszer a vallásban”.

Ez
a Tehén szúrában található. Ez azt jelenti, hogy nem kényszeríthetsz valakit
ara, hogy Allahban és az ő Hírnökében higgyen, arra viszont igen, hogy a saría
alatt éljen. A dzsihád célja például… Kimondhatom ezt a szót Kanadában? Mert az
USA-ban nem lehet mondani, annyi biztos. A dzsihád célja nem az, hogy
rákényszerítse az embereket az iszlámra való áttérésre. Mivel ahogy mondtad: „Nincs
kényszer a vallásban”. A dzsihád célja az, hogy bevezesse Allah törvényét, mivel
ez harmóniát és igazságosságot hoz el minden lénynek – muszlimnak és nem
muszlimnak egyaránt.

[…]

Ha
a muszlimok elmennek valahova és ott egy csöpp vér hullatása nélkül képesek
meghonosítani a saríát, akkor ezt kell tenni. Nem sétálhatunk be úgy valahova
… csak mert az a koncepció, hogy ez így történt mostanáig. Nem. Néha a
muszlimok besétáltak egy faluba vagy egy területre, és nem kellett katonai
konfliktusba bonyolódniuk. Az emberek azt mondták: „Igen, elfogadjuk!”

[…]

Manapság
van köztünk néhány muszlim, aki körbejárkál és ezt mondja: „Ó az iszlám soha
nem terjedt a kard által”. Ez egy égbekiáltó hazugság. Az iszlám sokszor a kard
által terjedt. A saría a kard által terjedt. A saría bevezetése a kard által
terjedt.

[…]

Tegyük
fel, hogy egy kalifátusszerű helyzetben élünk, valami iszlám hatóság alatt, mégha
csak egy helyen lenne is ez, mint pl. Szomáliában. Igen, igaz. Szomália
bizonyos részein már a saría van érvényben. Van saría hatóság Szomáliában. De
legalábbis az ország nagy része olyan emberek keze alatt van, akik bevezették a
saríát.

Tehát
ezen körülmények között, csak bizonyos feltételek között mehetsz a káfirok
területére (Dar al-Kufr): dawa (térítés), ha nem találsz a saját területeden
gyógymódot a betegségedre, és el kell menned a káfirokhoz. Ekkor elmehetsz egy
kis időre, hogy meggyógyulj, majd visszatérsz… Említettem a dawát. De még ebben
az esetben sem mehetsz csak úgy, mondván „Téríteni megyek.” Közben meg megtömöd
a hasad és nem csinálsz semmit. Nem! Az iszlám hatóság meg fog kérni, hogy
időnként gyere vissza, és be kell számolnod: Hogyan halad a dawa? Van-e tanú
rá? Mondj róla valamit.

Még
ilyen feltétel áthaladni egy területen. Néha a muszlimoknak át kell menniük a
káfirok területén azért, hogy az egyik iszlám területről átmenjenek egy
másikra. Tehát vannak bizonyos körülmények, amikor a muszlimoknak megengedett,
hogy elmenjenek (az iszlám területről). A jobb életkörülmények nincsenek ezek
között. Nem mondhatod: „Iszlám hatóság, sajnálom, itt Szomáliában szegény
vagyok, ezért el kell mennem Kanadába. Megengeded, hogy elmenjek néhány hónapra
pénzt keresni, azután meg majd visszajövök?” A válasz az lesz, hogy nem.

[…]

Vannak
bizonyos dolgok, melyek az ország jogi korlátaiba ütköznek. Magadévá tehetsz
olyan elképzeléseket, amiket a társadalom többi része nem támogat, csak ne
sértsd meg a törvényeket, mert akkor bajba kerülsz. Tudtok követni?

[…]

A
legtöbb iszlám tudós úgy gondolja, hogy a nikáb szükséges egy nő számára,
kötelező. Az iszlám jogtudomány legtöbb tudósa előnyben részesíti a nikáb
viselését a hidzsábbal szemben, amit itt láthatunk. Manapság ugyanis láthatjuk,
hogy bár a hidzsábot a fejükre rakják, de mellette feszes farmert és inget hordanak.

Aki
ezt teszi, annak nyilvánvalóan fogalma sincs arról, mi az a hidzsáb. Azt gondolja,
hogy ez csak valami olyan, amit a feje köré teker. Szeretnék én is valamit a
nyaka köré tekerni!

[…]

Amikor
a kalifátus megalakul, össze kell csomagolnotok és haza kell mennetek. Nem
mondhatjátok, hogy „szomáliai testvéreim, én elmentem téríteni”, vagy hogy „afganisztáni
tálibok, ne hívjatok, itt maradok”. Ez képmutatásra vallana a mi részünkről. Tudjátok,
testvéreim, ezt nagyon népszerűtlen mondani: Amikor a tálibok létrehozták az
iszlám emirátust Afganisztánban, azért volt könnyű megtámadni őket, és
megszabadulni tőlük, mert senki sem ment oda közülünk ott élni. Mert, ha sokan
azt mondták volna: „Oké, megalapítottak egy iszlám államot Afganisztánban, csomagoljunk
és menjünk…” Pedig hívtak bennünket. A legtöbbünk azonban azt mondta, hogy „Nem!
Mit fogok enni Afganisztánban? Az afgánoknak nincs ételük.” Isten bocsásson
meg! Ez nem az őszinteség, hanem a képmutatás jele.


Canada Lecture by Maryland Imam Suleiman Anwar Bengharsa: The Goal of Jihad Is to Implement Shari’a; Non-Muslims Should Convert to Islam to Gain Equal Rights | MEMRI

Print Friendly, PDF & Email