Kersztes háborúk kontra dzsihád | Dr. Bill Warner

Voltak keresztes hadjáratok, de vegyük észre, hogy ezek évszázadokkal ezelőtt befejeződtek, a dzsihádot azonban a mai napig gyakorolják. A dzsihád 1400 éve velünk van. Nem hasonlítható össze a dzsihád és a keresztes hadjáratok. Főleg az erkölcsi összehasonlítás nem állja meg a helyét. A keresztesek motivációja az volt, hogy felszabadítsák a keresztényeket. A dzsihád célja pedig az volt, hogy leigázzák a káfirokat.


Ha az iszlám mentegetőivel vagy egy muszlimmal beszélgetünk, és felhozzuk a dzsihád témáját, akkor szinte azonnal visszavágnak, hogy „És mi van azokkal a szörnyű keresztes hadjáratokkal?” Ezek a dzsihád morális igazolásául szolgálnak.

„Mi ugyanolyan rosszak vagyunk, mint ők, úgyhogy csak ne beszéljünk a dzsihádról, rendben? Beszéljünk inkább a keresztes hadjáratokról” – mondják.

Nos,
itt most a tényekről akarunk beszélni. Ezzel kapcsolatban összeállítottam egy
adatbázist kb. 548 dzsihád csatáról, amit az iszlám vívott a klasszikus
civilizáció ellen. Ez nem az összes ilyen jellegű csata, mert nincs benne
Afrika, India és Afganisztán. Kizárólag Róma és Görögország klasszikus
civilizációja elleni csatákról van szó.

548
csata elég soknak számít ahhoz, hogy feldolgozzuk, ezért létrehoztam egy ún.
dinamikus csatatérképet, ami a Mediterráneumot mutatja be. A fehér pontok 20
éves időperiódusban mutatják az új csatákat, ami a 20 éves periódus elteltével
vörösre változik, így az események időrendi történéseit láthatjuk.

Az
iszlám kirobban az Arab-félszigetről és azonnal elkezdi támadni a
Közel-Keletet. Vegyük észre, hogy nem tartott sokáig, mire átlépte a
Földközi-tengert és megtámadta Dél-Franciaországot és Spanyolországot. Itt
jegyezném meg, hogy a legtöbb ember, amikor az iszlámra gondol, akkor az arabok
jutnak az eszébe, róluk pedig a sivatag. Azonban láthatjuk, hogyan terjeszkedik
az iszlám a Mediterráneumban. Nézzük meg, milyen erővel támadják a
Mediterráneum kis szigeteit! Az iszlám hadiflotta megtámadta a parti városokat,
ahol gyilkolt, fosztogatott, erőszakolt és rabszolgákat szerzett. Ez az egész
csatatérkép a szemünk elé tárul. Csak Európából több, mint 1 millió rabszolgát
hurcoltak el az iszlám világba. Erre nem gondolunk sokat, de attól még teljesen
igaz. Csak Spanyolországban több, mint 200 csatát vívtak. Azt is láthatjuk,
hogy keleten, a mai Törökországban az iszlám hogyan próbál meg betörni
Európába.

Ezután
Spanyolországban a 400 évig tartó folyamatos muszlim támadásokat végül a
keresztények elkezdték visszaverni.

Ezután
keleten elesett Konstantinápoly, és Kelet-Európát ostromolták. A dzsihád elérte
Kelet-Európát. Előrenyomultak. Spanyolország, Észak-Afrika és a Közel-Kelet már
teljesen iszlám. Mindez a könyörtelen dzsihád.

Miért
annyira könyörtelen? Mivel Mohamed is könyörtelen volt az ő dzsihádjában. Ezek
az emberek pedig jó tanoncok az iszlámban, így folyamatosan harcolnak a káfirok
ellen. Hagyomány volt, hogy amikor egy új szultán került hatalomra, azonnal
megpróbált új háborút indítani, mivel híres akart lenni az iszlám
történelemben, hogy milyen jól harcolt a káfirok ellen.

Szóval
így nézett ki a dzsihád ebben az időintervallumban. 548 csata.

Emlékezzünk arra, hogy amikor szóvá tesszük a dzsihádot, akkor az emberek a keresztes háborúkról akarnak beszélni. Ezért a keresztes hadjáratok támadásaira is létrehoztam egy dinamikus térképet. Nézzük meg ezt és hasonlítsuk össze az előbbiekkel!

A
keresztesek behatoltak Törökországba és a Közel-Keletre. Folynak a csaták, de
ez nem jóval kevesebb, mint amit gondoltak?

Így most már beszélhetünk a tényekről. Igen! Voltak keresztes hadjáratok, de vegyük észre, hogy ezek évszázadokkal ezelőtt befejeződtek, a dzsihádot azonban a mai napig gyakorolják. A dzsihád 1400 éve velünk van. Nem hasonlítható össze a dzsihád és a keresztes hadjáratok. Főleg az erkölcsi összehasonlítás nem állja meg a helyét. Emlékezzünk arra, hogy bizonyos értelemben az összes keresztes hadjárat védekező háború volt! Miért? Mert ahogy azt az első térképen láthattuk, az iszlám jött ki Arábiából és hódította meg a keresztény Közel-Keletet. Így a keresztesek a keresztény testvéreiket akarták megszabadítani a dzsihádtól. Tehát a kettő erkölcsileg egyáltalán nem hasonló. A keresztesek motivációja az volt, hogy felszabadítsák a keresztényeket. A dzsihád célja pedig az volt, hogy leigázzák a káfirokat.

Ha legközelebb azt hallják, hogy valaki a „rettenetes” keresztes háborúkról beszél, akkor most, hogy láttak néhány tényt, így mondhatják: „Tudja, nem igazán ismeri a témát.”

Print Friendly, PDF & Email