Dzsihád kontra keresztes háborúk

Dzsihád kontra keresztes háborúk

A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak köszönhetően a hódító dzsihád […]

A migráció Allah területi hódításainak leghatékonyabb módja

A migráció Allah területi hódításainak leghatékonyabb módja

Az európai muszlim populáció folyamatos növekedése vitát váltott ki az európai városokban történő letelepedésük természetéről. Hivatalosan tagadják a no-go zónák vagy a saría által kontrollált körzetek létezését, sokan mégis úgy tartják, hogy vannak olyan területek nagyvárosainkban, amelyek a nem muszlimok számára nem biztonságosak.

Statisztika: a Nyugaton élő fiatal muzulmánok időzített bombák

Statisztika:  a Nyugaton élő fiatal muzulmánok időzített bombák

A brüsszeli terrortámadás tapasztalatainak birtokában jó, ha nem feledkezünk meg arról, hogy bár a Nyugaton élő muszlimok többségének szemlátomást nincs kapcsolata a terrorizmussal és a szélsőségekkel, mégis jelentős számban vannak olyanok is közöttük, akik szimpatizálnak a terrorizmussal és újra meg újra igazolást keresnek a Nyugat elleni támadásokra.

Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról

Tíz tény, amit talán nem tudott Szulejmán szultánról

Szulejmánra a török történelem – beleértve a mai török vezetést – az Oszmán Birodalom legnagyobb hódítójaként tekint. Ennek az árát azonban elsősorban Magyarország fizette meg: a szultán nemzetünk egyik legkönyörtelenebb pusztítója volt, akinek gyilkos terrorja évszázadokkal megelőzte az Iszlám Állam és más terrorosztagok véres hódításait.

Az iszlám el nem mondott története

Az iszlám el nem mondott története

Az „Iszlám el nem mondott története” egy neves brit történész, Tom Holland dokumentumfilmje, amelyben az iszlám eredetét tanulmányozza és azzal érvel, hogy kevés írásos történelmi bizonyíték van, mely megerősítené a mohamedán prófétáról, Mohamedről, és az iszlám eredetéről szóló állításokat.

Milyen következményei voltak a dhimmiségnek?

Milyen következményei voltak a dhimmiségnek?

Valójában minden nép, amely a történelem során muszlim uralom alá került, végül egy kicsi és kulturálisan elnyomott kisebbséggé zsugorodott –függetlenül attól, hogy mielőtt a muszlimok meghódították volna őket milyen sokan voltak, és milyen jelentős dolgokat értek el. Természetesen néhány legyőzött nép elkerülte, hogy ez legyen a végzete. Egyedül azok menekültek meg a muszlim dhimmiségtől, akik sikeresen ellenálltak az iszlám dzsihádnak: az európai keresztények és az indiai hinduk. Mások nem voltak ennyire szerencsések.

Zrínyi hősei helyett az agresszor Szulejmán emlékét építik

Zrínyi hősei helyett az agresszor Szulejmán emlékét építik

A kor európai és magyar közvéleménye teljesen tisztában volt Sziget védelmének jelentőségével. Mára inkább – Gárdonyi Gé­za írásremeke és az abból készült film népszerűségének köszönhetően – Eger csillagai ragyognak fényesebben, ha éppen nem a Szulejmán-kultusz feledteti el velünk, hogy Magyarország többek között Zrínyiék hőstettének köszönhetően nem iszlám köztársaság. A nemzetközi közvélemény Magyarországot tekintette a kereszténység védőbástyájának az iszlám hódító törekvésekkel szemben. 1566-ban egész Európában figyelemmel kísérték a szigetvári küzdelmet, amely az áldozatvállalás szép példáját adta.

A kedvesség nem egy muszlim erény

A kedvesség nem egy muszlim erény

Leszámítva azt, hogy mindkettőt vallásként tartják számon, teljességgel különböznek egymástól gondolkodásmódjukban, megközelítésükben, értékeikben, céljaikban és a történelem során tanúsított viselkedésükben. Az emberi létre és a példamutató életre vonatkozó látásmódjuk nem is térhetne el jobban egymástól.

Török átok: Trianon Mohácsnál kezdődött

Török átok: Trianon Mohácsnál kezdődött

Napjainkban érzékelhető egy olyan törekvés, amely igyekszik a másfél évszázados török uralomról idealizált képet festeni. Ezzel szemben a korabeli dokumentumok megszámlálhatatlan sokasága tanúskodik arról a mérhetetlen pusztításról, amelyet az Oszmán Birodalom szabadított rá az országra. Azok a pozitív eredmények, melyek a korszakban a kultúra vagy gazdaság terén kimutathatóak, a török hódítás ellenére születtek meg, és nem annak segítségével vagy éppen ösztönző hatására.

Keresztesek a dzsihád ellen

Keresztesek a dzsihád ellen

A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak köszönhetően a hódító dzsihád közel két évszázadon át nem érte el Európát.