Az iszlámot nem lehet értelmezni! | Dr. Bill Warner


Ha
találkoztak már valaki olyannal, aki az iszlámot mentegeti, és valami olyan
„rossz dolog” merül fel, mint pl. a dzsihád, a nőinemiszerv-csonkítás, a
hitüket elhagyók megölése, akkor a mentegető azért, hogy megvédje az iszlámot
és a muszlimokat, azt mondja, hogy „Minden attól függ, hogyan értelmezzük”. Ezalatt
azt értik, hogy ha valamit el tudunk képzelni, attól az már igaz is lesz.

Ez
a tagadás egy formája, de ők mégis az értelmezésről akarnak beszélni.

Mi
az, amit értelmezni szeretnének? A Koránt, a szírát és a hadíszt. Itt meg kell
értenünk, hogy a Korán tökéletes, univerzális és mindörökre szól. Mellesleg még
nem találkoztam olyannal, aki ezt, hogy minden csak értelmezés kérdése, azután
is mondta volna, hogy ténylegesen elolvasta a Koránt, a szírát – Mohamed életét
– és a hadíszt. Meg kell értenünk, hogy itt széleskörű az egyetértés, amit
senki sem igazán kérdőjelez meg, tehát nincs szükség értelmezésre. Mivel
egyetértés van pl. azzal a ténnyel kapcsolatban, hogy az iszlámnak öt pillére
van: a zakat, a sahada, a ramadán alatti böjt, a hadzs és a napi ötszöri ima. Ebben
az öt pillérben egyetértés van. Van még egy összetevő, amivel kapcsolatban
egyetértés van, és ezt dzsihádnak nevezik. Abban is mindannyian egyetértenek,
hogy szükség van a saría valamilyen formájára, és abban is, hogy a káfirok
Allah ellenségei.

Nézzünk
egy példát az értelmezésre. Ha a mekkai Koránt olvassuk, akkor abban egyáltalán
nincs dzsihád, ha azonban a medinai Koránt olvassuk, akkor annak 25%-a a
dzsihádról szól. A hadísz 21%-a a dzsihádról szól, a szírának pedig 67%-a, azaz
2/3-a. Nos ezt hogyan értelmezzük?

Itt
két lehetséges értelmezés van: a Mekkában írt Korán szerint az iszlám a béke
vallása, de a Medinában írt Koránban mindez megváltozik, ugyanis Medina a
politikai dzsihád győzelméről szól. Tehát mindkettő valós. Hogyan lehet
választani? Az iszlám mentegetői azt mondják, hogy a dzsihád már a történelem
része, ma már nincs szükség rá… de lassítsunk egy kicsit.

Ugyanis
maga a Korán mondja meg, hogy hogyan értelmezzük ezt, a felülírás elvében: a
későbbi versek jobbak, mint a korábbi versek. A Korán adja meg a szabályokat
arra, hogyan kell értelmezni, és azt mondja, hogy használjuk a felülírás elvét.
A későbbi vers jobb, mint a korábbi vers. Tehát az értelmezésre ezt a szabályt
adja a Korán. Ez egyfajta kettősség, ahol két ellentmondó alapelv van, de egy
időben mindkettő igaz. Tehát mindkét választás érvényes. Lehet közülük
választani. „Azt használd, amelyikre éppen szükséged van.” Ez az iszlám
doktrína erőssége. Az ártó doktrína erősebb és jobb, mint a korábbi doktrína.

Egy
másik példa az értelmezésre: A szunnita iszlámban négy jogi (saría) iskola
létezik. Ezek megállapításaikat tekintve 75%-ban egyeznek, a különbségek nagyon
finomak. Például, hogy a nőinemiszerv-csonkítás csak ajánlott vagy kötelező. Néhányan
azt mondják, hogy ajánlott, néhányan azt, hogy kötelező. Tehát ebben lehetséges
az „értelmezés”. És itt van a kutya elásva. A legtöbb iszlámmentegető úgy
gondolja, hogy ha az egyiket választod, akkor a másik választás semmissé válik,
mivel ellentmondanak egymásnak. Tehát, ha azt választod, hogy az iszlám
doktrínát a béke vallásának értelmezed, akkor mivel ennek ellentmond a dzsihád
politikája, akkor a dzsihád politikája biztosan téves. Ez azért van, mert a
nyugati logikát alkalmazzuk egy olyan helyzetben, amikor az nem alkalmazható, mivel
mindkét választás, a dzsihád és a béke vallása is érvényes választás, és
végrehajtható.

Az
iszlámot mentegetők mindezt egyfajta tagadássá akarják változtatni. Tehát a
teljes iszlámot látnunk kell, mielőtt azt megpróbálnánk értelmezni. Az iszlám
lehet kedves, de lehet terror is. Ezt semmilyen értelmezés nem tudja
megváltoztatni. Van egy mérsékelt iszlám, és van egy szélsőséges iszlám, és
egyik része sem tűnhet el. Nem mondhatjuk azt, hogy hiszek a mérsékelt
iszlámban és elutasítom a szélsőséges iszlámot. Mind a mekkai, mind a medinai
rész része az iszlámnak, és egyik sem tud eltűnni. Az iszlám teljességét kell
értelmeznünk. Az iszlám az iszlám.

Tehát
értelmezgethetjük az iszlámot, ahogy csak akarjuk … de közben másoknak megvan
rá a lehetőségük, hogy mást válasszanak belőle. Az értelmezés nem reformálja
meg az iszlámot.

Gondolkozzanak
el azon, amit mondtam!


Print Friendly, PDF & Email