Pallywood – hogyan manipulálják a mohamedánok a médiát

Üdvözlégy Pallywoodban. Pallywoodban a szabad ég alatt serényen készítik a filmeket. A jeleneteket valós időben játsszák meg. Vannak rendezők, sminkesek, „színpadok”, emberek, akik megjátsszák, hogy halottak vagy sérültek, rohammentők, rengeteg operatőr és időnként hatalmas nézőközönség. Pallywood néhány alapvető szabály szerint működik: valaki megjátszik vagy eltúloz egy sérülést, és hirtelen nagy tömeg kerekedik köréje. Ez a tömeg a készenlétben álló és készséges tömegből alakul ki, akik a legjelentéktelenebb provokációra is hajlandók beindulni.

Sok operatőr dolgozik Pallywood berkeiben. Újságírók, akik a híreket gyártják az izraeliek kegyetlenségeiről. A modern hadviselésben egy kép felér ezer fegyverrel. Pallywood pontosan erről szól.


A videó leirata:

Amikor Clinton elnök elhagyja a Fehér Házat, nem dicsekedhetett el azzal, hogy megbékítette az izraelieket és a palesztinokat. Megpróbálta, de ez sajnos nem járt sikerrel. Sőt, ha belegondolunk, akkor a mostani események egyre jobban egy háborúra emlékeztetnek. A legújabb arab-izraeli háborúra.

A Közel-Kelet leghevesebb csatái itt, ennél a kereszteződésnél zajlanak le. Ez az izraeli telepeseket védő katonai kirendeltség a palesztinok dühének célpontja. Ezen a kis területen, amit a palesztinok a „mártírok kereszteződésének” hívnak, több mint 30 ember vesztette életét, és százak sebesültek meg.

Ezt a riportot a tévénézők milliói látták. Az összecsapásokról és sebesültekről szóló felvételeket a világ minden részében leadták. Az ilyen és ehhez hasonló drámai felvételeket az izraeli-arab konfliktus legfontosabb hírforrásai között tartják számon. De valami nem stimmel. Valami hiányzik. Valami, amit mind a nézők, mind a hírszerkesztők nem vettek észre. Vizsgáljuk meg ezeket a felvételeket az eredeti környezetükben. Nézzük meg a megvágatlan szalagokat, amikből a hírszerkesztők kicsipegetik az érdekesebb jeleneteket.

Ezeknek a felvételeknek a nagy részét „független” palesztin operatőrök készítették, akik nyugati hírügynökségeknek is bedolgoznak. A felvételeket a Gázai övezetben, a Netzarim kereszteződésnél készítették 2000. szeptember 30-án.

Az izraeli rendőrőrs itt van. A palesztinok pedig itt vannak.

Az izraeli őrs mellett van egy gyár, ami kétszer olyan magas, mint az izraeli épület. Mögöttük van két lakóház, amiket az Ikrek néven ismernek. Az oszlói egyezmény szerint, a palesztin és izraeli rendőrök közösen járőröztek. Ezen a napon, a kövekkel és Molotov-koktélokkal felfegyverkezett feldühödött palesztin tömeg, a fegyvereikkel lövöldöző palesztin rendőrökkel egyetemben, megtámadta az izraeli rendőrőrsöt.

Nézzük meg ezt a felvételt. Egy palesztin férfit, akit látszólag az izraeliek combon lőttek, épp elvisznek egy mentőautóval. Ezt a jelenetet a Channel 2 francia közszolgálati televíziónak dolgozó palesztin operatőr vette fel. Egy lövés dördül, a férfi összeesik, miközben a jobb lábát fogja, és a mentőautó pillanatokon belül megjelenik. Szerencsére ezt a jelenetet egy másik hírügynökségnek dolgozó palesztin operatőr is felvette más szögből. Láthatjuk, amint három férfi, látszólag tűz alatt, átráncigálják a sebesültet az úttesten keresztül, a mentő irányába. De ha az emberek tűz alatt vannak, akkor miért olyan messze állt meg a mentőautó? Miért kényszerítette őket arra, hogy a sebesültet átráncigálják az úttesten, ahelyett, hogy pajzsként szolgált volna? És ez a normális módja egy sérült kimenekítésének? Egy sérültnek? De várjunk csak egy pillanatot! A korábbi felvételek szerint a férfi a jobb lábán sérült meg, feltételezhetően egy golyó által. És mit látunk? Vérnek semmi nyoma, és a férfit úgy rakják fel a hordágyra, hogy a sérült lába alul van? A sebesült pedig egyáltalán nem panaszkodik.

Elképzelhető hogy ezt a jelenetet megrendezték? Miért jelent meg a mentőautó egy pillanat alatt? Mert tudta, hogy akkor és ott kell lennie? Ez az eset nem tiszta. Lehet, hogy valóban megtörtént, de az is lehet, hogy megrendezték. Viszont a sajtó elfogadta valósnak a történetet, és hírt csinált belőle.

France 2, Charles Enderlin hangja: Délután három óra van. Hirtelen megváltoznak az események Netzarimnál, egy a Gázai övezetben található településnél.

Nézzük meg az alábbi csatajelenetet, amit aznap vettek föl, vagy esetleg másnap. Egy palesztin fegyveres belövöldöz egy házba, egy a falon lévő nyíláson keresztül. Úgy néz ki, mintha egy feszült háztól-házig vívott csatában venne részt. Feltételezzük, hogy az izraeliekre lövöldöz. Legalábbis az ő irányukba lő. De nem lőhet rájuk. A fegyveres itt van. A gyárépület túloldalán. Innen nem tud rálőni az izraeli rendőrőrsre. Lehet, hogy izraeli katonák vannak a gyárban? Az összes szemtanú egyetértett abban, hogy az izraeliek egy pillanatra sem hagyták el a jól megépített őrsüket. Korábbi felvételek segítségével benézhetünk a gyárépületbe a falon lévő lyukon keresztül. Az utcai harcos abban a teremben társalog a bajtársaival, ahová hamarosan be fog lövöldözni. Egy nagy tömeget láthatunk, nagyrészt civileket, akik körbeállnak néhány katonai ruhába öltözött férfit – palesztin „katonát” –, akik ki-be szaladgálnak a nyíláson keresztül. Vegyük észre, hogy a civil parancsokat osztogat a katonáknak. Hát így néz ki egy háborús övezet? Megjön a parancs, hogy ki kell üríteni a környezetet. A katonák felsorakoznak, mintha menedéket keresnének. De mitől? Nyilvánvalóan nem az izraeli golyóktól. És most az utcai harcos odarohan a falon lévő nyíláshoz, és elkezd lövöldözni… be az … üres terembe. Az eredeti, megvágás előtti szalagok alapján teljesen nyilvánvaló, hogy ez egy megrendezett jelenet. Egy pillanatnyi látványból … hírt csináltak.

Nézzük meg ezt a harmadik jelenetet. Ezt a temetkezési jelenetet egy izraeli kémrepülő vette fel a 2002 áprilisában Dzseninben lezajlott katonai hadművelet után. A palesztinok azt állították, hogy az izraeliek civilek százait mészárolták le, és hogy el kellett temetniük a halottaikat. Ezen a képsorozaton látható, amint a holttestet szállító emberek véletlenül megbillentik a „hordágyat”, amin a holttest van, ami ezáltal leesik róla. Amikor a halottat vivők visszaállnak, láthatjuk, amint a hulla visszamászik a hordágyra.

Később egyre több ember csatlakozik a halotti menethez. A halottvivők megint ügyetlenkednek, és a halott megint legurul. A tömeg szétszalad, feltehetőleg azért, mert megrémültek, hogy a halott feltámadt. De a hordárok megint összeszedik magukat, és a holttest megint visszamászik a hordágyra. A temetkezési menet pedig folyatódik.

Üdvözlégy Pallywoodban. Pallywoodban a szabad ég alatt serényen készítik a filmeket. A jeleneteket valós időben játsszák meg, egy bonyolult konfliktus hátterében, amiről mindenki azt hiszi, hogy tudja, hogy miről van szó. Vannak rendezők, sminkesek, „színpadok”, emberek, akik megjátsszák, hogy halottak vagy sérültek, rohammentők, rengeteg operatőr és időnként hatalmas nézőközönség.

Pallywood néhány alapvető szabály szerint működik: valaki megjátszik vagy eltúloz egy sérülést, és hirtelen nagy tömeg kerekedik köréje. Ez a tömeg a készenlétben álló és készséges tömegből alakul ki, akik a legjelentéktelenebb provokációra is hajlandók beindulni. Valaki integet vagy füttyent, mire rögtön megjelenik egy mentőautó, mintha várna az esetre. Tomboló férfiak megragadják az áldozatot, időnként további sérülést okozva, és betuszkolják a mentőautóba. Jellegzetes pallywoodi jelenet: a sérült inkább egy focistára emlékeztet, aki megpróbálja átverni a bírót az eltúlzott sérülésekkel. Láthatjuk az állandóan készenlétben lévő mentőautókat. A durva mentéseket, amik megnyomorítanának, vagy akár meg is ölhetnének egy valóban sérült áldozatot. Miért ilyen durvák ezek a mentések? Úgy néz ki, mintha a menekítők pánikban lennének. De mitől? Feltételezhetően azért, mert az izraeliek lőnek rájuk. Legalábbis úgy viselkednek, mintha ez lenne a helyzet. De ha valóban ez a helyzet, akkor nem lenne ésszerűbb, hogy a sebesültet ne az izraeliek irányába vigyék?

Itt láthatjuk, amint fiatalok egy csoportja egy látszólag sérült fiút elvisz az izraeliektől. De amint az út másik oldalára érnek, egy felnőtt megragadja a fiút, visszaszalad a mentőautóhoz, ami közvetlenül az izraeli őrs előtt várakozik. Ahol egy csomó ácsorgó embert láthatunk, akik nyilvánvalóan nem félnek az izraeliek fegyvereitől.

Vagy nézzünk meg egy újabb jelenetet. Ez a fiatalember átszalad az úttesten, el az izraeliektől, és úgy néz ki, hogy egy Molotov-koktél van a kezében. Valakinek odaadja. A homlokán lévő vörös folt vérre emlékeztet. De ugyanakkor a mozgása alapján egyáltalán nem néz ki sérültnek. Beszalad a tömegbe, ahol rögtön áldozatként kezelik. Megjegyzendő, hogy habár úgy néz ki, mintha fejsérülést szenvedett volna el, nagyon határozottan ül. Magasan tartja a fejét, miközben a tömeg elviszi. Nézzük meg, amint a France 2 operatőrje felveszi az egész jelenetet. Most pedig mit csinálnak? Ez a csoport visszaviszi egyenesen az izraeli rendőrőrs elé. Az emberek lődörögnek, háttal az izraeli fegyvereknek, és semmi jelét sem mutatják a félelemnek. De hát nem épp most menekítettek ki valakit, aki feltételezhetően az izraeliek áldozata? Hol vannak ezek az emberek? Háborús övezetben, vagy egy színpadon, ahol filmeket csinálnak? Az eredeti megvágatlan felvételek teljesen nyilvánvalóvá teszik, hogy Pallywood nem más, mint egy filmgyár. A nézelődő palesztinok, még akkor is, ha együtt vannak a „színészekkel”, egyáltalán nem félnek az izraeli fegyverektől.

A felvételek nagy részét két helyszínen forgatták. Egyrészt a szabadban lévő „stúdióban”, az izraeliek hatótávolságán kívül, ahol a csatajeleneteket rendezik meg. Ezen a színpadon a harcosok és a civilek menedéket keresnek, földhöz vagdossák magukat és lapítanak az állítólagos lövöldözések miatt. A másik színpad pedig az izraeli erőd előtt van, ahol a mentős jeleneteket veszik fel. Miközben néhány fiú köveket dobál, mások lazán ácsorognak, és élvezik a helyzetet. A mentős jelenetek nagy részét itt forgatják. Nyilvánvalóan nem zavarja őket, hogy az izraeliek pont mögöttük vannak, ami megkérdőjelezheti a megjátszott jeleneteik szavahihetőségét. Autók, taxik, és teherautók jönnek-mennek. Egy sétáló családot is láthatunk. Egy operatőr a segédjeivel együtt háttal áll az izraelieknek, miközben egy mentőautó megy el. Úgy néz ki, hogy a forrófejű színészek a rendezők utasításait követik, nem pedig a valóságot. Mi a valóság? Időnként nehéz elválasztani a valóságot a kitalálttól. A fegyverropogás valóságos. De az operatőr messze van: a gyár mögött, ahol egyéb csatajeleneteket vesznek fel, anélkül, hogy akár egy izraeli is jelen lenne. Ez a jelenet valahogy meggyőzőnek tűnik. A lövöldözés nyilvánvalóan valóságos. De vajon a veszély is valós? Nyilvánvaló, hogy az izraeliek senkit sem fenyegetnek. Az operatőr észak felé halad, el az útkereszteződéstől. A gyár mögötte van. Láthatjuk, amint egy férfi a járdaszegély mellett fekszik. Mit csinál? Menedéket keres? Esetleg meg van sérülve? Miért fekszik ott? Jobb a vétel?

Dzsenin tévéállomás, Ali Smoddi (palesztin újságíró) 2003. január 25. Egy koholt hír készítése…

Sok operatőr dolgozik Pallywood berkeiben. Újságírók, akik a híreket gyártják az izraeliek kegyetlenségeiről. Ali Smoddi felkészíti operatőrét, miközben a helyszínre vezetnek. Az átverés magasiskolája.

– Mahmad, több dolgot szeretnék kiemelni. Nagyon fontos lesz a férj szerepe…

– A hadsereg nem engedte, hogy kórházban szüljek. Ehhez minden nőnek joga van: palesztinnak, külföldinek; hogy kórházban szüljön. Még ezt a legalapvetőbb jogot is elvették tőlem… !

– Éjfél körül elkezdődtek a szülési fájdalmak. Kb. 20 perccel éjfél után akartam Kabatiban találkozni a mentőautóval, de a Dzseninből jövő mentőt az izraeliek 15 percen keresztül feltartották.

– Azt mondja, hogy van ott egy ellenőrző állomás?

– Ó, igen, Dzsannat környékén… Ezen késlekedés alatt a feleségem elkezdett szülni, és az úton én vezettem le a szülést, annak ellenére, hogy semmi gyakorlatom sem volt benne.

– Miközben vezetett?

– Igen, vezettem.

De ugyanakkor tudjuk, hogy a nő a kórházban szült. És az újságíró már beszélt a szülést levezető orvossal.

– A doktorral beszélek?  Hazamentek? Ön vezette le a szülést? Maga vezette le a szülést? Nem, ne engedje el őket!

– A testvérünk, az újságíró azt akarja, hogy azt mondd…

Itt láthatjuk, amint a szülészorvos oktatja az apát.

– Hogy érezte magát…

… miközben a felesége szült,

…azt akarja, mondd azt, hogy féltél. Értsd meg, kényelmetlenül érezted magad. Senki sem tudott segítséget nyújtani. Azt is mondd, hogy egyedül voltál az autóban. Beszélj az érzéseidről…

Ezeket a híreket a palesztin újságírók és operatőrök nem egyedül fabrikálják.

– A második nap, 4-én, hajnali kettőkor a kórházat tizenegy tanklövedék rongálta meg!

– Tizenegy tanklövedék?

– Ó, persze!

– Azt állítja, hogy a kórház volt a célpont?

– Erről meg vagyok győződve.

– Egy lövés még lehet baleset, de 12…

– Igen, a nyomokat még most is lehet látni.

– Ez igaz? Felvehetjük…?

– Persze, felvehetik a rongálást…

– Nézze, ott a lépcső mellett, ott vannak a nyomok…

– Igen, ott van egy lyuk.

– Igen, egy lyuk. Szóval ezt a tanklövedékek okozták?

– Igen, és azt is.

– Mind tanklövedék.

De mi nagyon jól tudjuk, hogy miképpen néz ki egy épület, ha egy tank célba veszi.

Pallywood termékei… amiket a palesztin szóvivők rendszeresen idéznek:a megszálló hadsereg katonái állandóan, szándékosan és rosszindulatúan nyomorúságossá teszik az ártatlan áldozataik életét.
– Nem akarják, hogy az emberek bármiféle orvosi ellátást kapjanak.

Mindent szétosztottunk… semmi élelmiszerünk sem maradt.

– Musztafa, mondd meg Stefánnak, hogy engedélyezek bármit, ami élelmiszerrel kapcsolatos. Ha bárkinek szüksége van valamire, azt engedélyezem. Ezt én üzenem. Mondd meg neki, hogy bármit elvihet Wadi Birkinbe. Mindent, kivéve fegyvereket.

A palesztinok között Pallywood nyílt titok. A közönség élvezi az előadást, itt az izraeli erődítmény előtt. Időnként a színpadot ki kell üríteni egy felvétel előtt. A nézelődők tapsolnak, mosolyognak, és nyilvánvalóvá teszik, hogy tetszik nekik a műsor.

És Pallywood működik. A nemzetközi hírszervezetek kicsipegetik a néhány hihető jelenetet, és hírként adják le azokat.

„Ezen a kis területen, amit a palesztinok a Mártírok kereszteződésének hívnak, több mint 30 ember vesztette életét, és százak sebesültek meg.”

Ilyet még a palesztinok sem állítottak annak idején.

A New York Times 2003. október 1-én azt állította, hogy az előző napon hárman haltak meg Netzarimnál.

„Egy palesztin rendőr meghalt a kereszttűzben… egy mentőst és egy 12 éves fiút szintén megöltek…”

„Egy mentőautó sofőr és egy 12 éves fiú szintén meghalt…”

Mint majd láthatjuk, ezek közül kettőnek nincs valós alapja. Úgy látszik, hogy Pallywood nemcsak hogy képes befolyásolni és meggyőzni a gyanútlan közönséget, de a legjobb újságírókat is képes megnyerni. Lehet, hogy naivitás miatt, a halál és fájdalom láttán.

„Több, mint 30 ember vesztette életét, és százak sebesültek meg. A modern hadviselésben egy kép felér ezer fegyverrel.” Pallywood pontosan erről szól.

A vége … még nem látszik.


Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=11897

Bejegyzés: on 2019. okt. 10.. A bejegyzés kategóriái: Izraeli-palesztin konfliktus, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes