A spanyolországi iszlám aranykor mítosza | Dr. Bill Warner


Talán hallottak a spanyol aranykorról, az andalúziai paradicsomról. Arról az időről, amikor az iszlám 711-1492-ig Spanyolországban uralkodott. Azt mondják nekünk, hogy ez egy nagyszerű hely volt, ahol zsidók, keresztények és muszlimok mind harmóniában éltek, hogy mindez egy csodálatos multikulturális közösség volt. Ez nem teljesen igaz.

Van egy könyv, amit erről a témáról írtak. Hogy megértsük annak fontosságát, hogy Spanyolország megszabadult az iszlámtól, gondoljunk arra az Európára, amelyet az iszlám uralna. Se zene nem lenne, sem pedig képzőművészetek: szobrászat, festészet. Mindez csak pár apró következménye lett volna annak, ha a spanyol multikulturális paradicsom uralta volna Európát. Az említett könyv címe: Dario Fernandez-Morera: Az andaluziai paradicsom mítosza. A könyv nagyon érdekes módon van megszerkesztve. Minden fejezet az iszlámot támogató érvekkel kezdődik, majd ezen állítások tényekkel történő megcáfolásával folytatódik.

Az iszlám inváziót egy nagyszerű időszaknak írják le, ahol a művelt elit muszlimok eljöttek a bugris európaiakhoz, átvették a hatalmat, és egy nagyszerű kultúrát hoztak magukkal. Azonban nem ez a helyzet. Spanyolország a nyugati Róma volt. Voltak költők, uralkodók, szép városi építészet, csatornázás, csodálatos képzőművészet, tehát egy meglehetősen civilizált hely volt. Az arabok voltak a barbárok.

Egy másik állítás szerint ez a nagyszerű aranykor segített megőrizni a görög tudást. Ez szintén tévedés. Ugyanis ezt a Bizánci Császárság tette. Amihez az iszlám Európában hozzájárult, az kalóztevékenysége folytán a földközi-tengeri kereskedelmi területek uralása volt, és Európa elszegényítése, ami által a sötét középkor részéve tette. A spanyol uralom a fosztogatásról, a dominanciáról és a kemény saríáról szólt. Azokat a keresztényeket és zsidókat, akik felemelték hangjukat az iszlám ellen, megölhették; a muszlim közösségen belül az eretnekeket és a hitüket elhagyókat erőszakosan elnyomták, ezért Andalúzia nem az a hely volt, ahol kellemes élni. Ironikus módon néhány író arról írt, hogy az andalúziai háremek szexrabszolgái egyfajta szabad nőként éltek. Nem tudom, hogy ezt hogyan rakták össze, de ezzel szoktak érvelni.

A muszlim uralkodók rémtetteket hajtottak végre mind nyilvánosan, mind privát módon. Mondok egy példát: az egyik muszlim vezető minden tavasszal és ősszel dzsihád rajtaütéseket hajtott végre. Spanyolországot a saría uralta, ami azt jelentette, hogy a zsidók és keresztények dimmik voltak, leigázottak. És ez volt az előírás Spanyolországban az aranykor alatt. Mindez nem volt pluralista, nem volt szekuláris, és semmi olyan csodálatos dolgot nem kínált, mint amit a mi polgári társadalmunk, ami egy nagyszerű módja annak, ahogy az életünket élhetjük.

Miért született meg ez a paradicsom elképzelés? Nos, voltak, akik gyűlölték a spanyol katolikusokat, mint pl. Gibbon, aki A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története című művet írta és Voltaire. Így ők felmagasztalták az iszlámot, hogy degradálják a katolikusokat.

Ha a nyugati civilizáció ezen történetéről többet szeretnének megtudni, akkor olvassák el ezt a könyvet az andalúziai paradicsomról. Nagyon ajánlom! Garantálom, hogy kiszélesíti a látókörüket.

Print Friendly, PDF & Email

Rövid URL: http://www.dzsihadfigyelo.com/?p=12064

Bejegyzés: on 2019. nov. 21.. A bejegyzés kategóriái: Dr. Bill Warner, Legfrissebb. A hozzászólásokat követni lehet: RSS 2.0. Szólj hozzá, vagy hagy trackbacket a bejegyzéshez

fascistbook

Legutóbbi bejegyzések

Bejelentkezés | Szerkesztő Gabfire themes